Rákos Vidéke, 1910 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1910-11-13 / 46. szám

RÁKOS VIDÉKÉ 46. szám. 4. oldal. nak venni, melyről annak idején az érdeklődőket érte­síteni fogjuk. Rákoscsabai levél. Mozgalmas világot élünk. Nagy­ban megindultak a megyebizottsági tagválasztásra a korteskedések. Erre pedig Rákoscsaba ugyancsak nem volt elkészülve. Mikor még a község nem egyedül, hanem Rákoskeresztúr, Rákosliget és Czinkota községekkel együt­tesen választott, községünk mindenkori egyedüli jelöltje Kovács Károly népszerű főjegyzőnk volt s annyira ki­tette magát jelöltje érdekében, hogy a három év előtti választás alkalmával alig pár szavazattal maradtunk ki­sebbségben Rákoskeresztúr főjegyzője Szegedy ellené­ben, s ez is csak azért történt, mert Rákosliget nem fejtette ki azt a mozgalmat, a mire Kovács Károly érdekében vállalkozott Ezek után méltán azt következ­tethette mindenki Rákoscsabán, hogy most mikor ön­állóan választ, nem jöhet szóba más jelölt mint érde­mes főjegyzőnk. És ime mi történik? Az úgynevezett előkészítő bizottság nevében Goldmannék által a tör­vényhatósági bizottsági tagválasztás illetve jelölés tár­gyában f. évi november hó 7-én hétfőn — a Sáiközy- féle „Korona vendéglőben“ este 6 órára meghívott értekezlet kínos meglepetést okozott, mely az eddigi békét és egyetértést alaposan megbolygatta. Ugyanis a nagyszámmal megjelent választó polgárság előtt Szántó Ödön postatiszt azzal állt elő, hogy a f. évi november hó 15-én megtartandó megyebizottsági tagválasztásra két komoly és hivatalos jelölt van és pedig Kovács Károly községi főjegyzőnk és Kaal József helybeli taka­rékpénztári igazgató. Óriási zaj és lárma keletkezett erre, melyből csak azt vettük ki, hogy mindkét je­löltnek nagy pártja van és szó sincs arról, hogy a Goldmannék által tervezett azon czél, mely szerint egy jelöltben (még pedig Kaal Józseféban) állapodjunk meg épen nem sikerült. Ellenkezőleg, a legszenve­délyesebb kifakadások és személyeskedések annyira emelkedtek, hogy az értekezlet elnökévé megválasztott Konkolyi jónak látta, s igen helyesen, az értekezletet minden határozat nélkül feloszlatni. így tehát Rákos­csabának két és pedig igen-igen intelligens és erős jelöltje van. Bármelyik lesz megválasztva, községünk dicsőségére fog válni. Mi, magunk részéről nem is foglalnánk állást egyik jelölt mellett sem, ha nem tör­ténik a tegnapi értekezleten a legnagyobb méltatlanság mellett még azon absurd állitás, melyet a Kaal-pártiak részéről — kik nagyobbrészt épen hivatalnokok — Kovács Károly főjegyzőnkre nem rösteltek felhozni. Ugyanis nyíltan kimondották, hogy azért nem ajánlhatják Kovács megválasztását, mert ő nem önálló ember, állásánál fogva függ a főszolgabiró és alispántól s igy ha meg­választatnék is semmit sem vihetne ki, mig ellenben Kaal teljesen független stb. Ilyen abszurd állítást külö­nösen hivatalnok emberektől hallani felette kinos, és ha valaki, úgy Kovács Károly aki annyit tett Rákos­csaba fejlődésének érdekében nem érdemelte meg, még a legnagyobb választási szenvedélyek közeppete sem. Nem akartuk az értekezleten a szenvedélyeket még jobban felcsigázni és igy csak ma reflektálunk azokra. Van-e állás Magyarországon önálóbb és függetlenebb, mint a községi jegyzőé? aki egész életére van megválasztva és akit semminemű főszolgabírói, szolgabirói vagy ali^páni hatalom meg nem foszthat addig, mig kötelességét be­csületesen és híven teljesiti. Ha pedig ezt nem teszi: megmentheti-e ötét a fenntjelzett hatalmak bármelyike is? Azonban feltéve — de meg nem engedve, ha tény- leg úgy volna a dolog, hogy a jegyzői állás függő : nem epen ezen uraknak volna-e kötelességük — ha a község érdekeit szivükön viselik — leginkább a jegyző pártjára állani, hogy függetlenítsék őt a megyei bizott­sági tagságra emeléssel; mert azt csak minden értelmes ember beláthatja, hogy egy megyei bizottsági tag felette áll a főszolgabiró, alBpán és minden más kinevezett vagy megválasztott megyei tisztviselő felett, miután csak is a megyei bizottsági tagok választják azokat. Végre pedig, ha hat és három év előtt nem volt kifogásuk Kovács Károly jegyzőnk függetlensége ellen az uraknak midőn neki erős küzdelmet kellett kiáltani a többi köz­ségi jelölt ellen, miért van most kifogásuk, midőn már méltányosság szempontjából is erkölcsi kötelességük, de községünk érdeke is lehetővé tenné, hogy egyhan­gúlag megválasztassék. Ezt volt kötelességünk válaszul felhozni a tegnap felhozott absurd kifogásokra, tartoz­tunk emellett Kovács Károly függetlenségének és szep­lőtlen jellemének is. — Az említett értekezleten felszó­lalt a két jelölt is, s mig Kovács Károly nyiltan kimon­dotta, hogy megválasztatása esetén is teljes független­ségét megtartva, főleg községi politikát fog követni; addig Kaal József azon — mindenesetre leszegezni való — kijelentést tette, hogy csak azon esetben vállalná el a megbízatást, ha az egyhangú lesz. — Mi tehát biza­lommal nézünk a választás elé és arra kérjük a válasz­tókat, hogy mindenki csakis a község érdekét tartva szem előtt, saját meggyőződésével járuljon az urna elé. S. E. Hymen. Klimkó Gittát, néhai várpalánkai Klimkó István m. kir. curiai biró és özvegye, szül. Schmidlech- ner Anna kedves és bájos leányát, a rákosszentmihályi társaság általánosan tisztelt, illusztris tagját, múlt szom­baton vezette oltárhoz Dorner Emil vegyészmérnök, műegyetemi tanársegéd, dr. Dorner Béla győri főorvos fia. A boldog frigynek a legtisztább szerelem a szülője; s a diadalmas Ámor csakugyan kedvére gyönyörködhetik az összeillő, szép emberpárban, melynek rózsalánczát az egekben kovácsolták. — A polgári házasságkötést Krenedits Sándor főjegyző végezte Rákosszentmihály on, hol tanukul Farkas Géza dr. és Pékár Mihály dr. pro­fesszorok szerepeltek. Az egyházi esküvő Budapesten volt az egyetem-templomban, hol a szertartást Robitsek Ferencz dr. papnevelőintézeti igazgató, ez. kanonok végezte. Bár a családok az esküvőről csak a legköze­lebbi rokonokat értesítették, a templomba mégis nagy­számú előkelő közönség gyűlt egybe, mely elhalmozta az uj párt szerencsekivánataival. Itt a menyasszony tanúja Gebhardt Ferencz nyug. biró, édes atyjának egykori jó barátja volt. A lakodalmi ebéd a Kovács E. M. vendég­lőjének külön termében volt szűk családi körben, hol az uj párt legközelebbi jóbarátai nagy szeretettel ünne­pelték. Az ifjú házaspár Fiúméba s onnan Olaszor­szágba utazott nászúira, honnan budapesti téli ottho nába fog visszatérni. Képviselőtestületi közgyűlés. Rákosszentmihály köz­ség képviselőtestülete csütörtökön délután ismét neve­zetes közgyűlést tartott, melyen a Phöbusz villamos­vállalatok részvénytársasága ezég szerződésének jóvá­hagyása volt a főtárgy. A közgyűlésen Hauser Gyula biró elnökölt, Krenedits Sándor főjegyző volt az előadó és megjelent a község kérelmére Székely György dr. vármegyei főügyész is, a ki valóban tiszteletreméltó buzgalommal és készséggel áll minden közérdekű ügy­nek, a szorosan vett kötelessógszerü mértéken íul is szolgálatára. Hauser biró miután megállapította a köz gyűlés szabályszerű egybehivását és határozatképességét, melegen üdvözölte a főügyész és köszönte szives támo­gatását. Székely György dr. főügyész kijelentette, hogy szívesen tett eleget a község kérelmének s örömére szolgál, hogy érette tevékenykedhetik. Átvizsgálta a szerződés tervezetét s kijelenti, hogy a község helyesen határozott, midőn a Phöbusz ajánlatát fogadta el, mert az minden tekintetben előnyösebb a Ganz társaság ajánlatánál s önmagában véve is igen kedvező és elő­nyös. Kijelenti, hogy sem jogi s egyéb tekintetben aggálya vagy észrevétele annak pontjai ellen nincs. Apró módosításokat, illetve helyesbítéseket látott szük­ségesnek csupán, a melyeket a vállalat igazgatóságával

Next

/
Oldalképek
Tartalom