Rákos Vidéke, 1911 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-09 / 28. szám
XI. évfolyam. Rákosszentmihály, ign. vasárnap, julius 9. 28. szám. RÁKOS VIDÉKE ’trtRSHDflLAl'és KŐZGfiZbflSrtGI HETILAP fcflKOSSZÉNTAIhflLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA* A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EOYESOLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET) Rákosszentmihály és vidéke első takarék- és hitelszövetkezete, a rákosszentmihályi sporttelep, a rákosszentmihálvi IPartársulat, az anna-telep egyesület, a poloári dalkör és a rákosszentmihályi kerékpáros kör hivatalos lapja, Szerkesztőség és kiadóhivatal: R áko s s z e ii t mill íí ly, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre ...................8 kor Fé l év'e........................4 . Ne gyed évre....................2 „ EGYES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. A gyorsforraló, a mentő-egyesület és egyebek. Múlt heti számunkban röviden hirt adtunk arról a szomorú szerencsétlenségről, mely egy rákosszentmihályi urinőt ért, ki gondatlanul bánt a gyorsforralóval, s a fellobbanó borszesz lángjától ruhája tüzet fogott és olyan súlyos sebeket okozott, hogy a boldogtalan hölgy másnapra belehalt sebeibe. Megdöbbentő bizonyítéka az emberek könnyelműségének, vigyázatlanságának a csaknem napról-napra megismétlődő szerencsétlenségek végtelen lánczolata. Hány százan, hány ezren estek már áldozatul a gyorsforralónak, a borszeszlámpának, a hajsütő vas melegítőjének? Milyen egyszerű, ártatlan kis masinák ezek, nélkülözhetetlenek és éppen ezért használatosak minden háztartásban, a szegénynél és gazdagnál egyaránt s mégis egyre-másra szedik áldozataikat, pusztán csak az emberek gondatlansága miatt. Ezenfelül az az érdekes, hogy nem is a műveletlen emberek, helyesebben asszonyok és szeles ifjú lánykák közül gyűjti csupán szerencsétlen áldozatait, hanem élemedett, komoly és magas műveltségű egyének válnak sorra martalékává. Emlékezetes a szegény Tomcsányi Rusi tragédiája. Sok küzdelem után éppen eljutott a dicsőség, a siker kapujáig, már primadonna volt az akkori Magyar színházban és ifjúsága virágában, bájos szépségében: megszenesedett, üszkös tetem lett néhány perez alatt, mert a gyorsforralóból kimerészkedett a benne rejtőzködő fekete démon és fellázadt bosszúálló lángnyelve. Ez a hitvány, kezdetleges, az együgyüségig egyszerű apró masina pusztító vésznek lakása, ha ura, az ember nem elég óvatos a féken- tartására. Rákosszentmihály on két hónap alatt két -ulyos emberégés! És a példa nem használ, az emberek egymás kárán tanulni nem akarnak. Akár csak a vasút áldozatai, a kik csaknem teljesen kivétel nélkül maguk okozzák s^ját vesztüket; tegnap eltemetnek egy szerencsétlenül járt könnyelmű embert, ma levágják az összezúzott lábát egy boldogtalannak, de holnap ismét úgy ugrálnak le a vonatról a tolongó emberek, mint a tóba a parton tanyázó békák. Holott ez se nem czélszerü, se nem illedelmes, se nem bátor cselekedet. Fizikáról van szó csupán, melynek elemi törvényeit ismeri mindenki, mégis megfeledkezik róla és kiszolgáltatja magát ezer véletlen körülmény ostoba koczkázatának. Nem üresek, nem léhák, nem korlátoltak és lelkiismeretlenek a mai emberek? Mikor saját magukkal szemben is ilyenek, csak éppen hogy a szerencséjük nem mindenkor egyforma. Kilencz- venkilencz esetben egymásután sikerül ugyanaz az ostobaság, századszor pedig — piros lesz a föld a kiserkent vértől, embercsontok és husezafatok csikorognak a dübörgő kerekek alatt... Szülék, özvegyek és árvák jajveszékelése tölti be a levegőt és mindenki nagyon bölcs lesz öt perez hosszáig, mig a szerencsétlenség hatása alatt megremeg, s aztán tovább tülekedünk, öklöző- dünk, bukdácsolunk, ugrálunk és ügyetlenkedünk férfiak, nők és gyermekek. A rákosszentmihályi áldozat, a legutóbbi, szegény, a poklok minden kínját szenvedte el elevenen. Testéről leégett a bőr, a hús, egyetlen seb volt az egész asszony. Élt és magánál volt, midőn segítség érkezeit és orvos is gvorsan akadt. Fájd dóm, már nem sokat lendíthetett nyomorúságán. De el akart követni mindent, a mit hivatása és felebaráti szeretete diktált. Az eset reggel történt s az orvos tüstént telefonált a budapesti önkéntes mentőegyesületnek, hogy szállítsa be a jól felszerelt fővárosi kórházak egyikébe a szerencsétlenül járt fővárosi tanítónőt. A meniőegyesület egyik legnemesebb intézLapunk mai száma 18 oldal.
