Rákos Vidéke, 1910 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1910-02-20 / 8. szám
X. évfolyam. Rákosszentmihály, 1910. vasárnap, február 20. 8. szám. # RÁKOS VIDÉKE ItöRSflDflLni'és KŐZGfiZbftSrtGI HETILAP RflKOSSZÉNTnihflLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A EUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EOYESÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASARNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVÍCH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre ......................8 kor Fél évre ...... 4 „ Negyed évre......................2 „ EG YES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. Szabad préda. Irta: Nagy Zoltán, szegedi kir. törvényszéki biró. „A bűncselekmény, az emberi társadalom testén látható kiütés“ — igy állapítja meg Paul Conches, a grenoblei egyetem világhírű tanára. Kétségtelen, hogy a megállapitás nemcsak érdekes, megkapó, hanem elég szemléltető is. Hogy pedig találó, azt szó nélkül elfogadhatjuk. És ha gondolkozunk egy kissé, felvethetjük, hogy vájjon mily jellegűek, kiterjedésük s gyógyit- hatásuk időtartamához képest hova sorolhatók a sajtó utján elkövetett rágalmazások és becsület- sértések ? Mert egyet látunk s ez az, hogy ezek a szemmel látható és igy érzékelhető kiütések már-már ellepték a társadalmi közélet testét, csak látásuk is undort és visszatetszést kelt s tovább terjedésükkel szemben a védekezés nagyon is komoly és radikális kárát igényel. A társadalmi közélet testéről szólok tudatosan, mert a sajtó következetesen azt hangoztatja, hogy közérdeket képvisel, ebből ir, ezt szolgálja, aszerint birál és cselekszik s megszorongatva vagy felelősségre vonva képes a legjámborabb arczczal azt állítani, hogy letagadhatatlan szenzáczió hajhászatból, önző üzleti érdekből, nem ritkán kapzsiságból vagy egyéb aljas motívumokból eredt közleményei mindig és mindenkor a közérdek megóvására szolgáltak. Pedig ez az álíitás és védekezés merő fallézia, tudatos megtéveszteni akarás. Fehér holló számba megy az az eset, mikor közérdekből kell a sajtónak piszkolódni, gyalázkodni, szennyben és szemétben turkálni ; a félre ismerhetetlen czélzat, az ok, amiért ez vagy az a czikk megiródott, nem más, mint az egyén becsületének, önérzetének, emberi méltóságának, jó hírnevének, igen sokszor a hitelének a megtámadása, pellengérre állítása. Nem frázis, hanem egyszerű tény regisztrálása, hogy nálunk szabad préda a becsület. Lapunk mai s Az a szemérmetlen cinizmus, mellyel hazugnál hazugabb hireket világgá kürtőinek, az a felháborító lelkiismeretlenséggel határos könnyelműség, mellyel valósággal „utaznak“ a botrányokban és az a kannibalizmus, mellyel alkalom adtán emberek, családok legbensőbb ügyeit a nyilvánosság bonczasztalára helyezik és ott a nyilvánosság előtt izekre szaggatják, tranchiroz- zák : valósággal vért felkorbácsoló. Hiába való a sajtó tisztességes munkásainak a tiltakozása, hiába való minden rendőri beavatkozás, a becsület, a meghurcolt, az agyontiprott becsület védelmet nem talál s a fekély, a kiütés lassan- lassan ellepi az egész társadalom ábrázatát. Mi az oka ennek? Az emberi érzések eldurvulása, az idegek elsenyvedése, mely csak ilyen szenzáczióra éhes és csak ettől vár éltető táplálékot? Avagy magának a becsület fogalmának értékbeni csökkenése, az élet forgatagában devalvált elértéktelenedése? Nem: egyik sem! Hanem az, hogy büntető kódexünk nem gondoskodik a becsület hathatós védelméről és hogy a sajtóperekben követett eljárás hosszadalmasságánál fogva visszariasztja a sértettet, hogy birói utón keressen elégtételt. Teljesen elhibá- zottak azok az intézkedések, melyek a büntető törvénykönyvben a becsületsértésre és rágalmazásra vonatkoznak; alkalmazásuk pedig, mely a panaszolt kifejezést vagy tényállítást birói eljárás elé viszi, hiányos, tökéletlen. Az eljárás alakszerűségéből eredt hosszadalmasság pedig valóságos megölője a megtorlásra váró által elvárt elégtétel módjának. Kétségtelen, hogy mindezeket tudta, érezte is a törvényhozás és ezért utasította még 1898 év tavaszán az igazságügyi kormányt, hogy terjesszen elő egy javaslatot a sajtótörvény átdolgozása tárgyában. A javaslat tiz éven belül el is készült. Azután megindult a vita. Ankettek, szaktanácskozmányok, tanulmányok és ismertetések formájában. A gyakorlati életnek azonban mindebből semmi haszna nemKvolt. A javaslat láma 14 oldal.
