Rákos Vidéke, 1910 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1910-11-20 / 47. szám
2. oldal. RÁKOS VIDÉKE 47. szám. nagyobb károsodását vagy szerencsétlenségét elháríthatjuk. Mert ahogy ma van, az olyan álhumanizmus, melynek fája sok mérges gyümölcsöt termett már. Mérges gyümölcs a könnyzápor és a családok szerencsétlensége ! (V) HÍREK. Képviselőtestületi közgyűlés. Rákosszentmihály község képviselőtestülete csütörtökön délután ismét rendkívüli közgyűlést tartott, melyet harmincz nappal előbb hívtak egybe. Ennek a megállapítása kapcsán nyitotta meg a közgyűlést Hauser Gyula elnök, a ki a jegyzőkönyv hitelesítésére Keller Gyula és Schvarczl József tagokat kérte fel. Megállapította továbbá, hogy a képviselőtestület többsége jelen van; minélfogva a közgyűlés határozatképes. A gyűlés ezután Krenedits Sándor főjegyző előadása alapján jóváhagyta a dr. Apatitzky Sándor örököseivel kötött szerződést, mely a piacztéri telkek megvételét tárgyalta. A vételár 25,080 kor., négyszögenként 12 koronájával számítva. Jóváhagyták továbbá a rákosszentmihályi- izr. hitközséggel kötött szerződést, mely szerint a hitközség 600 négyszögölnyi területet vett meg a köztemető területéből, kizárólag izr. temető czéljára, négyszögölenként 5 kor., összesen 3000 kor. árért, a melyet 6 év alatt, félévi 125 koronás részletekben fizet ki, kamatmentesen. Végül jóváhagyták a Tröszter Máriával kötött adásvételi szerződést, melynek értelmében a nagyasszony a községnek ajándékozza egész intézetét mindenestől, a minek ellenében a község kötelezi magát, hogy azt mindaddig, mig esetleg más, nagyobb, hasonló iskolát nem létesít, változatlanul fen- tartja, a 14,000 korona teher további törlesztését a Tröszter Mária majdani halála után magára vállalja és öt év alatt örököseinek 8000 koronát kifizet. A képviselőtestület újból hálás köszönetét fejezte ki a nemes- szivü ajándékozónak s kimondotta, hogy az iskola czime ezentúl: „Trösztér Mária községi polgári leányiskola“ lesz. Mindezt törvényszerű névszerinti szavazással, egyhangúlag mondotta ki a képviselőtestület. Krenedits főjegyző jelentést tett ezután a községi választók névjegyzékének összeállításra kiküldött bizottság munkálkodásáról és javaslatára elhatározta a képviselőtestület, hogy a községet két választó kerületre osztja : Az első a belső rész lesz, melynek határa a főfasor és a János- utcza, ami pedig ezeken kívül esik, az alkotja a második kerületet. Illetőségi ügyek tárgyalásával fejezték be ezután a közgyűlést. Megyebizottsági tagok választása. A pestmegyei megyebizottsági tagok választása a héten ment végbe. A választás több helyen járt küzdelemmel, de sok helyütt csekély érdeklődést keltve, egyhangú szavazással történt meg. Ezúttal alig domborodtak ki a választás alkalmával a politikai szempontok, és inkább csak a személyes bizalom megnyilvánulása az eredmény. A politikai élet iránt bizonyos fásultságba esett a közönség, a folytonos izgalom feszültségét nem bírja és igy várakozó álláspontján részben közömbössé válik, részben pedig elválasztja a törvényhatósági életet a politikai befolyásoktól. A bennünket közelebbről érdeklő eredmények közül felemlítjük Csömört, hol Bitskey Gyula főjegyző, Rákosligetet, hol Kovács Károly főjegyző, Isaszeget, hol Kalix Zsiga és Rákosligetet, ahol Schusz- tér János nyerte el a választópolgárság nagy többségének bizalmát. Községi választók névjegyzéke. A rákosszentmihályi községi választók uj névjegyzéke ellen megint több felebbezés érkezett be, a melyeket a jövő héten fog tárgyalni a bíráló választmány s annak határozata után fogunk majd ismertetni mi is, mivel nem akarunk elébe vágni a hivatalos testület állásfoglalásának. Úgy látszik, még mindig nincs vége a komédiának. Kamatlábfelemelós. A rákosszentmihályi takarék- pénztár a kamatlábat felemelte öt százalékra. Csekély szakértelemmel is kellően méltányolhatja ezt a hirt mindenki, mert azt jelenti, hogy takarékpénztárunk ezentúl minden betét után öt százalék kamatot fizet. A pénz általában drágább lett mostanság, de még ilyen körül- I mények közt is nagy dolog, hogy a fiatal intézet ügyr------------------—:——--------------------------^ I T A R C Z A. I ^__________ .. _____„_________«_________J) A ló esze. Egész a legújabb időkig az ember az állatokat „oktalanénak tartotta és igy is emlegette. Azok a tudományos megfigyelések azonban, melyeket egyes állatokon tettek, s melyek nem eey emlős, vagy madár annylag isren fejlett értelmiségéről tanúskodtak, kétségtelenné tették, hojy az állatnak is van néminemű esze. A közelebbi időben különösen sokat beszéltek a berlini »csodaló“, a Hans rendkívül eszes voltáról s habár itt sok túlzás is volt — a Hansról felmerült híresztelések mintegy időszerűvé teszik, hogy felvessük az általános kérdést: mily fokú értelme is van hát a lónak? Hogy a lovaknak érzékük van az emberi nyelv iránt, az kétségtelen. A legtöbb állatnak kitűnő fülre van szüksége: ha növényevő, azért, hogy a közeledő ragadózót észrevegye, ha ragadózó, hogy a kínálkozó zsákmányt felfedezze. S valóban minden emlősnek és madárnak kitűnő, legalább a kulturemberénél jobb füle van. Minden kutya lépteiről megismeri a gazdáját, a mi nekünk embertársainkkal szemben csak ritkán sikerül. Hogy végre a kutya ismeri a saját nevét és a gazdája füttyét is száz más fütty között is megismeri, ez köztudomású. Körülbelül mindez áll a lóra is. A hátas ló gyakran száz szót is megért, úgy, hogy a lovasa beszélgethet vele. Leginkább illik ez az állítás az alföldi csikósra. A csikós meg van győződve arról, hogy a lova minden szavát megérti, folyton beszélget tehát vele, minden meghitt titkát a fülébe súgja. Óvja az ellenségektől, sőt kedvesének bájairól is cseveg neki, megígérvén Rárónak, hogy ha hazaérkeznek, a babája majd pántlikát fog fonni a sörényébe. Egy másik hires lovasnemzet, az arab, szintén meg van győződve arról, hogy a ló minden hozzá intézett szót megért. Bármily gyenge általában a ló látóképessége, ezért még ezzel a szervével is elég szép eredményeket ér el. Katonalovak például az egyenruhás embert a cziviltől rögtön megkülönböztetik. Zeneértésben is meglehetős sokra viheti a ló. Minden lovaskatona tapasztalhatja, hogy lovaik ismerik a kürtjelzéseket. Egy kaszárnyaégés alkalmával úgy gyűjtötték össze az istállókból kiszabadult lovakat, hogy egy trombitással gyülekezőt fuvattak. Ismeretes továbbá a szibariták és kreteniták ókóri esete. Az előbbiek betanították lovaikat, hogy a zenére tánczolni kezdjenek. Ezt megtudták a kreteniták s a szibaritákkal vívott csatájuk közben egyszerre tömérdek hangszerrel zenélni kezdtek. Az ellenfél lovassága erre elkezdett tánczolni, a minek következménye óriási rendetlenség s végül a szibariták futása lett. Hogy mennyire értelmes lény a ló, ezt bizonyítja
