Rákos Vidéke, 1910 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-06 / 10. szám
10. szám RÁKOS VIDÉKE 7. oldal. nyitása sem segít a helyzeten és a készletek állandóan növekednek. A takarmányliszt és korpa-üzlet helyzete egy hónap leforgása alatt csodálatosan megváltozott. Oly hirtelen áresésben már régen nem volt részünk. Takarmány nyolczas és korpa jóformán nem kell, tehát a jelenlegi fogyasztás rossz, másrészt pedig a legelők nemsokára használhatók lesznek, ami természetesen a már úgyis gyenge mesterséges takarmányozást jóval csökkenteni fogja. Igaz ugyan, hogy a malmok üzemredukczióval dolgoznak, de ha a fogyasztás nem javul, akkor az üzemredukczió az áralakulásban csak másodrendű szerepet játszik. A takarmányliszt és korpa-üzlet tehát a fogyasztás mikénti alakulásától függ. A nagy áruházak szaporodása. Francia, német, hollandi, dán és amerikai kereskedelmi szaklapok tel- vék az uj áruházak alapításáról, az áruházak prosperálásáról, ezek üzletkörének kiterjedéséről szóló közleményekkel, és habár gyakran kifejezést adnak a detail- kereskedők által az áruházak ellen emelt panaszoknak is, mégis úgy látszik, hogy a szakirodalom az áruházak felé hajlik s azok létjogosultságát mindinkább elismeri. Különösen Berlinben szaporodnak az áruházak igen nagy mértékben; ott már 50 millió márka van áruházakba befektetve s egyre újabbak keletkeznek. Ahol áruház felállításra alkalmas telek eladásra kerül, azt elsősorban uj vállalkozó igyekszik megszerezni és pedig támaszkodva a bankokra, melyek készséggel támogatják óriási hitelekkel az áruházakat. Ennélfogva ma már nem a párisi „Louvre“, „Bon- marché“, „Printems“ régi hires áruházak, nem a new- yorki és chikágói áruház-óriások, hanem a berlini uj áruházak berendezését veszik mintául, melyeket e célból a világ minden részéről idesereglett vállalkozók tanulmányoznak. Nevezetes az is, hogy Németországban már nem csupán egyéni cégek és közkereseti társaság, de részvénytársaságok is létesülnek áruházak felállítása és feníartása céljából. Ilyenek a Kölnben két két év óta fennálló Tietz-féle áruház rt., mely az első évben 7°/0 osztalékot fizetett s ez évben már 8°/0-ot fizet ki. Az áruházak a verseny terén mindinkább kimé- letesebbeké kezdenek válni és a tulolcsó árakkal már korántsem gyakorolnak akkora nyomást a detail-keres- kedőre, mint azelőtt. Erre többek között az az eset szolgál bizonyítékul; hogy a berlini áruházak eddig a czérna-árukat minden haszon nélkül, beszerzési árban szolgálták ki vevőiknek, mely kedvezménnyel igyekeztek a nőket az áruházba édesgetni, kik természetesen aztán nemcsak czérnát, de egyebet is vásároltak. A textil áru — detail kereskedők németországi köteléke ez ellen erélyesen állást foglalt és azt követelte a czérnagyáro- soktól, hogy azok a czérnafélék minimális árát szabják meg s azoknak a viszontelárusitóknak szállítsanak árut, akik ezt az árszabást elfogadják és betartják. A Gög- ginger-féle gyárban, mely Németország legnagyobb czérnagyára megtagadták ezt az előírást, s már-már a gyár bojkott alá helyezését akarta a detailisták köteléke kimondani, midőn a nemrég létesült Wertheim-féle nagy áruház tulajdonosa kimondolta, hogy a czérna-árukat nem fogja ezentúl kedvezményes árban kiszolgáltatni, hanem betartja a rendes detail árakat. A példát más áruházak is követték s erre a béke helyreállt. Ha az árak más tekintetben is alkalmazkodni fognak a tiszteséges verseny követelményeihez, ezzel népszerűségüket emelni fogják s a detailisták is lassanként beismerik, hogy az áruházak fennállásának jogosultságát nem lehet kétségbe venni. Végre is a verseny — tisztesség fenntartása mellett az áruházakkal szemben a detailisták is prosperálhatnak, amit bizonyít az, hogy Berlinben a fényes áruházak közvetlen közelében is igen jó forgalmú detail üzletek állanak fenn. A vérszegénységet, EZT AZ ALATTOMOS BETEGSÉGET meg kell szüntetni a SCOTT-féle csukamájolaj EMULSIÓ-val, mielőtt túlságosan elharapódznek. Az arcz megpirosodik, megtelik és az életkedv visszatér mindazok meglepe tésére, a kik először használják a Scott-féle Emulsió-t. Az eredeti SCOTT-fele eljárás által Ízletessé és emészihetővé tett legtisztább alkatrészek, melyek a vérszegénységnek útját állják, képezik a Scott-féle Emulsió világszerte ismert sikerének titkát. A Scott-féle Emulsió a legkiválóbb. Egy eredeti üveg ára 2 korona 50 fillér. — Kapható . ------- minden gyógytárban. —■■■■■ ■ Hi vatalos rész« 1682/910. Hirdetmény. A kártékony rovarok irtására vonatkozó szabály- rendelet és a mezőgazdaság és mezőrendőrségről szóló 1894: XII. t.-c. 50. §-a értelmében minden birtokos köteles a fák rügyeinek fakadása előtt, legkésőbb azonban ápr. hó 10 ig a belsőségekben, majorokban, szőlőkben, gyümölcsösökben és kertekben levő fáit és bokrait a kártékony hernyóktól, illetőleg a hernyófészkektől és lepketojásoktól megtisztitani és az összegyűjtött hernyó- kat, hernyófészkeket és lepketojásokat elégetni, A később mutatkozó kártékony hernyókat, valamint a cserebogarakat tömeges megjelenésük alkalmával megfelelő módon szintén el kell pusztítani. Alólirotí községi elöljáróság felhívja a község birtokosait és bérlőit, hogy a törvény és szabályrendelet ezen utasítását hajtsák végre, mert a hivatkozott törvény 52. §-a szerint, ki a kártékony állatokat a meghatározott időben irtani elmulasztja, helyette az irtást a mulasztó költségére az elöljáróság végezteti, s ezenkívül u. e. i.-cz. 95. §-a értelmében a mulasztó kihágást követ el, melyért 100 kor.-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. Rákosszentmihályon, 1910. febr. 24. Krenedits Sándor s. k. Hauser Gyula s. k. főjegyző. biró. 1274/910. Hirdetmény. Alólirott községi főjegyző a gödöllői járási főszolgabíró ur 1196/910. sz. rendelete folytán felhívja mindazon egyéneket, kik a község belterületén takarmány- neműt, vagy szalmát akarnak udvarukon beraktározni, ezen szándékukat /. évi április hó 1-ig a főszolgabíró úrhoz címzett kérvényben bejelenteni annál is inkább el ne mulasszák, mert az azon időn túl beérkező kérvények külön fognak tárgyaltatni, s igy természetesen tetemesebb költség fizetendő. Aki engedély nélkül beraktároz, az 1879. évi XL. te. 141. §-a alapján büntettetni fog. Rákosszentmihály, 1910. febr. 10. Krenedits Sándor s. k. főjegyző.
