Rákos Vidéke, 1910 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1910-07-31 / 31. szám
RÁKOS VIDÉKÉ 31. szám 3. oldal HÍREK. Rákoscsabai levél. Községünk fejlődésére nagy befolyással van az úgynevezett „ Újtelep “-nek mindig nagyobb mértékben történő kiépítése, e tekintetben a rákoscsabai takarék- pénztár nem kiméi semmi nemű áldozatot és fáradságot, hogy minél szebb, nagyobb és a mellett a kor igényeinek megfelelő modern telepet alkosson. Rendkívüli előnye az , Újtelepinek, hogy vízvezetéke van, a mi kívánatos volna, hogy az Rákoscsaba községre és a többi telepre is kiterjesztessék. Mily jól esik tapasztalnunk azt, hogy ezen nagy forróság és porban az „Újtelep“ házai előtt fel van öntözve, sőt igen sok tulajdonos a járdák kitéglázását is megkezdte. Hol van ettől Rákoscsaba községe, a hol az ember nyáron a nagy portól majd megful, télen pedig a nagy sárban elmerül. Mint halljuk községi, képviselőtestületünk kétszázezer korona kölcsönt vesz fel az első hazai takarékpénztárnál, mely összegből egy díszes uj községházat, két ovodát és az „Újtelepen“ egy nagy iskolát óhajt épitetni. Különösen az utóbbiakat nagyon czélszerünek és szükségesnek tartjuk. A díszes uj községháza azonban — tekintettel arra, hogy a mostani községháza a — lakások kiüresitése után —teljesen megfelelő— még várhat; helyette menynyivel szükségesebb volna a világítás, és a közbiztonság ügyét sürgősen rendezni, továbbá egy égetően szükséges fürdő létesítése és a mi fő s ezzel kapcsolatos, a közegészségi ügyet legalább türhetőbbé tenni. Ezekre áldozzon az elöljáróság első sorban a felveendő kölcsönből s akkor, ha jut még, gondoljunk a díszes községházra. A közegészségi ügyet említve örömmel jelenthetjük, hogy községünk egy fiatal uj orvossal szaporodott Dr. Geiber József személyében, ki a múlt héten a Kossuth Lajos uíczában levő Lassu-féle házban rendeléseit megkezdette, egész délután rendel és állandó lakosa községünknek, mi tekintettel arra, hogy Dr. Ba logh Pár már végleg távozott Csabáról, Dr. I laasz orvosunk pedig már nem fiatal, nagy nyereség községünkre nézve. Mint halljuk, ezen rövid idő alatt is már több sikeres ténykedése volt. is terhemre volt s letettem. Most egészen magam vagyok. — Szomorú sor az, tudom magamról — jegyzi meg az öreg nénike. — Mig fiatal az ember meg van valahogy, de mikor már korosabb lesz, nagyon is rossz az, ha egyedül marad. Ha Isten ments megbetegszik, nincs aki ápolja, gondozza, rossz ez nagyon. — Mióta élek — mondja büszkén az erdész — még nem voltam beteg. Erdész ember nem beteg soha s ha megbetegszik biztos meg is hal, mert azt már akkor semmi meg nem gyógyítja, jobb levegő az erdei levegőnél nincs a világon sehol, mindenütt csak rosz- szabb van s az erdész, hova menjen az erdőből, ha egyszer beteg ? Nincs azon már segítség. Az elődeim is igy jártak. — Ez igaz, nagyon igaz, erre nem is gondoltam volna. — De most már megyek, körülnézek egy kicsit s visszamegyek az erdőbe. Köszönöm a vizet. — Nincs mit köszönni — szól utána az asszony. — Ha megint erre jár, el ne kerülje a Lidi nénét, mert úgy hinak engem. A maga nevét tudom. — Tudja ? Nó majd betérek itt-ott egy szóra. Hozok egy kis jó gombát, ha újra jövök. — Köszönöm, az Isten áldja meg ! — Isten áldja! — S ezzel becsapta maga után a rácsos kaput s elment. Az utón, mintha mögötte messze elmaradt ifjúsága Visszatérve az „Újtelepire úgy éltesülünk, hogy a rákoscsabai takarékpénztár újabban kérvényt nyújtott be a kereskedelmi minisztériumhoz, hogy az uj teleppel szemben levő vasúti őrháznál a személyvonatok részére megállóhely engedélyeztessék. Ezen ügyet a község, mint erkölcsi testület is magáévá tette s a telepi lakók egy nagyobb küldöttsége készül a kereskedelmi miniszterhez kérve a megállóhely engedélyezését. A rákoscsabai általános iparoskor 1910. évi augusztus 7-én a budapesti „Lira“ dalkör, Stoll Károly a Király színház tagja és a rákoscsabai Bohém asztaltársaság tagjainak -közreműködésével saját helyiségében (Újtelep Batthyány és Bethlen utcza sarok) táncz- czal, világpostával, tombolával és tűzijátékkal egybekötött jótékonyczélu zártkörű nyári mulatságot rendez. A tiszta jövedelem 50°/0 az Újtelep iskola alapja, 50°/« pedig saját könyvtáruk gyarapítására fordittatik. Műsor kezdete délután 4 órakor. Belépőjegy: Személyjegy 1 korona, családjegy 2 korona. Felülfizetések tekintettel a jótékony czélra köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Reméljük, hogy nagy közönségünk, különösen pedig az „Uj telep“ lakói tekintettel a jótékony czélra, szives megjelenésükkel honorálni fogják a rendezőségnek sem fáradságot, sem áldozatot nem kímélő buz- góságát. S’, F. Villamos világítás, A rákosszentmihályi villamos világítás létesítése érdekében alakult helybeli szövetkezett megbízottai nagy buzgalommal végzik előkészítő munkálataikat. Sorra felkeresik a háztulajdonosokat, hogy személyesen felvilágosításokkal szolgáljanak s őket részjegyek aláírására ösztönözzék. Megtörtént azonban, hogy némely tájékozatlan háztulajdonos, különösen pedig asszony, — barátságtalanul fogadta a jövevényeket. Ez arra inditoltá a község elöljáróságát, hogy a következő hirdetményt küldesse szét: „Hirdetmény. Alulírott elöljáróság hivatalosan közhírré teszi, hogy a községi közvilágítást lehető legrövidebb időn belül villamos üzemmel létesíteni óhajtja. A községnek ezen törekvését nagyban támogatja és igyekszik a megvalósulás útja felé vinni a Rákosvidéki Villamos Világítási Vállalat mint Szövetkezett, melynek megbízásából a Ganz-féle Vili. R.-t. kiküldöttei házról-házra járva, hiv szembe jött volna vele. Mélyen elmerült gondolataiba s eszébe jutott egy emlék, egy kaland, emlékezetében már kissé szinevesztetten, megfakulva s Hlinka bácsi szive hevesebben dobogott. Es hiába akart szabadulni ezektől a haszontalan hangulatoktól, nem birt, nem tudott. A Lidi néni idézte fel talán őket? Hiszen nem beszéltek semmi olyant, csupán arról panaszkodtak, hogy szomorú, hogy keserves az egyedüllét. Egy kicsit még járt-kelt a faluba, azután mintha mi sem történt volna vele, az erdőnek kanyarodott. Mikor beért a fák rengetegébe, eszébe jutott, hogy gombát ígért Lidi néninek. Szemeit a földre szegezte s kereste a jó gombákat, itt talált egyet, ott is, szépen kivájta a földből, kissé megtisztította s kabátja zsebébe dugta őket. A gombaszedés volt most minden gondja s örült ha minél többet szedhetett. Másnap örömmel állított be Lidi nénihez egy nagy csomó gombával. — Lidi néni, ide nézzen, ez mind gomba s egy egész kis batyut tett az asztalra. Az öreg asszonyka nagyon megörült, mert hiszen szegényesen voltak ők mindennel. Azután leültek egymással szemben, mint régi jó ismerősök s Hlinka bácsi is úgy érezte magát, mintha teljes életében máshova nem is járt volna, csak ide. Kényelmesen megtömte a pipáját, rágyújtott s megeredt a beszélgetés. Eleinte csak lassan, vontatottan meg-megakadozva, de aztán csak rátaláltak a beszéd fonalára.
