Rákos Vidéke, 1911 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-02 / 27. szám
27. szám. RÁKOS VIDÉKÉ. 5. oldal. Lakatos Kálmán esperes-plébános, Lokaicsek Károly és Aczél Aladár lelkészek, valamint Kovách Károly községi főjegyző elnököltek. A vizsgák a szülők nagy érdeklődése mellett igen jól sikerültek, a gyermekek nagy előmenetelről tettek tanúságot. A sikerért Merva Ferencz főtanitót, Vinsch Kálmán, Fridrik Viktor tanítókat és — kit első helyen kellett volna említenünk — különösen Barankovich Emilia tanítónőt illeti meg a teljes elismerés. — A ref. iskolák vizsgáit a ref. templomban nagyszámú közönség jelenlétében, Szánthó Géza ref. lelkész és az iskolaszék elnöklete alatt tartották meg egyik napon Korsós László rektor és főtanitó Ilk, IV., V. és VI. oszt.-ban, másik napon pedig a Batár Endre által tanított I. és II. osztályban Ez utóbbi két osztályban összesen 98, a 3 - 6 osztályokban 75, igy tehát összesen 173 gyermekkel fáradozott e két kiváló képességű ref. tanítónk A tanulók szép előmenetelt tanúsítottak úgy az egyes tantárgyakból, mint az énekből. Csak elég sajnos az, hogy a szülők nem őrködnek kellő szigorral azon, hogy gyermekeik rendesen látogassák az előadásokat és megtörtént az a szégyen is az egyik záróvizsgán, hogy 75 tanuló közül csak 30 jelent meg, mi, igen helyesen, arra indította a különben szelíd lelkű Szánthó Géza lelkészt, mint az iskolaszék elnökét, hogy igen erélyesen kikelt a szülők eme nemtörődömsége ellen és kijelentette, hogy az igazolatlanul elmaradt tanulók megbukottaknak tekintendők. — Legnagyobb érdeklődést azonban községünkben az egy év óta fennálló közs. iskola keltette, ahol az I. és II osztálynak 72, a III., IV., V. és VI. osztálynak 68, összesen tehát 140 tanuló volt. Itt a hittan-vizsgákat a róm. katholikusokét Lokaicsek Károly káplán, a reformátusokét Szánthó Géza lelkész, az izraelitákét pedig Nadel Ezekiel péczeli tanitó vezette. A többi tantárgyakból: junius 16-án Prunyi Endre tanitó által vezetett I. és II. osztály, junius 17-én pedig Gcnzor János által tanított III, IV., V. és VI. osztályokban volt vizsgálat. Mindezeken Kaal Józseftakarékpénztái i igazgató, dr. Lakatos Kálmán esperes-plébános és Horváth Miklós iskolaszéki tag elnököltek. Nem Írhatjuk le kellőleg azt az örömet és lelkesedéssel párosult elismerést, melyet úgy a szülök, mint a nagyszámú közönség méltán tanúsított a vizsgákon tapasztalt sikerért. Minden tekintetben oly szép, okos és megható volt a községi iskola összes tanulóinak felelete, szavalata és éneke, hogy valóban gyö nyörködtünk bennük s a jelenvoltak szeméből felcsillanó könnyek voltak a legfényesebb bizonyítékai annak, hogy az egy évi munkálkodás minő eredményes volt. Úgy Lokaicsek Károly hitoktatót, mint Genzcr János és Prunyi Endre tanítókat a legteljesebb elismerés és dicséret illeti meg. A jelesebb tanulók igen szép olvasókönyvet kaptak jutalmul. S. E. Mulatság a toronyóra javára. A rákosszentmihályi „Vasárnapi asztaltársaság“ 1911. évi julius hó 9-én (vasárnap) a Hausvater Sebestyén vendéglőhelyiségeiben a toronyóra alapja javára, Ferenczy Károly és Polner Ernő zenetanár, valamint több műkedvelő szives közreműködésével hangversenynyel és tánczczal egybekötött nagy nyári ünnepélyt rendez. Kezdete délután 4 órakor. Belépő dij személyenként 1 korona. A zenét a Polner Ernő zenetanár vezetése alatt álló szalon zenekar szolgáltatja. Felülfizetéseket köszönettel fogadnak és hirlapi- lag nyugtáznak. Az ünnepélyt kedvezőtlen idő esetén is megtartják, mert elég fedett helyiség á'l a t. vendégek rendelkezésére. Jegyek előre válthatók Hausvater vendéglősnél és a rendezőbizottsági tagoknál. Kitűnő ételekről és italokról gondoskodás történt. A fogyasztási szövetkezet uj fiókja. Az Anna- és Árpád telep lakosságát nagy öröm érte. A rákosszentmihályi fogyasztási szövetkezet óhajtott fiókja csakugyan létesül. Példás gyorsasággal és energiával oldották meg a kérdést, a mi éppen úgy érdeme a helybeli érdekeltségnek, mint a szövetkezet agilis igazgatóságának. Ez az agilis jelző igazán nem sablonos itt, ha figyelembe vesszük, hogy néhány hét alatt nyélbe ütötték az egész ügyet. Az uj annatelepi fióknak már a berendezése folyik, úgy, hogy az üzletet a héten már meg is nyitják. A helyisége Tóth Gyula házában, Gyula- utcza 148/9. sz. a. van. A közönség érdeklődése igen nagy, a mi érthető azok előtt, a kik a szövetkezet, előnyeit ismerik. A mostoháknak tartott telepek fejlődésében nem utolsó lépést jelent a szövetkezeti fiók megnyitása. Dlusztus kályha. A rákosvidéki közönség régebben ismeri Dlusztus Frigyes közbecsülésnek örvendő polgártársunk nagyjelentőségű találmányát, az uj rendszerű, tartósan égő kályhát, melynek főelőnye, hogy bármilyen tüzelőanyagra alkalmas és mindent tökéletesen füstmentesen éget el. Dlusztus Frigyes azóta magyar, osztrák és német szabadalmat nyert nagyszerű találmányára, mely csaknem két évtizedes következetes munkálkodás gyümölcse. Az uj kályhából most csinosított és lényegesen javított mintát készített az európai hírű zöptaui gyár és Dlusztus úgy ezt, mint a régebbi magyar modellt kiállította a budapesti vas és fémipari kiállításon. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a Dlusztus- kályha, az „Üstökös“, a szép kiállítás egyik legsikeresebb darabja s állandóan nagyszámú érdeklődő közönség csudálatának tárgya. A nagysikerű, érdekes és gazdag kiállítás, mely a városligeti iparcsarnokot foglalja el, uj szabadalmakban és találmányokban kissé szegény, annál nagyobb figyelem és siker jut az uj kályhának, melynek jövője beláthatatlan. A kályháknál a lényeges ujitás abban áll, hogy a levegő nem a rostélyon alul bejőve, halad át az égéstermékeken keresztül felfelé, hanem fordított irányban, felülről lefelé áramlik. Elve és előnyei : Az égési gázok és a füst nem vonulnak elégetle- nül felfelé, hanem befelé, az izzó zóna felé huzatnak. Az égési gázok tökéletes elégése által a leggazdaságosabb, a teljesen füstmentes tüzelés folytán pedig hygie- nikus szempontból a legideálisabb fűtés érhető el. Minthogy a rostélyon keresztül hideg levegő nem hatolhat be, a tüzelő anyag nem hül le. A szénben levő üveg- szerü anyagok nem sülnek rá a rostélyra, hanem arról leolvadnak. Ezáltal a rostély teljesen salakmentes, bárminő tüzelőanyagot alkalmazunk is. A kályha töltönyilása egy zárólap segítségével két részre van osztva, a nagyobbik rész a töltőakna, a hátulsó kisebbik rész pedig mint a fütőgázok befelé való égésére szolgáló cső szerepel. A füstcsonka egy vízszintes fallal két egyforma részre osztatik, amely az előbb említett függélyes zárólaphoz illik. Az elosztott füstcsonka egy félkör alakú fojtó billentyűvel lesz lezárva. A fojtó billentyű a fütőbillentyüvel egy kényszer mozgású rudazattal van egybekötve még pedig olyképen, hogyha a folytóbillentyüt felső állásába forgatjuk, akkor mint „lefelé való fűtés,“ az alsó állásába forgatva pedig mint „felfelé való fűtés“ működtethető. A királyi palotában, a magy. kír. államvasutak budapest-gödöllői osztálymérnökségénél és a Magyar Általános Kőszénbánya R. T.-nál üzemben lévő próba kályhák kitünően beváltak. A kályhák, köpenykályhák, feketére vagy pedig a látható részek, nikkelezve Ízléses kivitelben, és a fütendő helyiség mértékéhez képest többféle nagyságban a Zöptauer und Stefanauer Bergbau- und Eisenhütten- Aktiengesellschaft“ gyárában készíttetnek, amennyiben Ausztria területére a gyártási jogot átvette. Magyarország részére megrendelések eszközölhetők a feltalálónál Dlusztus Frigyesnél, Rákosszentmihály on, aki kívánatra árjegyzéket is küld. Nagy a por. Rákosszentmihály on a héten sűrűn hangzott fel a panasz a tűrhetetlen por miatt. A bajnak az volt az oka, hogy a községi locsoló kocsi elromlott s a javítása több napig tartott, amely idő alatt szünetelt az öntözés. Megnyugtathatjuk azonban lakosságunkat, hogy a bajt már elhárították s a locsolást ezentúl ismét rendszeresen fogják végezni.
