Rákos Vidéke, 1911 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1911-06-04 / 23. szám
23. szám RÁKOS VIDÉKE 3. oldal. történik ez országszerte és igy döntött már egy Ízben a közigazgatási bizottság, sőt a közigazgatási biróság is, mely azonban egyik újabb, éppen községünkre vonatkozó ítéletében utóbb ellenkező értelemben, tehát a teljes kihagyás mellett foglalt állást. Úgy látszik ez hatott a közrgazgatási bizottságra, hogy most megváltoztatta álláspontját, ami a legkevésbbé sem válhatik dicsőségére. Egyidejűleg elutasította a közigazgatási bizottság a Kozár János felebbezését is, akinek ingatlana van községünkben, de nem lakik itt s igy nem vették fel a névjegyzékbe. Értesülésünk szerint a közigazgatási bizottság határozatában nem nyugosznak meg, hanem újból panaszszal élnek a közigazgatási bírósághoz, mely most már a végső szót fogja kimondani ügyünkben. Tanítók közgyűlése. A Pest-Pilis-Solt-Kiskunvár- megyei Általános Tanítóegyesület gödöllői járásköre 1911. év junius hó 6-án d. e. 10 órakor Mária-Besnyön tartja rendes évi közgyűlését, melyre a járáskor tagjait, a járás területén levő mindennemű iskolák tanítóit, iskola gondnokságait, iskolaszékeit, valamint a fanügy iránt érdeklődő közönséget is meghívta. A közgyűlés kiváltságosán érdekes napirendje a következő: 1. Elnöki megnyitó. 2. A múlt évi közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása. 3. Elnöki előterjesztések. 4. Pénztáros jelentése. 5. Egészségügy az iskolában. Előadó: csik- bánkfalvi Keresztes István dr. gyak. orvos. 6. Fogalmazás tanítása a népiskola felső osztályaiban. Előadó: Kreneditsné Szabó Frida, rákosszentmihályi áll. isk. tanítónő. 7. Szemelvények a gyermekvédelemről szóló törvény és erre vonatkozó utasításokból. Előadó: Zagyva József áll. isk. igazgató. 8. Modern énektanítás. Előadó: Wayand Ilona oki. középisk. ének tanítónő, rákosszentmihályi áll. isk. tanítónő. 9. Elnökválasztás. 10. Az 1912. évi közgyűlés helyének megállapítása és indítványok. Tudnivalók: 1. Az utiszámiák a közgyűlés helyén kifizettetnek. 2. Az alapszabályok 8. §. b) pontja szerint minden járásköri tag a közgyűlésen megjelenni tartozik. Az igazolatlanul távol maradók 4 korona bírságot fizetnek. 3. A közebéd 3 korona. Indulás Budapest-keletipályaudvar 8 óra 35 p.-kor. Egyházi adakozás. A rákosszentmihályi ref. egyházban a f. é. máj. 28 án tartott konfirmácziói ünnep emlékére a templomalaphoz járultak: Király Miksa E szavakra én a két narancsot erősen megszorítottam s kezemet háfratéve azt mondám: — Nem adom. Édes apámat meglepte e gyermeki dacz, szé- gyelte magát a herczeg előtt s haragosan, botját felemelve, kérdé tőlem : — Miért nem adod ? Erre újra daczosan feleltem: — Nem adom, mert ez az enyém. Apám újra haragba jött, de őt a herczep Iecsilla- pitá s azután a herczeg hozzám jővén, arezomat meg- simogatá s e szavakat mondá : — Derék gyerek vagy fiam. A tied az a narancs. Soha se tartsd grácziának, ha oda kell adnod, ami a tied. E szavakat — úgymond Deák Ferencz — soha se felejtettem el, gyakran eszembe jutottak akkor is, mikor a bécsi kormánynyal alkudoztunk. II. „Magad légy olyan ember, mint amilyennek fiadat szeretnéd.“ E bölcs mondásnak szintén története van, melyet én mondok el. 1872. évi karácsony előtt való nap délutánján meglátogattam Deák Ferenczet Angol Királynő szállodai lakásán. Szerencsére néhány perczig maga volt. presbyter 10.—, Thetáz Sándorné (Árpád-telepről) 8.—, Váry Lajos műiparos 20 drb. Ujtestamentum 8.— Kért. Azelőtt adtak: Irgang Mihályné 1.56, Steinhebel Sándorné 1.—, összesen: 28.56 K. —A Bethesda-kórházra adtak a következő konfirmált növendékek: Hensel Germaine (Thetáz Sándorné) 2.—, Pap Juli (Tóth Sándorné) 1.—, Gyibák Zoltán 1.—, Sinkó Zsófi —.60, Babos József —.40, Herlicska Sándor —.40, összesen 5.40 K. — Az egyház népkönyvtárának: Szvoboda Krisztina 1 drb. könyvet. Fogadják az egyház hálás • köszönetét. (Lelkészi hivatal.) Eljegyzés. Garai György vegyész, a rákosszentmihályi fiatalság ismert tagja, eljegyezte Takáts Irént, Takáts nyugalmazott községi jegyző kedves leányát Pakson, hol a boldog vőlegény a szeszgyárban működik. A lóversenytér ügye. Az uj lóversenytér ügyében megint kellemetlen akadály merült fel. A főváros pénzügyi bizottsága nem fogadta el a polgármester kötötte, mindenkit kielégítő egyezséget, hanem megint uj követelésekkel állott elő. Az egyik az, hogy a lovaregylet a mostani területe mellett levő ingatlanát leltári áron engedje át a fővárosnak, a másik pedig, hogy a bért ne a totalizatőr bevételei, hanem egyéb jövedelme arányában fizesse. Ezt a kívánságot erkölcsi szempontokra alapítja a bizottság, mely elitéli a totalizatört. A határozat általános ellenérzést kelt, mert e szokatlan tul- finomult erkölcsi érzéket sokan a lovaregylettel szemben rejtegetett gyüiölség takarójának tartják. „Az Újság“ erről csütörtöki számában a kővetkezőket Írja: (Az uj lóversenytér.) A pénzügyi bizottság minapi határozata tj helyzetet teremtett. E határozat értelmében a pénzügyi osztály már érintkezésbe lépett a Magyar Lovaregylettel. Az eddigi tárgyalásokból annyit lehetett megállapítani, hogy a Lovaregylet hajlandó a mostani lóversenytér istállóterületét, mely körülbelül tízezer négyszögölet tesz ki, a fővárosnak méltányos áron átengedi. Leltári áron azonban nem. A bérfizetés módjára nézve — s ez a fontosabb — a Lovaregylet ragaszkodik a korábbi megállapodáshoz, hogy a bért a főváros a totalizatőr jövedelmének egy bizonyos hányadából fedezze. Ez a hányad a fővárosi szegényalapnak jutó összeg egyharmada. A mi nézetünk az, hogy a némelyek részéről feihánytorgaíott erkölcsi — Azért jöttem kedves bátyám, hogy megkérjem, engedje meg, hogy fiamat ide elhozhassam. — Hány éves a fiad ? — Negyedfél. — Miért akarod ide hozni ? — Hogy kedves bátyámat láthassa, azt hiszem akkor különb ember lesz belőle. — Ostoba beszéd. Rossz kedve volt az öreg urnák, nem szólt többet s én nem hoztam a dolgot elő többé, noha tervemről le nem tettem. A következő nyáron gyakran kivittem a kis fiút az állatkertbe. Ott találtam egyszer Deák Ferenczet Kvassay Laczi társaságában, amint nézte Casanova asszony oroszlánait és kezében fogva simogatta a kis hathetes oroszlánkölyket. Eléje vezettem fiamat, azt mondám neki : — Fiam, nézd meg ezt a bácsit. Ez Deák Ferencz. — Ma van junius 6 ika. Ha felnősz, jusson eszedbe, hogy te még láttad Deák Ferenczet. Légy erre büszke s légy erre méltó. Deák Éerencz komoly képpel nézett reám és a fiúra. A fiú odament hozzá, az oroszlánkölyökről lehúzta kezét s megcsókolta azt. Az öreg ur arcza szelíddé vált s kezét reátevén a fiú fejére, azt mondá nekem: — A gyermekek legjobban követik apjuknak példáját. Magad légy olyan ember, mint amilyennek fiadat szeretnéd.
