Rákos Vidéke, 1910 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1910-02-06 / 6. szám
4. oldal. RÁKOS VIDÉKE 6. szám A lóvasut jövője. Most már csak napok kérdése, hogy a rákosszentmihályi lóvasut jövője felől az érdekelt körök meghozzák a végleges döntést. A Rákos Vidéke már régebben hírül adta, hogy a lóvasut uj pályája ki fogja elégíteni úgy az Anna-telep, minta Szent György telep lakosságának érdekeit. Ezt a megnyugtató híradásunkat ma csak megismételhetjük. A lóvasut igazgatósága előrelátással és áldozatkészséggel biztosítja lóvasutunk jövőjét. Az uj pálya végleges megállapítása érdekében a napokban több Ízben helyszíni bejárásokat tartottak illetékes férfiak, kik részben automobilon, részben kocsikon járták be az érdekelt területet. A végleges tervek műszaki kidolgozását néhány nap alatt befejezik, a mikor is a végleges eredményről értesíthetjük közönségünket. Ipartestület. Rákosszentmihály és Czinkota községek egyesült ipartestülete f. hó 1-én tartotta rendes előljárósági ülését, a melyben több fontosabb tárgy is került napirendre. Ugyanis a majdnem teljes számban megjelent előljárósági tagok jóváhagyták a kiküldött bizottság által Tóbiás Adámmal kötött lakbérszerződést. Rónay Tivadar ipartestületi jegyző bemutatta a kereskedelemügyi m. kir. miniszterhez beadandó felterjesztést, melyben a testület kéri, hogy a Vácz kerületi be- tegsegélyző pénztárból kapcsoltassák ki és csatoltassék a budapesti kerületi munkás biztositó pénztárhoz Ezen ülésre Wayand Károly iskolai igazgatót és a Tulipán szövetség képviseletében Holló Agostonnét is meghívták, utóbbi képviseletében férje jelent meg. Wayand Károly iskolaigazgató előadta, hogy íanoncz ipariskola felállítása volna szükséges és erre nézve érintkezésbe lépett már Czinkota község elöljáróságával is. Többek hozzászólása után az elöljáróság elhatározta, hogy az iparostanoncz iskola felállítása iránt intézkedni fog, — mielőtt azonban e tárgyban az illetékes hatóságot megkeresné, az iparostanonczok névjegyzéke beszerzendő. Ennek beszerzésével az ipartestületi jegyzőt bízza meg. Holló Ágoston mint a „Tulipán“ szövetség megbízottja előterjesztést tesz, hogy az ipartestület engedje át ünnep és vasárnapi napokra helyiségét közművelődési czélokra. Ugyanis a szövetség népkönyvtárat óhajt felállítani az ipartestület helyiségében és ezért fűtés, világítás czimén 120 koronával járulna a testület pénztárához. Az ipartestület tagjai méltányolják Holló Ágoston és illetve a képviselt szövetség nemes jóakaratát, — tekintve azonban azt, hogy a testület csak szűk helyiséggel rendelkezik, azt olvasó teremnek rendelkezésre nem bocsájthatja. Elhatározza az elöljáróság, hogy az „Ipartestületek Országos Szövetségébe* belép. Elhatározza, hogy az iparostanonczok szerződtetése minden hivatalos napon, azok felszabadítása azonban csak a rendes előljárósági üléseken — tehát minden hó első keddi napján — fog eszközöltetni. Bezárták az Iskolákat. A rákosszentmihályi állami elemi iskolát három hétre, hatósági intézkedéssel bezárták. Az utóbbi napokban csaknem kétszáz gyermek hiányzott az iskolából, hol a szamárhurut és bárányhimlő dühöng. Az elöljáróság előterjesztésére az alispán táviratilag rendelte el az iskolák bezárását. Mátyásföldi mulatság. Cinkota—Mátyásföld és környékének ifjúsága folyó hó 1-én igen sikerült kabaréval egybekötött tánczestélyt tartott a mátyásföldi nagyvendéglő összes termeiben, melyek csaknem megteltek díszes közönséggel, daczára annak, hogy ugyanakkor a környéken és Budapesten több mulatság voit, s a kedvezőtlen idő is alkalmatlanságot okozott. A rendezőség figyelme folytán a közönség rendelkezésére nyolcz urifogat és egy hét személyre szóló automobil állott, ily módon volt lehetséges, hogy az eső és sár ellenére is ily nagyszámú közönség gyűlt össze. Az automobilt Baán Jenő, budapesti gyáros, mátyásföldi lakos, három úri fogatot pedig Szél György czinkotai nagybérlő engedett át. Pontban kilencz órakor jelent mega mulatság védnöke, özv. Beniczky Gáborné, született Batthyány Ilona grófnő s nemsokára reá megkezdődött az előadás, melyet Hrabál Jolánka és Boros Juliska négykezes fülbemászó „Nyitányba nyitott meg; utána Siächl Géza monológja, majd Chovancsak Gréti dalai következtek. Igen sikerült volt Walter József dala, valamint Fekete István kupiéi és utóbbi előadása után egész tapsvihar volt, úgy, hogy kénytelen volt több kupiét még előadni. Ezután még egy egy felvonásos színdarab következett, melyben Chovancsák Lolla, Paulheim Irénke, Fehérváry István és Fekete István szerepeltek. A hosszú műsor egy kissé kimerítette a közönség türelmét, úgy hogy annak egyrésze vacsorázni ment s úgy élvezte a színdarabot. Előadás befejezte után megkezdődött a táncz- muiatság, melyet Batthyány Ilona grófnő saját szerzeményű „czinkotai kiskertemben* czimü csárdásával Huszka Gyula főjegyző nyitott meg, amit Barát Sándor, külföldi körútjáról most visszatért budapesti zenekara ez alkalomra külön betanult, közben Ferenczy Károly adott elő az egyesület elnökének, Bellovics Imrének rögtönzött zongora kísérete mellett néhány jó kupiét. A mulatság csak késő reggel végződött, s ezzel bebizonyította a rendezőség, hogy télen is lehet jóakarattal, fáradsággal, utánjárással Mátyásföldön sikerült mulatságot rendezni. A díszes közönség a táncz mellett kivilágos ki- virradtig maradt együtt. A mulatságon Mátyásföld csaknem kivétel nélkül, élén az egyesület elnökével, titkárával részt vett. Czinkotáról a Magyar Gazdasszonyok Egyesületének tantestülete és több család jelent meg. A kistarcsai gép- és felszerelési gyár kaszinójának tagjai családjukkal, kiket a gyár főmérnöke, Zentbauer Gyula, mátyásföldi lakos fogadott. Rákosszentmihályról is több család vett részt, élén a község érdemes birájával és családjával. Mulatság Csömörön. A csömöri Egyetértés asztaltársaság kitünően sikerült mulatságot rendezett a minap a Schick-vendéglő újonnan épült tágas helyiségeiben. A tánczvigalommal és társasjátékokkal egybekötött zeneestély rendezősége a kedvezőtlen idő miatt már-már megfogyatkozott reménnyel várta az estét, de a fényes siker alaposan ráczáfolt aggodalmaira. A szép, uj épület nagyszámú helyisége zsúfolásig megtelt s minden tekintetben alkalmasnak bizonyult rendeltetésére, a mihez járult a gondos és jó ellátás is. Az asztaltársaság lapunk utján mond köszönetét a vendégeknek szives megjelenésükért, nemkülönben a kapott jelentékeny felülfizetésekért. Nyugalomba vonuló operaházi tag. A magyar kir. Operaház énekkarának egy érdemes, buzgó, régi tagja, nekünk pedig évek hosszú sora óta régi, kedves rákosszentmihályi polgártársunk, Schmiedt Lajos, április végével nyugalomba vonul. Az operaház egyik mindig megbízható, pontos és- igen hasznavehető tagját veszti el benne, aki mindig nagy lelkesedéssel és szorgalommal látta el feladatát. Schmiedt Lajos külföldi családból származott, Prágában született 1849-ben. Magyarországra J 857-ben került özvegy édes anyjával és Pesten telepedett meg. A Pesti polgári dalárda karmestere fedezte fel énekhangjának értékét s rövid képzés után ajánlatára 1878-ban a Nemzeti Színház énekkarába szerződtették, honnan az Opera különválasztásakor az Operaházhoz került s máig is egyik legjobb hangú tagja a karnak, melyben a tenorszekundot énekli. Hosszú évek óta több templomi énekkarnak is kedvelt tagja. Ép erőben, meg nem fogyatkozott képességekkel hagyja el működése szinterét. Érdemeit az Operaház igazgatósága igen szépen méltányolta, midőn ez alkalomból, Mészáros Imre igazgató a következő levelet intézte a nyugalomba vonuló énekeshez és ugyanazt körlevél alakjában az egész személyzethez:
