Rákos Vidéke, 1910 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-27 / 13. szám
13. szám RÁKOS YIDEKE 7. oldal teteti, a szerzési jutalékokra fordított 377,115 K 92 fillér teljesen a folyó számla terhére helyeztetett kiadásba, az épületek és szerelvények számláiról pedig 38,357 K 93 fillér Íratott le. Az 1909. üzletév kezelési feleslege 63,204 korona 16 fillér, mely összeg két egyenlő részben a felemelési és külön tartalékhoz csatoltatik. A hivatalnoki nyugdíjalap javára, mely 305.652-44 K ról 339,646 49 K-ra emelkedett, a közgyűlés a hivatalnoki kar buzgó működésének elismeréséül 6000 koronát szavazott meg. A mérleg vagyon számlája 17.667,870 08 K-nyi összeget mutat ki, mely óvadékképes értékpapírokban, bankbetétekben és 3 nagy bérpalotában leli fedezetét A jelentést és mérleget egyhangúlag megelégedéssel tudomásul vették és a felmentvényt megadták. Azután Szirtes Ignácz gymnasiumi tanár ur indítványára a távollevő agg elnöknek, az igazgatóságnak és a felügyelő-bizottságnak, valamint Kohn Arnold vezérigazgatónak és az egész tisztviselői karnak jegyző- könyvi köszönetét és elismerést szavaztak. Egy gyártelep hírlapja. A németországi Krupp- féle müvek, ahol 5000 lakásban mintegy 24.000 lélek lakik, jan. 1-től saját hírlappal rendelkezik. A »Kruppschen Mitheilungen0 hetilap, melyet minden munkás ingyen kap, első sorban azokat a közleményeket tartalmazza, amelyeket a gyári igazgatóság eddig plakátok utján szokott a munkásokkal közölni. De ezen kívül szépirodalmi része is van a hetilapnak, amely mellékletként jelen meg. A Krupp-féle müvek egyébiránt külön községet alkotnak, amelyben a modern haladásnak minden eszköze megvan. Saját iskolákkal, könyvtárakkal, olvasótermekkel, fürdőintézetekkel, kórházakkal és üdülőhelyekkel, sporttelepekkel stb. rendelkezik. A sótabot- és esernyönyél-termelés önálló termelési ággá fejlődött s különösen Horvátországban sok munkáskéznek ad kenyeret. A megtermelt áru csak fél- gyártmány s végleges megmunkálás czéljából a külföldre, főleg Németországba exportáltatik. A nagytermelők között 1907 ben kartel létesült, de sok gyár (Sziszek, Glima, Petrinja stb.) nincs benn a kartelben. Az 1909. évi árak az előző évieknél 40% kai magasabbak, s ez sok német vevőt a vásárlásnál tartózkodásra birt, úgy, hogy a termelt nagymennyiségnek a fele eladatlan maradt. Az 1908/9. idényben Horvátországban és Szlavóniában mintegy 8 millió darab botot és esernyőnyelet termeltek ca. 1 millió korona értékben. A piaczi árak 40 — 190 korona értékek között váltakoztak. A szakbeli legnagyobb vállalat Breganaban van Samobor mellett, a báró Alnochs-féle, mely 250 munkást foglalkoztat es termékeit Németországba, Angliába, Oroszországba, Belgiumba, Svájczba és Romániába exportálja A reklám a kereskedelemben. Több mint 100 esztendeje, hogy az első hirdetés a Königl. Leipziger Zeitungban megjelent. 1794-ben látott napvilágot az első eljegyzési hirdetés, 1816-ban az első eljegyzési hír. Az első hirdetések túlnyomó részben családi híreket tartalmaznak s a közönségben csak később keletkezett a kívánság, hogy a lapok az előforduló eladásokat, mulatságokat, illető hirdetéseket közöljék. Az üzleti világ hamar felismerte, hogy mily fontos segédeszközévé válhatik a hirdetés s a kereskedők mind gyakrabban kezdtek hirdetni, úgy hogy a hirdetés ma már oly mérveket öltött, nogy azt az üzleti élet fokmérőjének lehet tartani, mert a város üzleti világáról a lapok hirdetései világosabb képet nyújtanak, mint az összes lexikonok és útmutatók együtvéve, mert a hirdetés már egyik nélkülözhetetlen szerve lett az üzleti életnek, melynek hullámzásai a hirdetésekben is visszatükröződnek. Amint pl. karácsony táján az üzleti forgalom a rendesnél jóval élénkebb, bárki konstatálhatja, hogy ily időben a lapok hirdetési része is jóval terjedelmesebb és élénkebb. Az utóbbi 10 évben a reklám óriási módon fejlődött. Oly ezégek is, melyek a hirdetéseket bármily előítéletnél fogva nem tartották czélravezetőnek, meggyőződtek arról, hogy a reklám az üzletnek egyik igen fontos segédeszköze. A reklám fontosságát igazolja az amerikai milliómos Wanderbilt nyilatkozata is, amely igy hangzik: Hogy tudja meg a világ, hogy Önnek jó áruja van, ha Ön azt nem kínálja. A nagy reklámok buzditólag hatnak a kereskedőkre és oly üzletemberek, kik észszerűen a megfelelő lapokban hirdetnek s szép eredményeket érnek el, félénkebb társaikat is kényszerítik a hirdetésre s ezzel az üzleti forgalom emeléséhez hozzá járulnak. Aki a lapok hirdetéseit figyelemmel kiséri (ami sokkal élvezetessebb, mint azt gondolni lehetne) örömmel észlelheti ezt a jelenséget annál is inkább, mert most már a lármás hirdetések a jobb lapokban a reális alapon nyugvó hirdetéseknek adtak helyet. A reklámot nem ok nélkül mondják az üzleti élet mozgató erejének, mert a nagy ezégek, melyek évente sok ezer koronát költenek a hirdetésre, jól tudják, hogy üzleti forgalmukat nagy részben a hirdeté- tésnek köszönhetik és hogy a hirdetési költségek minden esetben bőven megtérülnek. Érdemes volna különböző ezégek hirdetési kiadásait a legutóbbi 10 év alatt összehasonlítani ; a hirdetésre fordított óriási összegek a hirdetési ügy fejlődésének legjobb jelei. Minden kereskedő tudja, hogy az ügyes hirdetés aranybányát jelent; a hirdetés dolgozik a kereskedőért, amikor az pihen és a ezég hírét az újságok szárnyain még a legtávolabbi vidékekre is elviszi, Természetesen egy kereskedő sem várhat eredményt az egyszeri hirdetéstől; mert a siker nemcsak ügyes szövegezéstől, hanem a hirdetés ismétlésétől függ. Egy párisi nagy áruház vezetőjétől ered az a kijelentés, hogy — az „első hirdetést nem veszik észre" — a második hirdetést észreveszik — de nem olvassák el; a harmadik hirdetést már elolvassák — de különben nem gondolnak rá ; a negyedik hirdetésnél már érdeklődnek az árak iránt; az ötödik hirdetésnél már megemlítik a hirdetést az ismerősök előtt; a hatodik hirdetésnél a közönség már nem idegenkedik egy esetleges próbavételtől; a hetedik hirdetés már a vevőt hozza. A nyomda technika fejlődését lehetővé teszi, hogy a hirdetők rajzok, klisék, segitségével hirdetéseiket élénkebbé teszik, úgy, hogy egy modernebb hirdetési része már technikai szempontból is érdekes. Ez részben arra a körülményre is vezethető vissza, hogy az olvasó közönség a hirdetésekre most már nagyobb súlyt helyez, mint azelőtt. Most a papír és nyomdafesték korát éljük; a gyermekek a hirdetési résznél kezdik meg az újság olvasását, az öregek, ha a mindennapi élet tülekedésétől eltekinteni akarnak, a lapoknak nem a híreit, hanem a hirdetéseit lapozzák, sőt a közönség egyrésze állandóan tanulmányozza. A reklám ily haladásáról egy évtizeddel ezelőtt még senkisem mert álmodni. Meghívó. Alulirott községi elöljáróság a képviselőtestület 2/18/910. számú felhatalmazása alapján felhívja Rákosszentmihály község azon t. fenti lakosságát, akik a szervezés alatt álló önkéntes tüzoltó-testületben mint alapitó, pártoló, vagy működő tagok résztvenni óhajtanak, hogy f. é. márczius hó 31-én d. u. 7 órakor az Engelbrecht- féle vendéglő nagytermében megtartandó alakuló közgyűlésen megjelenni szíveskedjenek. Rákosszentmihályon, 1910. márc. 21. Grenedics Sándor Hauser Gyula főjegyző. bíró. Tárgy: 1. A rákosszentmihályi önkéntes tűzoltó testület megalakulásának kimondása. 2. Az alapszabályok jóváhagyása.
