Rákos Vidéke, 1910 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1910-09-04 / 36. szám
X. évfolyam. Rákosszentmihály, 1910. vasárnap, szeptember 4. 36. szám. RÁKOS VIDÉKE TfiRSnDflLÁ» és KÖZGfiZEíflSrtGI HETILAP RflKOSSZÉNTnihflLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJÖ. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A EUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉS! ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLETj RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákossz e n t mlh ály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre ..... 8 kor Fél évre .........................4 „ Ne gyed évre....................2 „ EG YES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. A kolera. Hirdetik újságok, de komoly tudósok is, hogy beköszöntött az emberiség egészségének korszaka. iMár poéta is akadt, aki panaszos akkordokban énekelte meg, hogy mi lesz a zsenivel, a művészettel, ha nem lesznek többé poéták és művészek, akiknek alkotó erejét a betegség és terheltség termékenyítette meg. Akik borongó hangulataikat, melyekben annyi szép és nagy teremtődött, apáik bűnéből szerzették heted- iziglen ? Nemcsak azért nincs igazuk azoknak, akik igyen siránkoznak, mert az Ehrlich 606 nem kivégezni, de megmenteni fogja a terhelt zseniket is, hanem mert a vérbaj elmulasztásával még korántsem lesz egészséges az emberiség. Az élet egyik ellenségének a kezéből kicsavarta a nagy és dicső frankfurti a gyilkos fegyvert, de maradt még egynéhány ebből a rettentő fajtából. És hogy ne örüljünk olyan nagyon az arzenoben- zolnak, az egyik kollega,már dörömböl is az ajtónkon. Jön a kolera! Északról, keletről, délről, délnyugatról egyaránt fenyeget. Napóleont megszégyenítő gyorsasággal kerítette be országunkat a gyilkos ellenség és oly félelmetesen fenyeget, ahogy már néhány évtized óta nem cselekedte. Már az orosz-lengyel határt is átlépte a kolera. Galicziában is fordulnak elő megbetegedések. De még súlyosabbak a hirek, amelyek Olaszországból érkeznek. A derűs Itáliának hozzánk legközelebbről eső tartományaiban szedi áldozatait a sárga rém óráról-órára fokozódó vehemencziával. Apulia szegény és piszkos népe és ronda, túlzsúfolt, közegészségi intézmények nélkül szűkölködő városai, falvai alkalmasabb tenyésztő telepei a kolerabaczillusnak, mint Oroszország, mert ott az éghajlat zordonsága bizonyos mértékben gátat emel pusztításának. Igaz, a kolera kitörése óta, tehát alig három hónap előtt Oroszországban 118.985 ember betegedett meg kolerában és 50.287 ember halt bele. Irtóztató szám! Megközelíti a rettentő orosz-japán háború elesettjeinek a számát. A kolera a második nagy háború, amelyet II. Miklós orosz, czár elveszített. Es bevonult a kolera Magyarországba is. A belügyminisztériumból pedig csak olyan hirek kerülnek ki, amelyek megnyugtatni igyekeznek a közönséget. Úgy véljük, ez teljesen fölösleges. Amikor az újságok kötelességükhöz híven hírül hozzák, hogy határmenti városokban északon és délen 5—10 — 30 ember betegszik meg kolerában, a közvéleményt csillapító félhivatalos kijelentésekkel megnyugtatni úgysem lehet. Sokkal alkalmasabb erre a czélra az erélyes óvóintézkedések egész sorának elrendelése és ezeknek aprólékos betartása. A belügyminisztériumban ezt el is határozták s táviratilag utasították a határszéli hatóságokat az intézkedések foganatosítására. A kolera azonban olyan vendég, aki nem várja be a hivatalos fogadtatást, hanem a megszámlálhatatlan rejtekuton törtet előre. Emberi elme ki nem találhat, emberi energia be nem tathat annyi óvintézkedést, hogy a kolerát ki- játsza. El kell tehát készülve lennünk arra a szomorú eshetőségre is, hogy a kolera határainkon belül is szabadon fogja követelni áldozatait. Elsősorban Budapestnek, ennek az egyetlen nagy góczpontnak van ettől tartani valója. Itt kell tehát mindenekfelett elkészülni a rémes vendég fogadására. A városházán kijelentették, hogy ebben az irányban teljesen nyugodtak a főváros vezető körei, mert nagystílű közegészségi intézmények és akárhány orvos áll rendelkezésre, a köz- tisztasági viszonyok pedig türhetők. Bezzeg más a helyzet a vidéken. A 15.000 magyarországi falu közül 13.000 szinte védtelenül lenne kiszolgáltatva a grasszáló epidémiának. A meszes gödrökön kívül alig van epi- demikus szempontból más közegészségi intézLapunk mai száma 14 oldal.
