Rákos Vidéke, 1910 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-20 / 12. szám
12. szám. RÁKOS VIDÉKE 5. oldal. akik ezt maguk sem remélték. A képviselőtestületnek megalakulása után nyomban az uj község nevéről kellett értekezni, mivel Széchenyi-telep nevű község már nemrég alakult. A képviselőtestület dr. Gerecze Péter tanár indítványára egyhangúlag Pestujváros nevet fogja a belügyminisztérium előtt javaslatba hozni s mihelyt erre a név fölvételére az engedélyt megkapta, a Széchenyi- telep, mely már külön postahivatallal is rendelkezik, meg fog szűnni e néven, hogy mint Pestujváros további rohamos fejlődésével a Nagy Budapestnek a közel jövőben egyik kiegészitő része legyen. Épen ezért remélhető, hogy Budapest nem fog elzárkózni Pestujvárosnak az elöl a kérése elől, hogy gázvezetékét kétoldalú szerződés alapján erre az uj községre is kiterjessze; hogy ne akadályozza a vadvizeknek, amelyek különben is a körvasút megépitése előtt örökké a Rákospatakba folytak, ide való bevezetését. Épen ilyen, elsősorban Budapest érdekeit szolgáló kérése lesz Pestujvárosnak az is, hogy a Thököly-ut a Csávolszky-féle telek mentén a Telep- utcza a Zsolnay-gyár telkén át minél előbb meghosz- szabbittassék a körvasúiig; s ez alatt kellő szélességű átjárás nyittatván, az Erzsébet királyné-ut meghosszabbításával egyetemben szabad kijárást nvissanak Budapestről és bejárást Budapestre. Elfogott betörő. Hurokra került végre Tóth János rákoskeresztúri illetőségű csavargó személyében az a betörő, kir hosszú időn át rettegésben tartotta környékünket. Éppen akkor csípték nyakon a budapesti detektívek, midőn Urbányi János tiszti köpenyét adta el egy ószeresnek 10 koronáért. E hónap 16-án hozta a községbe két csendőr. Beismert ezideig 15 betöréses lopást, melyekkel mintegy 2000 korona értékű holmit szedett össze. — Minthogy az összes betörést e jeles férfiú követte el, most már ió időre nyugodtan aliiat- nak a villatulajdonosok. Érdekes, hogy az elfogott betörő azonos egyén azzal, aki mintegy 3 évvel ezelőtt a lóvasutról leugorva, megszökött a csendőrök elől és akkor Olaszországba menekült. Azóta kilőtték egyik szemét és a lábába is jutott egy golyó, mindez azonban nem téritette a jó útra. A lóvasut forgalma. A rákosszentmihályi ióvasuton ez év február hónapjában 48 640 személy utazott és 3708 korona volt a bevétel. A múlt év februárjában 43.700 volt az utasok száma és a bevétel 3284 koronára rúgott. Az év elejétől kezdve február végéig 1910-ben 99.850 utas használta a lóvasutat és 7617 korona volt a bevétel. — 1909-ben pedig 82.960 volt az utasok száma és 6374 korona a bevétel. Vámbajok. A Rákos Vidéke többször felszólalt már a fővárosi határvám képtelen kezeléséből eredt bajok miatt. Érdekes, hogy ugyancsak ilyenféle bajokkal más határos község közönsége is küzködik s nem kevesebb keserűséggel panaszkodik e miatt. A P. H, minap a következő figyelemre méltó felszólalást közölte, melyet okulás czéljából ide iktatunk: „Panasz a budafoki vámkezelés ellen.“ A fehér- vári-uti vámvonalnál különösen a reggeli órákban a forgalom olyan nagy, hogy a magánfogatoknak majdnem lehetetlenné válik a közlekedés, mert a fogyasztási adótárgyat képező árukat szállító teherkocsik gyakran annyira elzárják az utat és oly torlódást okoznak, hogy azokon keresztültörni alig lehet. Sokszor megtörténik, hogy valamely budapesti pályaudvar felé igyekvő fogat gyakran félórát is kénytelen a sorompónál vesztegelni és az utas lekésik a vonatról. Másik baj az, hogy a vámbárczák körülbelül 20—30 lépésre az úttól váltandók, mialatt a magánfogat kocsisa vagy tulajdonosa kénytelen magára hagyni kocsiját az erős vasúti, villamos- és automobil-közlekedés között, amikor is a lovak megbokrosodva, nagy szerencsétlenséget okozhatnak. Ezek a visszás állapotok nyomtatott, tetszés szerinti számban előre váltható vámbárczák kiadásával, esetleg évi átalányösszeg fizetésének megengedésével megszüntethetők lennének s különösen segítene a bajon az, ha a székesfőváros a fogyasztási adótárgyat nem szállító magánfogatok részére a budafoki utat megnyitná, ami nehézségekbe nem ütköznék. Kutya kiállítás. A magyar ebtenyésztők és ebkedvelők egyesülete, amelynek bölcsője a mi községünkben ringott, már is bizonyságát szolgáltatja életrevalóságának. Folyó évi május hó 14- és 15-én országos kutya- kiállitást, kotorék versenyeket és ebvásárt rendez. Hogy az egyesület mennyire komoly alapokon nyugszik, bizonyítja, hogy a m. kir. földmivelésügyi minisztertől a kiálíitás czéljaira 4000 korona támogatást nyert, s a székesfőváros tanácsa a „Tattersall“ csarnok helyiségét díjmentesen engedte át a kiállításra. Aiag. A tavasz legkiáltóbb bizonyítéka immár elérkezik. .Megnyílnak a kies alagi versenypálya sorompói, hogy a sportélvezetekre kiéhezett közönség újra birtokába vegye a tribünöket, s gyönyörködjék újból a zöld pázsit szőnyegén lefolyó ádáz küzdelmekben, miket kipihent tarka csoportok vívnak a babérért és csengő jutalmakért. Az Urlovasok szövetkezete méltán emelkedett közönségünk előtt páratlan népszerűségre, mert az alagi versenyek folytonos fejlődése kézzelfogható minden évben, amikor kivétel nélkül a versenyek színvonalának emelkedését kell örvendetesen tapasztalni. Kitűnő versenyfeltételek, népes mezőnyök, érdekes viaskodások, megannyi tényezője a biztos sikernek. Az idén még fokozottabb mértékben fel fogja találni ezeket az alagi pályán közönségünk sigy bizonyos, hogy márczius 26-án, amikor az első versenynapot tartják, egész Budapest és környéke találkozót ad az Urlovasok Szövetkezetének pályáján. Beketow-cirkusz. Teljesen uj és Budapesten még nem látóit műsorral kezdi meg a cirkusz márc. 26-án az előadásait. Egyik speciális újítása a skót királyi zenekar, Linie hangversenyigazgató vezetése alatt. Az uj műsorból fölemlítjük a Robert Grigory Allison Company t, 8 személy ikariai játékait, a The Wortley-s légtornászokat, Sidi ágyukirályí és a bájos, kiváló iskola- lovarnőt, Pauline de Regalt, saját 4 lovával. A műsor többi mutatványai is elsőrendű müvészszámok. Ritka alkalom. Lapunk mai számában több alkalmi telek és házvételre hívják fel olvasóink figyelmét. Szükségesnek látjuk épen a közönség érdekében, hogy ezekre a hirdetésekre magunk is utaljunk ezen a helyen külön, mert aligha fog egyhamar hasonló vételre községünkben alkalom kínálkozni. Női szabó Rákosszentmihályon. Rákosszentmihá- lyon uj női szabó telepedett meg, ki ezúton is ajánlja magát a t. közönség figyelmébe. Mint a mai számunkban olvasható hirdetése is mutatja, elvállal mindenféle szakmájába vágó munkát, úgymint utczai és estélyi toilettek, costümök, blousok, aljak pongyolák stb. meg- varrását. Minthogy munkáját legjutányosabban, perfekt jóizléssel a legutolsó divat szerint végzi, szükségtelen a megrendelőknek ezek miatt a drága fővárosi forrásokhoz fordulni. A nyári szinkrítikus és a primadonna. Egyik laptársunk Írja, hogy van egy nyári szinházi kritikusa, akinek most ütközik a bajusza és aki azért nyári kritikus, mert ezidőszerint az Budapesten az öreg aulában Mariska kérdéseire szeretne felelni, ha tudna és csak fecske csicsergéskor érkezik haza, ahol a nyári színészek érkeztével fölcsap nyári kritikusnak. Ámbár ez a tehetséges ifjú Mariskát nem veszi elég komolyan, nyári kritikusi minőségében annál komolyabban veszi a Mariskákat, Ilikét, Sárikát, a szendéket, hősnőket, szub- rettet és egyebeket. Hogy mily komolyan veszi a művé-
