Rákos Vidéke, 1910 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-20 / 12. szám

12. szám. RÁKOS VIDÉKE 5. oldal. akik ezt maguk sem remélték. A képviselőtestületnek megalakulása után nyomban az uj község nevéről kellett értekezni, mivel Széchenyi-telep nevű község már nem­rég alakult. A képviselőtestület dr. Gerecze Péter tanár indítványára egyhangúlag Pestujváros nevet fogja a belügyminisztérium előtt javaslatba hozni s mihelyt erre a név fölvételére az engedélyt megkapta, a Széchenyi- telep, mely már külön postahivatallal is rendelkezik, meg fog szűnni e néven, hogy mint Pestujváros további rohamos fejlődésével a Nagy Budapestnek a közel jövő­ben egyik kiegészitő része legyen. Épen ezért remélhető, hogy Budapest nem fog elzárkózni Pestujvárosnak az elöl a kérése elől, hogy gázvezetékét kétoldalú szerző­dés alapján erre az uj községre is kiterjessze; hogy ne akadályozza a vadvizeknek, amelyek különben is a körvasút megépitése előtt örökké a Rákospatakba folytak, ide való bevezetését. Épen ilyen, elsősorban Budapest érdekeit szolgáló kérése lesz Pestujvárosnak az is, hogy a Thököly-ut a Csávolszky-féle telek mentén a Telep- utcza a Zsolnay-gyár telkén át minél előbb meghosz- szabbittassék a körvasúiig; s ez alatt kellő szélességű átjárás nyittatván, az Erzsébet királyné-ut meghosszabbí­tásával egyetemben szabad kijárást nvissanak Budapest­ről és bejárást Budapestre. Elfogott betörő. Hurokra került végre Tóth János rákoskeresztúri illetőségű csavargó személyében az a betörő, kir hosszú időn át rettegésben tartotta környékünket. Éppen akkor csípték nyakon a budapesti detektívek, midőn Urbányi János tiszti köpenyét adta el egy ószeresnek 10 koronáért. E hónap 16-án hozta a községbe két csendőr. Beismert ezideig 15 betöréses lopást, melyekkel mintegy 2000 korona értékű holmit szedett össze. — Minthogy az összes betörést e jeles férfiú követte el, most már ió időre nyugodtan aliiat- nak a villatulajdonosok. Érdekes, hogy az elfogott betörő azonos egyén azzal, aki mintegy 3 évvel ezelőtt a lóvasutról leugorva, megszökött a csendőrök elől és akkor Olaszországba menekült. Azóta kilőtték egyik szemét és a lábába is jutott egy golyó, mindez azon­ban nem téritette a jó útra. A lóvasut forgalma. A rákosszentmihályi ióvasuton ez év február hónapjában 48 640 személy utazott és 3708 korona volt a bevétel. A múlt év februárjában 43.700 volt az utasok száma és a bevétel 3284 koro­nára rúgott. Az év elejétől kezdve február végéig 1910-ben 99.850 utas használta a lóvasutat és 7617 korona volt a bevétel. — 1909-ben pedig 82.960 volt az utasok száma és 6374 korona a bevétel. Vámbajok. A Rákos Vidéke többször felszólalt már a fővárosi határvám képtelen kezeléséből eredt bajok miatt. Érdekes, hogy ugyancsak ilyenféle bajokkal más határos község közönsége is küzködik s nem kevesebb keserűséggel panaszkodik e miatt. A P. H, minap a következő figyelemre méltó felszólalást közölte, melyet okulás czéljából ide iktatunk: „Panasz a budafoki vámkezelés ellen.“ A fehér- vári-uti vámvonalnál különösen a reggeli órákban a forgalom olyan nagy, hogy a magánfogatoknak majd­nem lehetetlenné válik a közlekedés, mert a fogyasztási adótárgyat képező árukat szállító teherkocsik gyakran annyira elzárják az utat és oly torlódást okoznak, hogy azokon keresztültörni alig lehet. Sokszor meg­történik, hogy valamely budapesti pályaudvar felé igyekvő fogat gyakran félórát is kénytelen a sorom­pónál vesztegelni és az utas lekésik a vonatról. Másik baj az, hogy a vámbárczák körülbelül 20—30 lépés­re az úttól váltandók, mialatt a magánfogat kocsisa vagy tulajdonosa kénytelen magára hagyni kocsiját az erős vasúti, villamos- és automobil-közlekedés között, amikor is a lovak megbokrosodva, nagy szeren­csétlenséget okozhatnak. Ezek a visszás állapotok nyomtatott, tetszés szerinti számban előre váltható vámbárczák kiadásával, esetleg évi átalányösszeg fizetésének megengedésével megszüntethetők lennének s különösen segítene a bajon az, ha a székesfőváros a fogyasztási adótárgyat nem szállító magánfogatok részére a budafoki utat megnyitná, ami nehézségekbe nem ütköznék. Kutya kiállítás. A magyar ebtenyésztők és ebked­velők egyesülete, amelynek bölcsője a mi községünkben ringott, már is bizonyságát szolgáltatja életrevalóságá­nak. Folyó évi május hó 14- és 15-én országos kutya- kiállitást, kotorék versenyeket és ebvásárt rendez. Hogy az egyesület mennyire komoly alapokon nyugszik, bizo­nyítja, hogy a m. kir. földmivelésügyi minisztertől a kiálíitás czéljaira 4000 korona támogatást nyert, s a székesfőváros tanácsa a „Tattersall“ csarnok helyiségét díjmentesen engedte át a kiállításra. Aiag. A tavasz legkiáltóbb bizonyítéka immár elér­kezik. .Megnyílnak a kies alagi versenypálya sorompói, hogy a sportélvezetekre kiéhezett közönség újra birto­kába vegye a tribünöket, s gyönyörködjék újból a zöld pázsit szőnyegén lefolyó ádáz küzdelmekben, miket kipihent tarka csoportok vívnak a babérért és csengő jutalmakért. Az Urlovasok szövetkezete méltán emelke­dett közönségünk előtt páratlan népszerűségre, mert az alagi versenyek folytonos fejlődése kézzelfogható min­den évben, amikor kivétel nélkül a versenyek színvona­lának emelkedését kell örvendetesen tapasztalni. Kitűnő versenyfeltételek, népes mezőnyök, érdekes viaskodások, megannyi tényezője a biztos sikernek. Az idén még fokozottabb mértékben fel fogja találni ezeket az alagi pályán közönségünk sigy bizonyos, hogy márczius 26-án, amikor az első versenynapot tartják, egész Budapest és környéke találkozót ad az Urlovasok Szövetkezetének pályáján. Beketow-cirkusz. Teljesen uj és Budapesten még nem látóit műsorral kezdi meg a cirkusz márc. 26-án az előadásait. Egyik speciális újítása a skót királyi zenekar, Linie hangversenyigazgató vezetése alatt. Az uj műsorból fölemlítjük a Robert Grigory Allison Com­pany t, 8 személy ikariai játékait, a The Wortley-s lég­tornászokat, Sidi ágyukirályí és a bájos, kiváló iskola- lovarnőt, Pauline de Regalt, saját 4 lovával. A műsor többi mutatványai is elsőrendű müvészszámok. Ritka alkalom. Lapunk mai számában több alkalmi telek és házvételre hívják fel olvasóink figyelmét. Szük­ségesnek látjuk épen a közönség érdekében, hogy ezekre a hirdetésekre magunk is utaljunk ezen a helyen külön, mert aligha fog egyhamar hasonló vételre köz­ségünkben alkalom kínálkozni. Női szabó Rákosszentmihályon. Rákosszentmihá- lyon uj női szabó telepedett meg, ki ezúton is ajánlja magát a t. közönség figyelmébe. Mint a mai számunk­ban olvasható hirdetése is mutatja, elvállal mindenféle szakmájába vágó munkát, úgymint utczai és estélyi toilettek, costümök, blousok, aljak pongyolák stb. meg- varrását. Minthogy munkáját legjutányosabban, perfekt jóizléssel a legutolsó divat szerint végzi, szükségtelen a megrendelőknek ezek miatt a drága fővárosi forrásokhoz fordulni. A nyári szinkrítikus és a primadonna. Egyik lap­társunk Írja, hogy van egy nyári szinházi kritikusa, akinek most ütközik a bajusza és aki azért nyári kriti­kus, mert ezidőszerint az Budapesten az öreg aulában Mariska kérdéseire szeretne felelni, ha tudna és csak fecske csicsergéskor érkezik haza, ahol a nyári színé­szek érkeztével fölcsap nyári kritikusnak. Ámbár ez a tehetséges ifjú Mariskát nem veszi elég komolyan, nyári kritikusi minőségében annál komolyabban veszi a Mariskákat, Ilikét, Sárikát, a szendéket, hősnőket, szub- rettet és egyebeket. Hogy mily komolyan veszi a művé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom