Rákos Vidéke, 1910 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-02 / 1. szám
2. RÁKOS VIDÉKE 1. szám. — a bűnt pedig könyörtelenül ostorozzuk. Az egyént megbecsüljük, a család szentélyét tiszteletben tartjuk, a személyeskedést, torzsal- kodó polémiát megvetjük. Ezeket az elveket az igazság babonás tisztelete koszoruzza be ; — igaztalan szót, hazug hirt, ferdített hatáskeresést ezeken a hasábokon a hosszú idő alatt nem találhatott még az ellenséges szem sem s talán nem lesz szerénytelenség, ha azt hisz- szük, hogy annak az általános megbecsülésnek a megteremtésében, melyet egészen a legutóbbi időkig Rákosszentmihály és a Rákos vidéke magának kivívott, — némi kis része sajtójának, lapunknak is jutott. Újabban, — fájdalom, sok sár vetődik felszínre a mi réteinken is. Mocskos áradat ostromolja földjeinket. De ez csak zord időjárás, — mely, amint jött — elmúlik ismét. Azután, ha eltakarodtak a tisztátalan hullámok, — kiderül ismét az enyhe nap sugara. A helyreállt erkölcs és a tisztes munkálkodás enyhe napja virrad fel ismét. Azokat, akik undorodnak a sártól, mocsoktól s megelégesz- nek az igazság kendőzetlen és rnellékczélok nélkül való szolgálatával s akik a mi munkánknak tizedik éve már — önkéntes részesei, ezentúl is szüntelenül együtt fogja találni a tiszta zászló alatt, melyet hitszegőn cserben nem hagyhatnak. Akinek ez az irány, ez a szellem tetszik s aki becsületes, önzetlen, békés és egymást megbecsülő munkára vágyik, — azt szeretettel hívjuk magunkkal az uj év fordulóján. A tizedik esztendő se lesz gyatrább, mint elődei, a végtelenbe zuhant testvérei. S mint amikor először bontottuk ki zászlónkat ezen a helyen, ugyanúgy ma is, a tizedik év kezdetén, kérjük, jöjjenek velünk s lankadatlan bizalommal induljunk, Isten nevében, ismét és mindig csak előre ! CARMEN SYLVA ROMÁN KIRÁLYNÉ KÖLTEMÉNYEIBŐL, Fordította : Szó'cs Géza dr. /. Carmen Sy/va jeligéje. Cannen-nek a dalt nevezik, S Sylva az erdők neve. Lantomon, ha dal születik, Szüli az erdők kebele. Erdő mélyén születtem én, Erdő fái súgják dalom. Csend honol ős erdők ölén Csend, áhitat és nyugalom. II. Az egyetlen. Volt hű szerelmünknek Egy édes záloga, Piczike, bájos és beszédes. Nem volt a világon Több ilyen kedves csoda : Mint ö, az egyetlen, édes. Ha kérdezték az emberek Hol késik egy fürge, negédes Kis fiú? Ez volt rá a felelet: Itt van e kislány, Piczike, édes és beszédes: O az, az egyetlen, édes. * * * HÍREK. B. u. é. k. Szives olvasóinknak és barátainknak boldog uj esztendőt kíván a »RÁKOS VIDÉKE« szerkesztősége és kiadóhivatala. Rákoscsabai levél. (1909. decz. 28.) Mint Magyar- ország legnagyobb részén, úgy nálunk is nyirkos köd, szakadó és szemergő eső borússá tette karácsony estéjét és az egész ünnepet; s mindenki annak örült, hogy behúzódhatott a házak falai közé, s boldog volt az, aki otthon lehetett, mert nem elég, hogy úgyszólván át kellett úszni a községet, mig a vasúthoz kiért, de emellett csakis 3—4 órai késéssel tehette meg vonaton a félórányira eső budapesti utat s ha pénteken reggel eszébe jutott, hogy még valami bevásárolni valója van a fővárosban, valóban örülhetett, ha a keleti pályán átgázolva a nagy néptömegen, karácsony estére még haza érkezhetett Rákoscsabára; de Istenem! minő állapotban? Arról ugyan érdemes elöljáróságunk nem tehet, hogy a nyáron elmaradt eső ez alkalommal szakadt nyakunkba, de hogy — különösen a községben bent — úsznunk kell ilyenkor a pocsolyában: ezen lehetne segitni; csak egy kis szigorúsággal párosult jóakarat kellene. Kényszeríteni kellene minden háztulajdonost és bérlőt, hogy a háza előtti területet árkoltassa fel, itt van az istenadta természetes csatorna: a Rákos. Amint esett a viz, nehány perez alatt eltakarodnék. Meg vagyok győződve, hogy szorgalmas képviselő- testületünk előbb-utóbb be fogja látni, hogy ez nem maradhat úgy, mint eddig; mert hisz közegészség- ügyünk — mely fájdalom ! nagyon is beteg — elsősorban megköveteli ezt. A községben amúgy is úgy a felnőttek, mint különösen a gyermekek között igen sok a beteg Elsősorban tehát erre kérjük az elöljáróság figyelmét. Hallgassák meg e tekintetben a szakértőket, kik a boritőn kívül vannak, mer a bori- tón belül levők 2—3 kivételével azt tartják, hogy ha eddig jó volt igy, csak maradjon ezentúl is. Az is a közegészségügyhöz tartoznék tán, hogy egy 6000 lélekszámból álló nagyközségnek községi oki. bába-asszony szükséges és nálunk nincs — egy se, A szegény népre mindenesetre áldás volna s nem kényszerülne a magán okleveleseknek könyörögni. Ami pedig a községi orvost illeti, szerencse, hogy van egy privát orvosunk is, mert külömben egymaga teljesen képtelen volna az egész község betegeit végig járni; mi reá nézve is ilyen egészségtelen, nedves időben, elég veszélyes. Vannak még egyéb felhozni valóink a közegészségügyet illetőleg, ezekről azonban jövőre. S most, kedves Szerkesztőm, minthogy ez év utolsó napjait éljük s becses lapja már az uj esztendőben jelenik meg, engedje meg, hogy sok ezer tisztelői és jóakaróival egyetemben úgy önnek, mint tisztelt olvasó közönségének is boldog újévet kívánva, egyúttal b. lapja 10 éves fennállásához is gratulálva, arra kérjem, hogy községünket is becses támogatásában részesíteni szíveskedjék. (S. E.) (Szívből köszönjük ; mondanunk sem kell. hogy teljes erőnkkel rendelkezésükre állunk. A szerk.) Tovább hazudnak ... A múlt heti első czikkünkben ismertettük azt a piszkos hajszát, melyet Rákosszentmihály ellen, gonosz kezek a »Magyar Nemzet« hasábjain indítottak s egyúttal közöltük a Rákosszentmihályi községi kaszinó és a helybeli i z r, hitközség impozáns nyilatkozatát, melylyel a gálád rágalmak fejére tiportak. A Magyar Nemzet a nyilatkozatok tárgyilagos közlése helyett ^jból folytatta dicstelen munkáját. Nyilvánvalőlag az első czikk Írója tollából ontja most is rágalmait s újabb hajmeresztő hazugságokkal és rágalmakkal tetézi. A »Magyar Nemzetet« iga-
