Rákos Vidéke, 1911 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-30 / 31. szám
81. szám. RÁKOS VIDÉKE. 7. oda!. centiméter hosszúságúak lesznek, megfelelő átmérővel. ! Gyönyörű papiros-gyűrűvel látják el ezeket az óriás nagyságú és mégis kellemesen gyönge szivarokat. Tizenként is árusítani fogják, csinos kis dobozokban, de egyenként, valamint százanként is kaphatók lesznek. Gondoskodni fog a pénzügyminisztérium a czigarettező és csibukozó közönségnek ama részéről is, amely a gyöngébb dohányfajtákat kedveli, amennyiben könnyebb török dohányokat szerez be. Beketow czirkusz. A Beketow czirkuszban most búcsúzik két nagy attiakczió. A hónap végén elmegy a perzsa és a kínai csoport, kiket szerződésük másfele köt le, a Beketow czirkuszban pedig cugusztus elején már bemutatják a szerződtetett ujdomágokat, melyek a czirkusz jeles műsorában ismét újabb vonzóerőt képviselnek. A 9 Eugén a csodagyermekkel, a fókák és a Carré nővérek, lovarnők még rövid ideig slágerei maradnak a kitűnő czükusz műsornak. Földrengések hazánkban. — Aktuális krónika. — A kecskeméti földrengés alkalmából sokan fölvetették, hogy hazánkban igen ritka esemény a földrengés s alig tudott egy-két öreg ember emlékezetének romjaiból előhúzni néhány, a kecskemétihez hasonló eseményt. Pedig a földrengés minálunk se ismeretlen. Néhányát emlékek őrzik, néhányát az egykori sajtó is megírta. Legnagyobb földrengés volt hazánkban a komáromi 1763 jun. 28-án, amikor hatvanöt ember halt meg s a Duna partján homok és iszap kitörések voltak. 1793 ban a várost újabb földrengés látogatta meg, amikor szintén több ház romba dőlt s a templom két tornya egymáshoz hajlott. A tizennyolczadik század folyamán Komáromban igen gyakoriak voltak a földrengések. Az 1763-iki hosszabb megszakításokkal 1770-ig tartott, ekkor megszűntek, de 1783-ban ismétlődtek. A gyakori rengésektől legtöbbet szenvedett Komárom vára. Kolozsváron 1786 február 15-én ingott meg a föld, négy templom összeomlott s a bástyák a Szamosba hullottak. 1810-ben Mooron rendült meg a föld s az ingások csak évek múlva szűntek meg. 1858 jan. 15-én Zsolna vidékét rázta meg a földalatti titkos erő, de a körmöczi aranybányákban még csak egy rezgést se éreztek belőle. Érdekes, hogy a föld belsejében levő nagyobb üregek mintegy védfalai szolgálnak a föld rengések ellen. A rengés mindig a föld felületén a legerősebb s bányákban, kutakban, alagutakban alig érezhető. Koch Antal dr kimutatta, hogy a marosujvári földrengés alkalmával (L880 okt. 30-án) a rengés útjában fekvő terjedelmes sóbányák a mögöttük fekvő városokat teljesen megvédték. 1868 junius havában Jászberényben ingott a talaj s a rengések egészen az év végéig ismétlődtek, de kárt nem okoztak. 1879 október 10-én igen heves lökéssel kezdődtek a moldvai földrengések, amik keresztülvonultak az egész Bácskán. A földrengés hulláma gyorsabban terjed, mint a hang. Ez másodperczenként háromszáznegyven métert halad, a földrengés hulláma pedig háromszáznegyven métertől ötszáz méter gyorsasággal halad. A földrengés gyakrabban jelentkezik éjjel, mint nappal és sűrűbben fordul elő ősszel és télen, mint tavasszal és nyáron. A holdnak földünkhöz való közelségével a földrengés is gyakrabban jelentkezik, de ritkán vannak összekötve vulkánikus működéssel. Igen sok és veszedelmes földrengés volt már Erdélyben. 1526 november 19 én Medgyest renditette meg s a városház tornya ledőlt, 1528 november 10 én Nagyszebenben húsz ház összeomlott. A földrengésnek valóságos fészke volt Brassó, ahol már legalább ötven kisebb-nagyobb földindulás volt. 1545. junius 19 én az emberek a templomból futottak ki, 1556-ban négy napig tartó földrengés volt, amely egész Magyarországon érezhető volt. 1573-ban öt napig tartottak az ingások és földalatti dübörgések Erdélyben. 1571-ben a Barczaságban és Székelyföldön morajlott a föld, 1590. augusztus 10-én este 9 órakor Bécsben, Pozsonyban és Brassóban volt erős földrengés. A harangok megszólaltak, a karzatok leszakadtak. 1609. május 30-án éjjel 3 órakor egész Erdély talaja rengett. 1605 deczember 24-én 4—5 óra között a harangok megszólaltak, az emberek elestek. 1620. november 8-án ismét rengett egész Erdély, de különösen Brassó, ahol a templomok bolthajtásai megrepedtek, kövek hullottak le. 1728. szeptember 25-én délután 5 ózakor Sepsiszentgyörgyön, 1802. október 26-án megint Brassóban volt nagy földrengés. Földrengést jósolni a tudomány mai tapogatódzó helyzetében mi egyéb lenne babonánál? Mégis hihető, hogy amint a múlt században veszprémi és komáromi vonalában többször mutatkozott ilyen jelenség s az első nagyobb lökést több, de mindig enyhébb követte, a földcsuszamlás jellegéhez képest, ilyen rengéstől kell még Írnunk. Vajha semmi csapással nem járna. Vajha eitudnók mihamar felejteni, mint valami kellemetlen álmot. Gyász. Lesz-e virradása valaha ez éjnek ? ... Én nekem úgy tetszik, mint hogyha mindenütt Posztóval tompított dobok peregnének. S mint halottas ima reszketve suhanna Vádoló panasszal a csillagok felé: Ezer láthatatlan gyászharsona hangja. S föld felett, föld alatt bus jajok kelnének: ! Mint hogy valami — a legkedvesebbet — ' Szomorú, fekete sirba temetnének . . . Lesz e virradása valaha ez éjnek?! Jörgné Draskóczy Ilma. és Szeplő t, majfoltot, mitesszert, kiütést, ránczokat, himlő helyeket minden arcztisztátlanságot pár nap alatt eltávolít a bőrszépitő, fino- ^AMVAnaíillAIIIP (egyedül valódi mitó és ifjitó hatású M a d e r 3 p a c h-féle U Benzoe tej-creme) az arcznak friss üdeséget, fiatalságot és fehérséget ad. Teljesen ártalmatlan. Ara 1 korona, hozzá Benzoe tejszappan 70 fill,, Benzoe pouder 1 korona. Igen jó a Benzoe-tej; ára 1 kor., 50 fill., Postán szállítja az egyedüli készítő: MADERSPACH FERENCZ gyógyszerész, Rákosligeten. Főraktár Budapesten: Törők József, Király^utcza 12. Nádor gyógyszertár, káczi-kőrut 17. Neruda Nándor, Kossuth Lajos-utcza 7. Lux Mihály droguista, Muzeum-körut 7. Kartschmarof A., droguista, Rákóczi-ut és Erzsébet-körut. Molnár és Moser, Koronaherczeg-utcza. I
