Rákos Vidéke, 1911 (11. évfolyam, 1-53. szám)

1911-05-21 / 21. szám

2. oldal. RÁKOS VIDÉKE 21. szám. Czinkota község 1910. évi augusztus hó 7-én megtartott közgyűlésén a jövő évi költségvetésbe újból felvett telepünk szépítésére 200 koronát és a füszer- üzlet után borfogyasztási adó megtérítése czimén 400 koronát. Ehelyütt megemlítjük, hogy a községi kép­viselőtestületbe való kiküldetést nádasi Terstyánszky Kálmán volt szives elvállalni. Miután telepünkről térképe az egyesületnek nem volt, a választmány elhatározta, hogy úgy Mátyásföld jelenlegi egész területéről, valamint a czinkotai oldalon az egész egyesület által esetleg átveendő terület felosz­tási tervezetét is kitüntető tervrajzot készített, mely a tagok kívánságára sokszorosítható is lesz. Iskolánkban a tanulók létszáma az előző évi 149 tanulóval szemben tavaly 107 volt, mert az előző évek túlzsúfoltságának elkerülhetése végett az idegenben lakók nem mindegyike vétetett fel s igy a népességhez viszonyított normális állapotok megközelítőleg elérettek. Megjegyezzük, hogy az iskola növendékeinek majd 25°/0-a uj mátyásföldi és tekintve e telep lakosságának feltűnő gyors szaporodását, részükre uj Mátyásföldön egy külön iskola felállítása már elkerülhetetlen; miért is a választmány az e czélból az illetékes hatóságoknál szükséges lépések megtételében az iskola gondnokságát támogatni elhatározta, úgyszintén abban a törekvésben is, hogy az eddig használt harmonium helyébe társa dalmi utón egy megfelelő és jóhangu hangszer szerez­tessék be. Ez utón is kérjük telepünk lakosságát, hogy az iskola ünnepélyei, évzáró vizsgái éó egyáltalában minden ügyei iránt fokozottabb érdeklődést tanúsítva, a tanító testületet nevelő munkájában támogatni szíves­kedjenek. Telepünk közel negyedszázados fejlődésében mond­hatni korszakalkotó fordulópont a villamos áram és vizszolgáltatási művek létesítése. E müvek létesítésében fáradozott az elnökség és a választmány és számtalan üléseiben kétszeri pályá­zati hirdetéseinek eredménye lett, hogy a müvek 300.000 koronáért feláliithatók. Ekkor a választmányhoz Paulheim József tiszteletbeli elnöktől egy ajánlat érkezett, mely­ben magára vállalja a müvek létesítését 300.000 koro­náért, s ha túllépés volna, azt ő sajátjából fedezi. Megbízóinak a választmány működéséről most már beszámolhatott, az 1910. évi szeptember hó 18 ára összehívott rendkívüli közgyűlésen. A vizszolgáltatási és villamvilágitási művek meg- alkotási módozatainak ismertetése után a közgyűlés lelkes hangulatban, osztatlan, egyhangú döntéssel fogadta el Paulheim József tiszteletbeli elnökének ajánlatát, jóváhagyta a terveket és ajánlati feltételeket, átengedte a létesülő társaságnak díjmentesen a szükséges terüle­teket, belépett a társaságba 125,000 korona hozzájáru­lással, megalakította a müvek létesítésének ellenőrzé­sére és a társaság ügyeinek vezetésére hivatott ötös bizottságot, jóváhagyta a világítási és vizszolgáltatási feltételeket, felhatalmazta a választmányt, hogy Paulheim József és társaival megkötendő társasági szerződést a bemutatott tervezet alapján letárgyalhassa, utasította az elnökséget, hogy a társasági szerződést az egyesület nevében jogérvényesen kösse meg és Írja alá, 125,000 korona jelzálogkölcsönt vegyen fel, a kötelezvényt és bekebelezési engedélyt állítsa ki, az elszámolást ejtse meg, a kölcsön tiszta ellenértékét vegye fel, az egye­sületet kötelezőleg nyugtázza és minden egyéb szük­séges intézkedést tegyen meg. Az ügy ezzel fedél alá került. Az elnökség és a választmány a közgyűlés hatá­rozatainak — az ügyek lebonyolításának és a munkálatok eddigi haladásának arányában eleget tett, úgy hogy telepünk még az idei nyár folyamán birtokába jut ezek­nek a kultúra jegyében működő technikai vívmányoknak. Telepünk megalapitói és mindazok, kik vállvetett buzgalommal és szeretettel versenyeztek fejlődésén, meg­elégedetten tekinthetik a megvalósulás utján haladó művüket. Tudomására adjuk a tek. közgyűlésnek, hogy a kereskedelemügyi m. kír. miniszter ur 55498/910. sz. a. ielt rendeletével a m. kir. állami építészeti hivatal által értesítette választmányunkat, hogy telepünk előtt elvo­nuló állami közút szakasznak állandó burkolattal való ellátására irányuló kérelmünket jóakaratu megfontolás tárgyává tette. Minthogy pedig az útszakasz burkolására szük­séges összeg a költségirányzatba felvétetett, a nagymél- tóságu miniszter ur kegyes jóindulatából az említett közutnak telepünk előtti része még az 1911. év folya­mán állandó burkolattal lesz ellátva. Mátyásföld fekvése és kiválóan egészséges éghaj- hajlati viszonya egymagában nem lett volna elegendő, hogy a környék telepei közül maradandóan kiemelked­jék, de lakóinak körültekintő és czéltudatos tevékeny­sége, ha nem is első helyre, de mindenesetre az elsők közé emelte a főváros környékén fekvő telepek között. Reméljük, hogy telepünktől a visszavonás és egye­netlenség távoltartható lesz a jövőben is és akkor Mátyásföld eddigi haladásában a most befejezés előtt álló mü egyik hatalmas tényezője lesz a további emel­kedésnek és bizhatunk abban, hogy zavartalanul ha­ladhatunk kitűzendő czéljaink elérésében. A zárszámadásra vonatkozólag a következőket jelentjük: A múlt évi bevételeket a kiadásokkal szembeál­lítva a múlt évről 17,156 K 73 fillér készpénzt hoztunk át a folyó évre ; ez az összeg gyümölcsözőleg elhe­lyezve rendelkezésre áll. Az 1909. évi 6004 K-t kitevő tiszta eredménnyel szemben 1910-ben 9793 K volt a tiszta eredmény; e mellett figyelembe veendő, hogy ez évben a Paulheim József-féle 80.000 K-t kitevő követelés is kiegyenlí­tést nyert. Az 1910. évi költségelőirányzat szerint megsza­vaztatott 25,709 35 K zárszámadásunk szerint kiadásunk ezzel szemben 23,815 37 K s igy a megtakarítás 1893 K 98 fillért tesz ki. Mig, ha a 31,540 K 41 fillér elő­irányzott bevételt vesszük figyelembe, akkor a fentebb említett 17,156 K 37 fillért takarítottuk meg. Még meg kell jegyeznünk, hogy egyesületünk in­gatlan vagyona a gépház és a víztorony telkével gya­rapodott, ami a vételár szerint 3608 K értéket képvisel, s igy az egyesület ingatlan vagyona 796,678 K. Az 1910. évi zárszámadásban a múlt évi közgyű­lés által jóváhagyott költségelőirányzat néhány tételeinél túllépés jelentkezik, ezeknek magyarázatát a követke­zőkben adjuk: 1. Az egyesületi házfentartás, adó, tűzbiztosítás és vízszolgáltatás rovatán — 2000 korona a túllépés — ami a vendégszobák, ajtók és ablakok újból való festéséből, illetve mázolásából — a bútorzat alapos javításából és a vendégszobák felszerelési tárgyainak beszerzéséből ered. 2. A kertészeti dologi kiadások rovatán 284 ko­rona a túllépés, ami a melegház gyökeres helyreállítá­sával és hidegház felállításával indokolható. 3. Az iskolaépület fentartásánál és fűtésénél is 650 K a tultépés, ami részben onnan ered, hogy a költség- előirányzatban e rovatra csekély összeget — 300 ko­ronát vettünk fel és hogy az elmúlt hosszú télen maga a fűtés és világítás 428 K-t emésztett fel. E tuikiadásokkal szemben egyes rovatokon, mint az őrszemélyzet fizetésénél, annak ruhaátalányánál, a gyógyköltségeknél, az utak és járdák fentartásánál és világításánál összesen 1788 K-t takarítottunk meg. Egyben felhatalmazást kérünk arra, hogy 1912. évi január 1-től a jövő évi költségvetés megállapításáig,

Next

/
Oldalképek
Tartalom