Rákos Vidéke, 1910 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1910-11-20 / 47. szám

47. szám.

rákos vidéke

3. oldal.

feleivel szemben akkora előzékenységre képes s azt bizonyítja, hogy a takarékpénztár igazgatósága feladata magaslatán áll s az intézet állapota virágzó. Melegen ajánljuk közönségünk figyelemébe a rákosszentmihályi takarékpénztárt, mely minden tekintetben sikerrel versenyez bármely más intézettel. Nagy forgótőke áll rendelkezésére, mely legújabban is tekintélyes összeggel gyarapodott Schvarczl József elnök kifogyhatatlan buzgalmából, akinek révén ismét igen nagy értékű betéteket helyeztek el az intézetben. A rákosszentmihályi takarék- pénztár igazgatósága legjobban és közvetlenül ismeri a helyi viszonyokat s igy a kölcsönkérvényeket könnyedén, gyorsan és csekély költséggel intézi el. Kölcsönöket nyújt ingatlanokra, építkezésekre, váltókra stb. A kamatlábfelemelés következtében jól gyümölcsözted a betéteket s igy kitűnő szolgálatokat tehet lakosságunk minden rétegének, mely teljes bizalommal fordulhat hozzá ügyeiben.

Rákoscsabai levél. Községünkben is megtörtént f. évi november hó 15-én a megyebizottsági tag választás, a polgárság nagy érdeklődése mellett. Az eredmény az, hogy a 300 választó közül leszavazott 195; ebből összesen 122 szavazattal — tehát 49 szótöbbséggel — meg lett választva községünknek — 14 év óta — va- gyonilag ugyan szegény, de erényekben annál gazdagabb, népszerű főjegyzője, Kovách Károly, — az eléggé gazdag Kaál József takarékpénztári igazgatóval szemben. Soha még egyetlen egy választás sem folyt le oly szenvedélyes és elkeseredett harczczal itt Rákoscsabán, mint ez. Úgy látszik, a Kaál párt vezetőségét— az általunk egybehivolt előértekezleten vallott azon kudarcz, mely szerint nem sikerült nekük Kaál Józsefnek egyedüli jelöltségét keresztül vinni, a legnagyobb erőszakoskodásra bátorította s bár jelöltjük határozottan kijelentette, hogy csak egyhangú megválasztás esetén fogadja el mandátumát, a választás alkalmával a párt vezetősége a terror minden fegyverét felhasználta, nem j kiméivé sem a személyeskedés, anyagi érdek, sőt a felekezeti kérdés felhasználását sem, annyira, hogy csakis a választást vezető elnökség s bizottság pártatlanságának, és higgadtságának köszönhető, hogy még nagyobb hullámokat fel nem vert az ádáz szenvedély. Az elért eredmény tehát annál fényesebb, mert Kovách

Károly megválasztása, pusztán a község jól megfontolt érdekeinek szem előtt tartása, továbbá személyéhez kötött őszinte tisztelet és szeretet müve. És ha ehhez hozzá vesszük azon megczáfolhatian tényt, hogy a Kaál párttal szavazott 73 választónak nagy része is — kik anyagi és úgyszólván megélhetési érdekből kénytelenek voltak reá szavazni — örül Kovách megválasztásának, akkor igazán joggal kérdezhetjük, mi szükség volt egyrészt a községben eddig fennálló békét s egyetértést megbolygatni, másrészt pedig jelöltjük nagyfokú elbizakodottsága ellenére is — őt ily csúf kudarcznak kitenni ? Épen ezért szivünkből kívánjuk, hogy most már csillapodjanak le mindkét oldalról a szenvedélyek s merítsünk mindnyájan tanulságot a lefolyt 'választásból. A győztes párt szervezkedjék a község érdekei szempontjából minél erősebbre, nehogy készületlenül ki legyen téve további ily megtámadtatásoknak. Hisz a Kovách-párt vezető emberei tényleg hivatottak arra, hogy úgy az administraczió, mint a társadalom vezetői legyenek. A kisebbségben maradt párt pedig vonja le magának a tanulságot, hogy községünk jól megfontolt érdeke legyen mindenkor a czél, nem pedig az elbizakodottság szülte hatalomra vágyódás. A választást Jamriska Lajos, Péczel község érdemdús jegyzője vezette mint elnök, mellette Szántó Géza rákoscsabai reform, lelkész mint alelnök a legteljesebb pártatlansággal jártak el nehéz feladatukban. A választás után a Kovách- párt választói a legnagyobb lelkesedéssel és szeretettel ünnepelték a megválasztott megyebizottsági tagunkat, kit aza kiváló szerencse és megtiszteltés is ért, hogy körében megjelent Jamriska Lajos jegyzőn kívül a Rákosligeten elnökként működött Krenedits Sándor rákosszentmihályi és Bélyei Géza rákosligeti jegyző is, kiknek, bár rövid ideig tartó látogatásuk felejthetetlen, kedves emléket hagyott hátra. Végre nem mulaszthatjuk el községünk nagy többségének őszinte háláját és köszönetét nyilvánítani azon lelkes s önérzetes férfiaknak, kik mint a Kovách-párt vezetői ily nehéz helyzetben is higgadságukkal és kitartásukkal győzelemre vitték a község érdekét és akaratát; s ezek közül örömmel emeljük ki Bassó Elemér volt rákoscsabai, jelenleg pedig rákosszentmihályi közigazgatási végrehajtó urat, a ki eljött szavazatát leadni szeretett volt főnökére s

a gyöngédségnek, egyszerűségnek nagy sikere a vele való bánás közben. Pérty, egy hires lóismerő Írja: „Az állatok idomitásánál sokkal többet lehet szelídséggel és észszerüséggel, mint dühösködéssel és szigorúsággal elérni. Sok fiatal ló nagyon félénk s ép ezért különösen gyöngéd bánásmódot kíván meg. A törököknél s főleg az araboknál, ahol a lóval nagyon gyengéden bánnak s a gyermekekkel együtt nevelik fel, kifejti az állat egész élelmességét s összes kitűnő tulajdonságait. Nálunk is, különösen a régi jó időkben, mikor még virult a betyár-világ, az alföldi csikós, vagy betyár a lóval való gyöngéd bánásmód csodáit produkálta.

Talán önmagát se tartotta a csikós oly tisztán, mint a lovát. Nem evett, nem ivott, mielőtt hosszú lovaglásban kifáradt lovát megetette, megitatta volna. De azután hü is volt hozzá az állat. Az arabokról tudvalevő dolog, hogy a lovat felebarátjuknak tekintik. Arábia ismerői azt mondják, hogy igen gyakori az olyan arab, aki lovát óriási összegekért sem adná el európaiaknak, mivel Európában ütik és verik a lovat. Hisz egy arab dicshimnusz a lóról a következő sort tartalmazza : Ne mond, hogy ez az állat az én lovam, mond inkább, hogy az én fiam. A magyar és az arab után a harmadik hires lószerető és lóismerő nép az orosz, sajátosan pedig a kozákok. Hogy mily szellemi összetanultság, mily egyetértés uralkodik a kozák és lova közt, azt legjobban a következő eset mutatja; Egy kozák belép egy határszéli,

de már német földön levő korcsmába. Lova, mely kint vár reá, hirtelen összeesik, mintha kimúlt volna. Sírva borul a katona derék lovára s jajgatva panaszkodik, hogy benne egész vagyonát, mindenét vesztette el. A körülállók persze megsajnálják s gyűjtést inditnak a javára, a mi tekintélyes összeget eredményez. A kozák elveszi az összeget, megköszöni s lováról leveszi a nyerget és szerszámot, visszatér a határon át oroszföldre. Mikor aztán ideért, füttyent egyet s ime a holtnak vélt ló füleit hegyezi! talpra ugrik s egy kettőre elvágtat a gazdája után.

Mig a magasabbrendü értelmi működések terén természetesen egy állat, tehát a ló se viheti sokra, az emlékezés terén bámulatos eredményeket tapasztalhatunk. Gyakori eset, hogy lovak elveszett patkójuk fel- veretése czéljából önmaguktól elmennek a kovácshoz. Ha egy szántás-vetésre használt ló olyan vidékre kerül, hol a nógatásra és irányításra más szavakat használnak, mint szülőföldjén, csakhamar eltanulja az uj szavakat. Egy ló, mely London utczáin vizes kocsival járt, magátul megállt minden kapu előtt, ahol vizet szoktak venni.

A lovak helyérzéke egyáltalán csodálatos. E téren okvetlen túl tesz az emberi értelmen. Az utat, melyet a ló valamikor bejárt, egész életén keresztül el nem felejti.

Tulajdonsága a lónak a szorgalom és jóakarat a tanulásra. Ebben túltesz a legeszesebb állaton, a máj-