Rákos Vidéke, 1910 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-16 / 42. szám
42. szám RÁKOS VIDÉKÉ 5. oldal beszédet a város főjegyzője, Farkas Dezső tartotta. A közgyűlést megelőzőleg reggel 8 órakor ünnepi isten- tisztelet volt a róm. kath. templomban. Halálozás. Vécsey István báró cs. és kir. kamarás nyugalmazott honvédhuszár őrnagy, szadai nagybirtokos negyvenhét éves korában elhunyt. Szadán temették nagy részvéttel. Halála számos pestvármegyei előkelő családot gyászba döntött. Építő szabályzat. Rákosszentmihály községe uj építő szabályrendeletet alkotott. A törvényhatósági bizottság a szabályrendeletet legutóbbi közgyűlésén elfogadta s igy az nemsokára életbe lép. Lakoma Mátyásföldön. A mátyásföldi egyesületi vendéglőben díszes lakomát tartottak a minap. A X. kerületi elöljáróság adószámviteli osztályának tisztikara rendezte az ebédet uj főnöke, Erényi Antal számtanácsos tiszteletére s néhány társuk előléptetésének örömére. Részt vett a lakomán többek közt Ivánka Aladár adófelügyelő, Fehér- váry József pénzügyi tanácsos és Pozsgay Tivadar sz.- főv. számtanácsos is. Az ünnepeltet számos tósztban éltették. Pestvidóki esküdtbirák. A pestvidéki törvényszéken sorsolták ki az október 24-től november 6-ig tartó esködtszéki ülésszakon működő esküdtbirákat. járásunkból rendes esküdtek lettek: Schvarcz József fakereskedő Rákoscsaba, Freund Lipót ny. hivatalnok Rákosliget, Berényi József ny. főellenőr Rákosliget, Nagy Lajos földbirtokos Péczel, dr. Imrey Lajos tőzsdei hivatalnok Rákoscsaba, Révay Béla ny. jegyző Rákosliget, Veres Mózes gazdatiszt Csömör. Helyettes esküdt: Fuchs Ármin földbirtokos Rákoskeresztúr. A koleraveszély terjedésének meggátlására minden közegészségügyi hatóság a legnagyobb tisztaságot, mértékletességet ajánlja. Ez az egyetlen védekezés a tisztátlanságban tenyésző baczillusok szaporodása és terjedése ellen. A járvány csak úgy szüntethető meg, ha ezeket az óvszabályokat szigorúan betartjuk. Tudja azt ma már mindenki, hogy a dezinfekczió a legbiztosabb módja, kitűnő fegyvere a ragály leküzdésének. Ha kezünket állandóan mossuk, szájunkat öblögetjük, úgy elkerüljük a legnagyobb veszedelmet, különösen ha erre a czélra a jóhirü Diana-sósborszeszt használjuk, amely minden baczillust megöl. Irodalom. Egy modern mindenttudó, Semmi sem jellemzi jobban a mi korunkat, mint az az ellentét, a mely a müveit emberek ismeretköre és a mindennapos szükségletté vált ismeretek roppant kiterjedése között van. Az embert arra hajtja a szükség, hogy többé kevésbbé egyoldalúan képezze ki magát, ha a maga életpályája dolgaiban teljes és biztos képzettséget akar szerezni. A tudományok többi területeit kénytelen elhanyagolni, a polihisztor ma már körülbelül a lehetetlenségek sorába tartozik. Viszont azonban az élet minduntalan vet fel olyan promlémákat, ‘melyek megoldásához okvetlen szüksége van mindenkinek szakmájától távoleső ismeretekre. Ezt az ellenmondást a modern ember úgy egyenlíti ki, hogy tart magának a könyvespolczán egy saját külön mindenttudót, a ki tud mindent, a mire gazdájának szüksége lehet és gyorsan, könnyen, megbízhatóan ad meg minden felvilágosítást minden fölmerülő kérdésre. Ez a mindenttudó — mindenki kitalálhatta — a lexikon, ez a modern életet jellemző könyv, az emberi művelődés eredményeinek a mindennapi élet számára való feldolgozója. Nagy kultúrájú nemzeteknél a lexikonnak különböző típusai fejlődtek ki, a feldolgozás módja, a terjedelem stb. különbségei szerint s egy-egy nagy lexikon valóban encziklopédiája szokott lenni az egész emberi művelődésnek. Nálunk azonban jóformán csakis a nagy, számos kötetre rugó lexikonok alkotása irányában haladt a fejlődés. Tudjuk, hogy az első erőfeszítések ebben az irányban még a múlt század első felében történtek, de sikerre csak a legújabb időben jutott az ügy. Csaknem teljesen el volt azonban eddig hanyagolva egy másik lexikon-tipus, a melynek pedig gyakorlati hasznossága talán fontosabb a nagy lexikonokénál is: a kisebb terjedelmű, de ép azért könnyebben kezelhető kézi lexikon. Mindenki tapasztalhatta, hogy mikor hirtelen egy adatra, egy tényre vagy sürgős felvilágosításra van szüksége, a nagy lexikon czélszerütlennek bizonyul, mert a czimszók roppant tömkelegében idő kell, a mig rábukkan a keresett czimszóra s ha megtalálta is, oly bő és hosszas ismertetést talál, a mely inkább tanulmányozásra való, mint a gyors, pillanatnyi tájékoztatásra. Ez adja meg leginkább a kézi lexikon szükségét. Munkám, vagy olvasmányom közben fennakadok egy adaton, a melyet nem ismerek, pedig nélküle nem haladhatok tovább. Arra azonban sem időm, sem nyugalmam, hogy az illető tárgyról hosszas értekezéseket olvassak. Csak azt az egyetlen adatot keresem, a melyre szükségem van, hogy aztán tovább haladhassak. A nagy lexikon a maga túlságos bőségével nem ilyenkorra való, itt a kisebb kézi lexikon segít, a melyben hamar megtalálom, a mire szükségem van és azonnal rábukkanok arrra az adatra, a melyet keresek, anélkül, hogy fölöslegesen töltenem kellene az időt. A nagy lexikon bővebb felvilágosításai elmaradnak egy nyugodtabb órára A nagy lexikon tulajdonképen encziklopédia a mely teljességre törekszik s ezért felölel minden olyan részletet is, a melyet az ember sohasem keres a lexikonban, mert nem szükséges keresni, úgyis tudja. Talán még az elemi iskolában tanulta meg. Mi szükség van arra, hogy ezek is benne legyenek ? A nagy lexikon, a maga elméleti teljességre való törekvésében, nem hanyagolhatja el az ilyen részleteket, a kisebb kézi lexikon azonban, a mely csupán gyakorlati czélokra törekszik, bátran ellehet és el is van nélkülök, mellőzi őket, mint fölösleges ballasztot, a melyet úgysem keres benne senki, tehát nem is nélkülöz senki. Az ilyen kézi lexikon praktikus haszuálhatóságát kipróbálhatta mindenki. Ha megvan is könyvszekrényemben a kézi lexikon mellett a nagy lexikon, mindig a kézi lexikonhoz fordulok előbb s csak ha nagyon bő felvilágosításra van szükségem, fordulok a nagyhoz. A kézi lexikon jobban a kezem ügyébe esik, állandóan ott tarthatom Íróasztalomon, megtalálai benne, a mit keresek, alig kerül több időbe, mint ha megnézem az órámat. Ilyen mindig kezünk ügyébe eső kézi lexikont ad ki most a Franklin-társulat. Czime: A Franklin Kézi Lexikona. Szerkesztésének irányitó oka az, hogy mindenből csak annyit vettek fel bele, amennyire az embernek csakugyan szüksége van, a mennyit csakugyan keres a közönség a lexikonban. Minden fölösleges dolgot elhagytak belőle, hogy fölvehessenek minden szükségeset. Mindent abban a terjedelemben adnak, a hogy szükséges; mellőzik a tájékozódást megnehezítő tulbő- séget a nélkül, hogy mellőznének bármit is, a mire szükség lehet. Bizonyára nem könnyű feladat volt megállapítani ezt a helyes mértéket, de a mai élet kívánalmainak s a mai műveltség teljes anyagának helyes ismerete alapján fényesen sikerült ez a nehéz feladat. A Franklin Kézi Lexikona ily módon megbecsülhetetlen gyakorlati segédeszköze lett a müveit magyar embernek. A nagy lexikont arra nézve, a kinek megvan, kiegészíti s arra nézve, a kinek nincs meg, pótolja. A Franklin Kézi Lexikona az adatok megbízhatósága és pontossága dolgában is a legnagyobb gonddal van kidolgozva. Szerkesztőség Radó Antal, a kitűnő iró vezetése alatt csupa kiváló szakemberekből áll, a
