Rákos Vidéke, 1910 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1910-09-18 / 38. szám
4. oldal. RÁKOS VIDÉKE 38. szám. értékét még lényegesen megnöveli. Igazán visszataszító, hogy a mindenáron elégedetlenek előtt minden gyűlölt, a mi szentmihályi és minden tökéletes, a mi — idegen. Minden közelebb áll hozzájuk, mint az igazság s a féktelen gyűlölet teljesen vakokká tette őket. Pedig a nagyszerű béke eszméjét hol lehetne szolgálni szebben, igazabban, és időszerűbben, mint a Tröszter Mária- szerü önzetlen alkotások megbecsülésében s közös nagy érdekek támogatásában. El fog jönni ebben is a mi időnk, a mi igazságunk napja felvirrad : talán még előbb is, mint sokan szeretnék! És akkor egyek leszünk a testvériségben, a kik testvérek akarunk lenni és a cselszövők, és békebontók szerteszóródnak a pusztaságban. Képviselőtestületi közgyűlés. Rákosszentmihály község elöljárósága a f. évi szept. hó 24-én d. u. 3 órakor tartandó rendes képviselőtestületi közgyűlésre a következő tárgysorozatot bocsájtotta ki: 1. A piacz vételárának és egyéb tartozásoknak kifizitésére szükséges 35000 koronás amortizácziós kölcsön felvételének jóváhagyása. 2. Az építészeti szabályrendelet módosítása. 3. Az 1911. évi rendes és közmunka költségvetés megállapítása. 4. Rákosszentmihályon a második gyógyszer- tár felállítása tárgyában beadott kérvények tárgyalása. 5. A községi választók névjegyzékének megsemmisítéséről szóló közigazgatási bírósági Ítélet kihirdetése. 6. A község kötelékébe való felvételek kilátásba helyezése. 7. Illetőségi ügyek tárgyalása. 8. Az uj piacz rendezéséről előterjesztés. Az iskolai beírások eredménye. A rákosszentmihályi állami elemi iskolában még ugyan nem fejeződött be teljesen a beírás, de az eddigi eredmény adatai is érdemesek a feljegyzésre. Az eredmény e pillanatban a következő: Beiratkozott 1910. szeptember 14-ig: Fiú Leány Összesen I. oszt. 107 104 211 II. V 77 105 182 III. 82 77 159 IV. 64 59 123 V. n 41 33 74 VI. 11 25 37 összesen 786 1909/10. év végéig járt 740 gyermek, tehát már most az év elején 46 gyermekkel több iratkozott, holott a Nem akarok tovább élni. Meghalunk Zinikém. Ugy-e meghalunk. Nem akarok tovább élni . . . Nem is bírom neked elmondani. A papa megütött . . . Nézd, ha nem hiszed nekem, itt, most is kék a helye. Fölhúzta hófehér karján a bő ujját és ott égett egy sötét, kékes, piros folt. Zina a szivéhoz vonta. — Miattam, csak miattam szenvedsz. Én vagyok a te átkod. Ennek a te gyönyörűséges, fiatal életednek átka . . . Bár tehetném, hogy úgy elfelejts mintha sohasem láttál volna . . . — Ne szólj . . . Szeretlek és meg is fogunk halni. Ugy-e meg? Többet nem bánthat senki . . . Egymás mellett, boldogan . . . Átöleljük egymást és úgy egymás keblén . . . Zinikém, ha szeretsz, akkor meghalunk együtt . . • Ugy-e meg ? . . . — Meg szerelmem; meg, üdvösségem. Legjobb lesz igy . . . Igazad van . . . Meg kell halnunk. Ez lesz a boldogságunk . . . Készüljünk . . . Leült Zma hadnagy, térdére ültette Vannát, aztán Írtak mindketten. Egy betű, egy csók . . . Végre mégis elkészültek. — Most pedig itt egy pohár. A nagy mutató most a tizenegyen van, mikor a tizenkettőre ér, abban a szempillantásban mondd ki a nevem és idd meg, ami a pohárban van. Abban a perczben én is megbeiratások még folyton tartanak s több mint bizonyos, hogy még 40—50 gyermek fog beiratkozni. Összehasonlítva a felvételi naplót a múlt évi naplóval, ma, szept. 14-én van 786, múlt év szeptember 14-én volt 675 beírva. Jörg Endróné újabb versei. A szépet, a tiszta költészetet szeiető embereknek örömhírt hozunk. A jelen idők egyik legbájosabb asszonypoétája, a magyar úri közönségnek méltó kedveltje, Jörg Endréné Draskóczy Ilma újabb verskötettel ajándékozza meg az ő hü olvasóit. Újabb költeményeinek gyűjteménye október közepén jelenik meg a Singer és Wolfner czég bizományá- ban. Ára fűzve 3 korona, diszkötésben 5 korona. A ki megrendelni óhajtja az előfizetés összegét szíveskedjék a szerző czimére Temesvárra, (Józsefváros, Hunyadi-ut 19.) beküldeni. Úgy hiszszük, Jörg Endrénét nem kell a magyar közönségnek ajánlani. Várva-várja és lelkesedéssel fogadja minden sorát s élvezi tiszta, szeplőtlen poezisének báját, mélységes érzésének roppant melegét, írásának szinességét. Bizonyos, hogy újabb kötete újabb emelkedést jelent, melyre első sikerének szárnyai is segítik. A mátyásföldiek közgyűlése. A mátyásföldi nyaralótulajdonosok egyesülete ma, 1910. évi szeptember hó 18-án délután 3 órakor az egyesület helyiségében rendkívüli közgyűlést tart. Tárgysorozat: A villamos világítás és vízmüvek létesítése. — Használati szabályzat. — Paulheim József t. elnök ajánlata. Vadhús Rákosszentmihályon. Rákosszentmihály közönsége régen nélkülözi kereskedelmi forgalmában a vadpecsenyét. Ezen a hiányosságon most az élelmes fogyasztási szövetkezet segített, ismét bizonyítékát szolgáltatván, hogy minden alkalmat és módot megragad arra, hogy közönségünk igényeit kielégíthesse. Ezentúl állandóan kaphatók lesznek a szövetkezet üzletében az évadszerü vadfélék, még pedig mindig friss és elsőrangú áru. Jelenleg nyúl, fogoly és fáczán kerül eladásra. Az árak mérsékeltek. Bizonyára örömmel használja fel a kedvező alkalmat közönségünk és gyorsan elkapkodja a vadhús készletet, melyet naponta megújít a szövetkezet vezetősége. Panasz. Az alább következő panaszos levelet kaptuk. Meggyőződésünk, hogy a helyiérdekű vasúttársaság halok. Nézd, összeigazitom a két órát. És most pá, pá! — Hát hová mégy? — Ki az előszobába. Nem akarlak rémíteni, sem ezt a hófehér köntösöd, lelked bevérezni. Pá ! Pál — Pá! Zinikém, csak téged, csak téged . . . Találkozunk . . . Abban a szempillantásban, mikor a mutató a tizenkettő felé suhant, a halálos csöndben eldördült a lövés és Vannának száján volt a pohár. Odakünn egy zuhanás, odabenn pedig a pamlagra roskadt Vanna és kezéből kiesett az üres pohár . . . A zajra berohantak az emberek. Zina hadnagy melléből patakzott a vér, mellette egy kis czédula. Ajka félig nyitva, mintha még mindig egy édes nevet susogna . . . Benn pedig ájultan találták Vannát. Mikor magához tért, nem tudta elhinni, hogy él. Csak mikor a véres czédulát elolvasta: „Jobban szeretlek, semhogy magammal vigyelek a halálba. A pohárban viz volt. Hisz te előtted még egy egész élet áll. Ez az élet szép. Ezt a halállal kezet fogva, mondom neked. Isten hozzád!“ Woumann.
