Rákos Vidéke, 1910 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-09 / 41. szám
X. évfolyam. Rákosszentmihály, 1910. vasárnap, október 9. 41. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSÁDflL/Aí'és KŐZGÁZDFÍSÁGI HETILAP RflKOSSZÉNTniHflLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉS! ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! SPORTTELEP, A RÁKOSSZENT MIHÁLYI IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET. A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHALYl KERÉKPÁROS KOR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre .......................8 kor Fé l év<e.............................4 „ Ne gyed évre........................2 , EG YES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. A betevő falat. Az úgynevezett modern korszellemnek egyik dicsősége, hogy végleg gyökerét verte annak a tudatnak, hogy a munkát meg kell fizetni. Zsarolás és uzsora, tehát megtorlást követelő bűn, ha valaki másnak a munkáját — annak szorultságát kihasználva—ki akarja aknázni; a maga hasznára gyümölcsözteti, megfelelő ellenszolgáltatás nélkül. A becsületes munkát tisztességesen meg kell fizetni. Megélhetésre minden embernek joga van, ha aránylagos képességgel bir és dolgozni akar. Nincs olyan iparos, akinek ma már a létminimuma meg ne lenne. Elérték a szervezkedés erejénél fogva, mely ha kell — ellenállásra is képessé tesz és bár erőszakot tesz, de erőt nyújt és eredményt hoz létre. A munkás létminimuma annyira biztosítást nyert, hogy ma már nem csak aránylag, hanem tényleg és számszerűleg is több a tanult ember számára biztosított létminimumnál. A kabátos emberek kevésbbé erőszakosak és — valljuk meg — kevésbbé erősek, úgy, hogy lekéstek a sorsuk biztosításával. Most már csak a munkás felebarátaik példáján tanulhatnának, ha ettől sok minden vissza nem tartaná őket. De nem akarunk nagyon belemélyedni ebbe a fejtegetésbe, kötetre való anyag lenne ez s most tulajdonképen nem is erről szól az ének. Csupán kiindulópontul „szegezzük le“ — ma ez divatos kifejezés — azt az igazságot, hogy a szellemi munkát manapság megközelítőleg sem fizetik meg úgy, mint a testi munkát, különösen a kezdőfokozatokon. A minap Rákosszentmihály on ott hagyta egy fiatal asztaloslegény a mesterét, mert nem hajlandó 70 fillér órabérért dolgozni. Tehát 7 korona minimális napi keresetet megvet és lenéz. Pedig csak vasárnap öltözik jobb ruhába, nem kell ötvenféle egyesületnek és kaszinónak tagjává lennie, a közterhekben részt venni, társadalmi életet élni, összeköttetéseket tartani fenn, a melyek kötelezettségekkel járnak, — kulturális igénye is csekélyebb, mint a tanult emberé s nem törődik vele, hogy a színházban milyen hely jut a számára. A szegény beamter négy elemi után nyolcz középiskolát szenved végig, hogy hozzájusson az igazi munkához, a diplomaszerzéshez. Még néhány évi tanulás és gyakorlat s ha van kellő protekcziója, megkereshet napi 3— 4 koronát. Egyik Budapest környéki gyárból vándorolt ki aminap a gépészmérnök — Amerikába, mert harmadik szolgálati évében nem tudta magasabbra vinni keresetét négy korona napidijnál, de a szerelő munkás 12 koronás napidij mellett „mozgalmat szervezett“, amerikázott és rettegésben tartotta a gyár egész vezetőségét' A magyar közigazgatás hírhedtségének egyik főoka a kvalifikáció nélküli, rosszul fizetett közigazgatási tisztviselő volt Ám a nagypipás nótárius, ki gyakran helyesírást sem tudott, ma már csak emlék. A jegyzői képesítést alaposan felemelték. Érettségi bizonyítványt követelnek, azután közigazgatási tanfolyam elvégzését kívánják, — rengeteg anyaggal — végre diplomát kap, ha még megfelelő gyakorlatot is igazol. És akkor lehet — segédjegyző. A jegyzői állásra várhat, mig szerencséje és összeköttetése kerül elegendő. De mivel sokkal több segédjegyző kell az országban, mint főjegyző, sokan beleőszülhetnek az aljegyzős- ködésbe s akár nagyapává is válhatnak. Az aljegyző fizetése pedig átlag 1000—1200 korona! Hát nem szép ez, mikor a varga-legény 10 koronát is megkereshet naponként. Rákosszentmihály on a községi szabályrendeletet általában az ország kisebb községei viszonyainak mintájára készítették s figyelembe vették a kezdő község vagyontalanságát. Ámde a képviselőtestület csakhapnar átlátta, hogy a segédjegyző Rákosszentmihályon 1000 koronából még éhen sem halhat. Igyekezett tehát legalább morzsákkal enyhíteni a jókabátosok szédítő nyomorát, melyet a főjegyző a saját jövedelme egy részének átengedésével próbált, jószívűségből, maga is enyhíteni. Lapunk mai száma 16 oldal.
