Rákos Vidéke, 1910 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-29 / 22. szám
6. oldal. RÁKOS VIDÉKE 22. szám. kedés is volt, melyben az ismert verekedő legényt, Helembai Mihályt szurkálták meg bicskával, kit nyomban Budapestre a kórházba szállítottak. Helembai az egyik korcsmában békésen mulató német legényeket támadta meg minden ok nélkül, kik azután alaposan helybenhagyták. Tüzvizsgálat. F. hó 24-én tartotta Decsy József, járásunk főszolgabírója, Hanisch György járási tűzrendészed felügyelővel az évente szokásos tüzrendészeti vizsgálatot, mely alkalommal Czinkota községben hivatalvizsgálatot is tartott. Czement és betonárugyár Czinkotán. Lenkei Béla gyárának helyszíni szemléjét és telepengedélyezési eljárását f. évi junius 2-ára tűzte ki a gödöllői járás fő- szolgabirája. A gyár közvetlenül a vasút és országút mentén a czinkotai vasúti állomással szemben van s gyárt czement és beton-csöveket, kut-gyürüket, czement- beton lapokat s vállal mindenféle szakbavágó czement- és beton munkát. A gyáros Langfelder Adolf vendéglős és kavicsbányatulajdonos fia, s igy a részben szükséges anyagot is módjában van olcsón beszerezni. Múlt héten nagyszámú közönség, a község elöljáróságával együtt tekintette meg a gyárat, mely alkalommal Czinkota község gazdaközönségét egy czement itató vályúval ajándékozta meg a gyáros. Czinkota község gyártelepeinek száma ezáltal ismét szaporodott s most már 6 gyártelep van a községben. Haltenyésztő telep Czinkotán. Fanda Ágoston, az ismert nevii haltenyésztő mintegy 150—200 holdas halastavat óhajt létesíteni Czinkotán Batthyány Ilona grófnő, Szilaspatak mentén elterülő rétjén, e czélból megbízta a község főjegyzőjét, hogy a tulajdonossal valamint a bérlővel, Szél Gézával a szükséges előzetes tárgyalásokat végezze el, melyek után a napokban fogja a kiszemelt területet megtekinteni- A halastó igen előnyös lenne a környékre. Beketow czirkusz. A Beketow czirkusz páratlan sikerű májusi műsora már csak néhány napon át látható a maga teljességében, mert a különlegességek egy része a hónap végével eltávozik, hogy újabb attrakcziók- nak adjon helyet. Beketow igazgató szigorúan keresztül viszi azt az elvét, hogy kéthetenként uj műsorral álljon közönsége rendelkezésére s ez egyik titka nálunk még példátlan, állandó sikerének és közkedveltségének, amit valóban meg is érdemel, mert bámulatos leleményességgel tud összeszedni és halmozni mindent ami uj, ami rendkívüli és ami nagyszerű a mai czirkuszmüvé- szet terén. Méltán várhatni tehát júniusi újdonságait is nagy érdeklődéssel. Szezonnyitás. A pünkösdi ünnepek beköszöntésével az ózondus levegőjű, festői szépségű Koritnicza is megnyitotta kapuit a gyógyulást és üdülést kereső közönség számára. 15 modernül berendezett szálloda és villaépületben szállásolja el az igazgatóság vendégeit, kiknek élelmezéséről több kitünően vezetett vendéglő gondoskodik, köztük egy rituális konyhával berendezve. Dr. Ormay József kir. tanácsos vezetésével három kiváló orvos őrködik a gyógyulást kereső vendégek egészsége fölött. A fürdő kitűnő hatású gyógyvizei, magaslati fekvése, modernül berendezett vizgyógyintézetével hazánkban az egyetlen gyógyhely, amely gyomor-, bél- és májbajokban szenvedőkre feltétlen gyógyító hatással bir. A közönség szórakozásáról az idény folyamán az igazgatóság bőségesen gondoskodik. Gyermekszépsógversenyt rendez júliusi számában a Budapesti Illusztrált Szalon Lapok szerkesztősége. 100 fiúcska és 100 legszebb leányka arczképét közli remek reproduktióban a gonddal szerkesztett és szépen kiállított folyóirat és 200 szebbnél-szebb ajándékot ad a jury által kiválasztott legszebb gyermekeknek. A pályázatban mindenki résztve’net. Az eredeti arczképek hátára Írandó a gyermek neve és életkora, a szülő neve, foglalkozása és lakhelye. Lehetőleg jó képek a következő czimre küldendők: A Budapesti Illusztrált Szalon Lapok szerkesztőségének, Simonyi Miksa, Budapest, VIII., Aggteleki-utcza 10. Az amerikai kettős könyvviteli mód a gyakorlatban czim alatt áttekinthető kézikönyv jelenik meg legközelebb László Vilmos vasgyári főkönyvelőtől. — Az .amerikai kettős könyvviteli mód“-ról magyar szakkönyv alig van és idegen nyelvű szakkönyvekre voltak utalva azok, akik ezzel megismerkedni akartak. Az amerikai könyvviteli mód a gyakorlatban már annyira tért hódított, hogy szükséges minden könyvvezetőnek, kereskedőnek, vállalkozónak megismerkedni ezzel. E könyv tartalmazni fogja két havi üzletmenetnek teljes kidolgozását szemléltető módon a gyakorlatban előforduló több változatban, rövid magyarázó rész kíséretében, úgy hogy az érdeklődőnek alkalmat nyújt könyvből az amerikai mód egész lényegével megismerkedni. Szaktekintélyeke műről a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak. A könyv a „Zala nyomda részvénytársaságnál Nagykanizsán“ jelenik meg. Ára 5 K. KÖZGAZDASÁG. A pajor. (A Pallas lexikon felhasználásával.) Feleségem a napokban azzal a lesújtó hírrel lepett meg engem, hogy orgona és spiraea bokraink nagy része hervad, sőt ezek közül már igen sok teljesen ki is száradt, holott még a tavaszszal’igen szépen kihajtottak és még husvét után dúsan virágzottak. Figyelmesen megvizsgáltam a bokrokat, de sem a fonnyadt összezsugorodott leveleken, sem pedig a gallyakon és a földből kiinduló vastagabb bokor törzseken a hervadást előidéző férgeknek (az úgynevezett levél- tetveknek) nyomát nem találtam. Erős gyanú támadt bennem arra, hogy bokraink azért pusztulnak el, mert részben az utszéli, részben pedig a kertemben elültetett s immár terebélyes fák lombjai elvonják a bokroktól az éltető napsugarakat. Ezen feltevésemnek azonban ellentétben állónak látszott azon megdönthetien körülmény, hogy a bokrok még olyan helyen is sorvadni kezdetek, a hol bőven van részük a nap jótékony melegében. így tehát önkéntelen is arra a gondolatra jutottam, hogy a baj okát másutt, mélyebben, a föld alatt kutassam és csakugyan egy pár ásónyom a bokrok töve mellett a földben meggyőzött arrói, hogy a nagymérvű pusztítást a cserebogár lárvája az úgynevezett: pajor okozza. Felásattam tehát a bokrokkal beültetett egész területet (körülbelül 70G ölet) és meglepő eredményként mintegy 3000 drb. pajort szedtünk össze és pusztítottunk el 2 napi fáradságos munkával s hiszem, hogy bokraim nagy részét ilyeténképpen sikerült megmentenem. Ugyanezen eljárást követtem néhány gyümölcsfánál is és rózsámnál is a melyeknek töveitől egyenkint 6—15 pajort távolítottunk el. Ezek után most már szükségesnek tartom, hogy mindazokkal, akik a pajort nem ismerik, azt azokkal megismertessem. Mi tulajdonképpen és milyen tehát a pajor? A cserebogarat úgy hiszem mindenki ismeri. Ennek a minden harmadik esztendőben a földből előtörő rozsdabarna szinü, röpködő bogárnak, amely megjelenése után a fáknak, bokroknak gyenge hajtásait lerágja, elhalása előtt a földbe egymás mellé vagy egymástól csekély távolságra rakott kendermag nagyságú petéiből
