Rákos Vidéke, 1911 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1911-04-02 / 14. szám
XI. évfolyam Rákosszentmihály, ign. vasárnap, április 2. 14. szám. RÁKOS VIDÉKE TflRSFÍDflLttl és KŐZGfiZDRSflGI HETILAP RÁKOSSZÉNTnihÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A EUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁG! EGYESÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre ......................8 kor Fé l évre............................4 „ Ne gyed évre ..... 2 , EGYES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. A népszámlálás eredménye. A népszámlálás eredménye az, hogy 1910. deczember 31-én 20.850,700 ember élt a magyar szent korona országaiban. A szaporodás tiz év alatt 1.596,000 lélek volt, ami 8-3%-os gyarapodásnak felel meg. A megelőző évtizedben 1.790.000 lélekkel szaporodott a lakosság, ami százalékban 103. A szaporodás tehát teljes két százalékkal kisebb volt, mint ennekelőtte, ami komoly és fájdalmas csökkenést jelent. Mindazonáltal jobb az eredmény, mint amit vártunk. Az évtized, amely immár mögöttünk van politikailag és társadalmilag, a harcz évtizede volt, ezenfelül rémséges vérveszteséget okozott a kivándorlás. A meddő politikai és eredménynyel még mindig nem kecsegtető társadalmi küzdelem éppenséggel nem alkalmas arra, hogy fokozza az ország virulásának tényezőjét, a népszaporodást, a kivándorlás pedig lesújtó hatással van rá. A statisztikai hivatal becslése szerint | 800 —900.000-re tehető a tiz év alatt kivándorlók száma. Ha tekintetbe vesszük azt, hogy csak munkaképes, egészséges, többé-kevésbbé módos és értelmes ember képes a megélhetésnek eme radikális eszközéhez nyúlni, nagy körvonalakban megbecsülhetjük országunk veszteségét, amely vérben óriási és értékben felbecsülhetetlen. Ha e nemzeti szerencsétlenség nem sújt, ma kerek egy millió emberrel több élne a hármas halom és négy folyó birodalmában! Az irtóztató numerus, irtóztató vádként nehezedik az intéző körökre. Ok, egyedül ők tették azt, hogy igy lett. Politikai harczaikban nem szerepelt a népérdek; gazdasági politikájukat nem vezette kellő belátás és hazafias érdek; a közjövedelmeket, a szegénységet sújtó fogyasztási adókból növelték ; az ipart és kereskedelmet, mely munkásainak sokszor jobban fizet, mint a földművelés, a látszat kedvéért fejlesztették csak; a szocziális bajai ellen tömörülő népért alig tettek valamit: csoda-e, ha nyolcz-kilenczszázezer ember körül nézett a nagyvilágban és úgy találta, hogy oda- künn jobb a sora a magyar embernek? A magyar faj őserejéről tesz tanúságot, hogy a mostoha viszonyok s a kivándorlás ellenére több mint másfél millióval szaporodtunk. A gyarapodás valamivel erőteljesebb, mint a gazdagabb és szocziális tekintetben összehasonlit- hatlanul kedvezőbb helyzetben levő Ausztriáé. Az egyke, az angyalcsinálás, az ijjesztő gyermekhalandóság, az elmaradt közegészségi viszonyok fölött diadalt arat az erős, szívós magyar fajtának dicső termékenysége. A politika és köz- igazgatás nem tudott népünkön segíteni, de az se történt, hogy megrontotta volna. Eddig még nem, de mi lesz ha folytatódik a közömbös tengődés ? Nálunk nagyobb és hatalmasabb népeket is elpusztítottak már bűnös irányzatok. Felette kedvező jelenség az is, hogy a magyarnyelvű vidékeken a legerőteljesebb a szaporodás. A Duna-Tisza közében kivált Pest-Pilis- Solt-Kis-Kun vármegyében, melynek lakossága jóval túl van a millión s amely 214.000 lélekkel, 25 perczenttel szaporodott. Kedvező az eredmény Békés, Csik, Jásznagykun-Szolnok, Heves, Borsod, Szabolcs, Szatmár, Zala és Somogy- megyében is. Az ország gazdasági fejlődésének és kultu- rálódásának szempontjából kedvező jelenség az is, hogy mig az egész ország népessége 8*3%-al, addig a rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal felruházott városoké 1'5’4%-al szaporodott. Az ország gazdasági haladásának egyik főtényezője a városi lakosság, ezért különös örömmel kell üdvözölnünk a városi tömegek gyarapodását. Csak a magyarság tiszta szelleme tudjon már diadalmaskodni a városok közéletén, kellő erővel és közvetlenséggel. (A.) Lapunk mai száma 16 oldal.
