Rákos Vidéke, 1911 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-09 / 28. szám
28 szám. RÁKOS VIDÉKE 3. oldal. szór elkerülhetetlen — de osztott iskolát értve — szerintem nem sok értékkel bir. Ha a tollbamondást mindig úgy végezzük, hogy minden nehezebb szónál megállva, kérdést intézünk, hogy : hogy Írják ezt vagy azt a bizonyos szót és miért Írják úgy? akkor rövid idő múlva látni fogjuk az ered- j ményt. PL: .jöttem“ hogy írod? miért irod két „t“-vel? .ment“ szinte múlt idő miért irod egy „t“ vei? „siess“ J hogy irod? és miért két „s*-sel? „kalappal“ miért két i „p“-vel, hogy kellene e szót írni? és miért nem Írjuk j úgy? .annyi*, hogy Írjuk és miért? ha elválasztáshoz • érünk, e szót hogy választjuk el? .fáradt“ hogy írjuk? és miért? .asszony“ hogy Írjuk és miért? mulatság, barátság stb. stb. Igen nagy gondot fordítsunk az ige- kötős szókra. Azok Íratásánál is mindig szünetet tartunk és megkérdezzük pl. : megáll, feljön, lejön; ugyancsak : áll meg, jön fel, jön le, stb. stb. Megkérdezzük mikor Írjuk Össze és mikor nem? Kiváló súlyt helyezünk az írásjelekre. Az idézett, közbevetett összevont, kapcsolt, ellentétes, stb. mondatoknál mindig újra és újra kérdést intézünk, hogy hogyan, miért és hová kerülnek a különböző írásjelek ? Ha ezt mindig és mindig újra megkérdezzük azt fogjuk látni, hogy még a nyelvtan száraz szabályait is megtanulják anélkül, hogy erre erőltettük volna őket, vagy ezeket száraz beemlezéssel tömtük volna beléjük. Mert ha a nagymértékű grammatizálás már nem is divat s ha vannak sokan, akik a nyelvtan szabályainak tanítását fölöslegesnek tartják, azért ezeket mégis tudni kell, enélkül helyesírás el sem képzelhető, csak a módja más, amint ezt a gyermekekkel most megtanittatjuk, vagyis mindig példákról vonatjuk le a szabályt és nem pedig a szabályra alkotjuk a példát. Mi még úgy tanultuk a nyelvtant, hogy pl.: helyragok : ból, bői, tói, tői, ról, ről, hoz, hez, höz; u. m templomból, utczáról, stb. Emlékszem, milyen rettenetes nehez volt megérteni ezt a módját a nyelvtanításnak, mikor se szeri, se száma nem volt a kiható, felható, beható ragok s más egyebek megértésének. Milyen egyszerű, ha pl. tollbamondásnál ily szóhoz érünk: udvarról, emberről, megkérdezzük, miért írják két „r“-rel? Mert „ember“ „udvar* a szótő, „ról“, „ről“ a rag. Megkérdezzük, hogy mondattanilag mit fejez ki ez a szó? — a cselekvésnek a helyét fejezi ki, tehát helyhatározó. Megértetjük velük igy lassanként, hogy ezek helyragok. Természetesen igy jáiunk el minden más ragnál is és ezért nagyon helyes, ha a tollbamondásnál mindig bizonyos czélt tüzünk ki magunk elé. Pl. egyik órán különösen a kettőzött mássalhangzókra fordítunk több figyelmet, a másikon a tárgyragokra, a harmadikon felszólító mód ragjára, vagyis mindig fokozatosan hala dunk, amint ezt tananyag szerint magunknak elkészítettük. (Vége következik.) ! I HÍREK. Az uj kórházak. Budapest székesfővárosa most rendezi a közkórházaknak immár égetővé váló kérdé- i sét. A közgyűlés szerdán elfogadta a rendezésre vonat- I kozó nagyszabású tervezetet, melyet a közegészségi | ügyosztály kitűnő vezetője, Antal Gyula tanácsnok j terjesztett elő. Néhány évvel ezelőtt elhatározta már a főváros, hogy a dísztelen Szt.-Rókus kórházat eltávolítja s helyébe 2000 ágyas óiiási közkórházat építtet a külső kerepesi-uton, kifelé haladva a bal oldalon, a Pillangó- utczától kifelé terjedő területen. Később azonban átlátták, hogy ilyen óriási kórház kezelése nagy nehézségeket támasztana s ezért uj tervet dolgoztak ki. Eszerint nem egy, hanem több kórházat építenek. Egyiket az uj Szent Janos kórház megett elterülő platón 400 ágygyal, tüdőbetegek részére, a másikat ugyanennek a területnek a vízivárosi temető felé eső részén 200 ágygyal elmebetegek számára, — továbbá a rendes betegek részére két 900 ágyas kórházat, melyek közül az egyik a Kerepesi utón épül. a VII. kerületi részen, a Róna- utczától északkeleti irányban, Rákosfalva felé, a másik pedig a Vl. kér. egyik külsőbb pontján, a most megvett Krausz Mayer féle telken, a Forgách Üteg, Frarge- pán és Röppentyű- utczával párhuzamosan nyitandó utczák között elterülő részen fog épülni. A Kerepesi-uti kórház helyére vonatkozólag ezt mondja a határozat megokolása : kz a pont. mely a város egyéb részeitől arányos távolságban van, véleményünk szeiint azért is nagyon előnyös, mert eltekintve a szükséglendö és a város tulajdonát képező elegendő terület alkalmas konfigurá- cziójától és a kedvező talajviszonyoktól, az itt építendő kórház Kőbánya kórházi szükségletét is czébzerüen szolgálhatja, amelynek különben előbb-utóbb külön kórházat kellene építeni. Ugyanennek költségeit ekkép irányozzák elő: A VII. kér. Kerepesi utón a Róna utczától északkeletre fekvő területnek i _I ölenkénti átlagértéke 25 20 K, □ métere tehát 7 korona. A 900 ágyra tervezett kófház összköltsége ehhez képest 7 millió 81)0 0 0 koronát (építési és felszerelési költség ágyanként 8U00 korona -{- telekérték) tenne ki. A kilenczszáz ágyas kórház czéljára 90.000 négyzetméter Összefüggő teiületre van szükség. Végül egy 450 ág', as kórház épül a józsefvárosi gázgyárnak a közel jövőben felszabaduló telkén is és a városban ingyenes tuberkulózis dispensairet is létesítenek. A Szent Rókus és IX. Telepi-utczai szükség kórház megszűnik s a közkórházak mégis l0ö7 ágygyal gyarapodnak. Az uj közkórház ismét hozzájárul környékünk fejlesztéséhez, valamint forgalmunk és közlekedésünk emelkedéséhez. Villamos világítás. A rákosszentmihályi villamos világítás előkészítő munkálatai szorgalmasan folynak. A Phöbus részvénytársaság még az ősz vegén világítani akar mindenáron. A társaság igazgatósága lapunk utján is értesíti a közönséget, hogy a világítás vezetékének az egyes házakba való bevezetését és a világítás berendezését is elvállalja és jól, olcsón és gyorsan elkészíti. A helybeli adatok összegyűjtésével, megrendelések közvetítésével és a közönség tájékoztaiásával Radomszky Mihály tanítót bízta meg, aki a közönségnek minden tekintetben készségesen áll rendelkező-ere. A Radomszky értesítése alapján azután megjelennek a helyszínén a vállalat mérnökei és műszaki közegei, akik a szakszerű felvilágosításokat megadják és számításokat, terveket, költségvetéseket elkészítik. Kérjük a helybeli háztulajdonosokat, hogy Radomszky Mihályhoz forduljanak bizalommal és az ügy érdekében mielőbb, mivel olcsón és gyorsan annál inkább szolgálhatja ki a vállalat a közönséget, mennél több munkát végeztethet egyszerre. Középponti szóig a bíróság. A biai járás arra kéri Pestvármegye törvényhatóságát, hogy középponti járást szervezzen s a Budapest környéki községeket oda kapcsolja be. Fel is sorol egész sereg községet, a melyeknek közönségére nézve súlyos teher a mai járási beosztás, de éppen a legjogosultabbat, Rákosszentmihályt felejtette ki belőle. A „Rákos Vidéke“ már évekkel ezelőtt napirendre hozta a középponti járás szervezésének eszméjét és mozgalmat is indított érdekében, de akkor a Nagy Budapest kérdése olyan mértékben nyomult előtérbe, hogy az illetékes körök
