Rákos Vidéke, 1910 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1910-09-11 / 37. szám
X. évfolyam. Rákosszentmihály, 1910. vasárnap, szeptember 11. 37. szám. S VIDÉKE TSRSFSDflLrtí és KÖZGAZDASÁGI HETILAP RflKOSSZÉNTniHflLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJft A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET* RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI IPARTÁRSULÁT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET. A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYl KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákossz e n í m 1 li á ly, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre ........................8 kor Fé l évre.............................4 „ Ne gyed évre........................2 „ EG YES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. Tandíj nélkül. Szeptember elsejétől fogva ingyen mérik a tudásnak azt a mértékét, amelyért az állam a törvény ostorával hajtotta be — vagy legalább igyekezett behajtani — az iskola karámjába minden fiát, de amelyet aztán a karámban nem akart adni csak pénzért. Nem mondja senki, hogy naivitás örülni azon, hogy nem kell azt a pár forint tandijat esztendőnkint leszúrni. Azzal ne jöjjön senki, hogy az analfabéták nagy számának nem a tandij volt az oka, hanem — egyéb díj. Az a bér, melyet a jog és törvény szerint iskolás gyerek csak úgy adhatott át a szülejének, csak úgy kereshetett meg, ha — nem járt iskolába. Mindenből igaz valami s ez a csöpp igazság fog ezentúl is még valamelyes perczent- számot jelenteni az analfabéták statisztikájában, de ez a perczentszám a maga alacsonyságában jelezni fogja, hogy immár csak maradéka a mainak, a nagynak, az elrettentőnek, kulturátlan- ságunk ijesztő bizonyságának. Illik egyszer már megállapítani, hogy az iskola nem csupán a tudás hajléka s még csak nem is elsősorban ez. Dehogy akarjuk mi a tudást egy cseppet is lebecsülni azzal, hogy kijelentjük, hogy nyújt nekünk az iskola még a tudásnál is jóval becsesebbet. Nagy dolog is ez, hogy a gyermek megtanulja azt, ami a betűvetésen és a belük összerakásán kezdődik, de az állam nem azért alapit iskolákat, a szülők nem azért küldik beléjük gyermekeiket. A betűvetést is, azt is, ami ennek folytatása, megtanulná a gyermek tán otthon is, s könnyebb is volna tán úgy s az eddiginél nem is drágább. Csakhogy ennél a puszta tudásnál többet az otthon való tanítás nem nyújtana neki. Azt a tudatot, vagy annak a homályos érzését bizonyosan nem, hogy vannak itt bizonyos feladatok,, melyeknek megoldására egybe kell fognunk, ■egybe mindazoknak, akik bizonyos területen belül élünk, nyüzsgünk. S hogy ezeket aztán a közös munka és a közös kötelesség, a közös múlt és a fokozottan közös jövő egy nagy érdek és lelki közösségbe kapcsolja s ez a kapocs, amint egyfelől elválaszt bennünket más ilyen közönségektől, másfelől itt, egymáshoz szorosabban fűz talán még a vérbeli kapocsnál is. A nemzeti közösség érzése az iskolában éled, itt táplálkozik és nő nagyra és válik oly erőssé, hogy daczolni tud aztán minden külső ellenséges hatalommal. Most nincs tandij, tehát fellendül az iskola, a nemzeti iskola. Érvényesül az egyesitő nemzeti eszme. És művel egy uj generácziót, melynek egyes tagjai keresik és megtalálják egymásban a küzdőtársat, az érdektársat, a honfitársat, a polgártársat. S ez a generáczió lelkesülni fog és dolgozni értük. S munkája nyomán talán kiéled és terebélyes fává lombosodik a rég áhitott magyar kultúra. Az ingyenes oktatásnak nem közvetlen folyamányaként de mégis úgy, hogy enélkül amaz sem sarjadhatott volna ki. A községi kaszinó kabaréja. A rákosszentmihályi községi kaszinó rendkívüli érdeklődéssel várt kabaré estélyét múlt szombaton, szeptember 3-ikán megtartották, bár az égiek ezúttal megvonták kegyüket a mulatni és mulattatani vágyó társaságtól. Egy hete zuhogott az őszi eső ; a kellemetlen szürke idő hadai izent minden jókedvnek s úgy feláztatta a szentmihályi utakat, hogy a kutyát is ölben kellett kivinni ugatni. Szombaton meg éppen kora reggeltől zuhogott az eső s bármennyire tudjuk is, hogy a közönségünk mennyire lelkesedik a községi kaszinó mulatságaiért, — mégis komolynak lehetett tekinteni azt az aggodalmat, hogy a szép mulatság — elázik. Különben is sok balvégzettel kellett megküzdeni már az előkészítésében is. Váratlan akadályok támadtak, — ugyannyira, hogy a komoly próbákra alig maradt négyöt nap. Mekkora munkát kellett az alatt végezni I És mekkora ambiczió és lelkesedés kellett ahhoz, hogy ezt a munkát elvégezhessék, erről csak annak lehet fogalma, a ki látta az előadást. — Szebb és ékesebben szóló Lapunk mai száma 16 oldal.
