Rákos Vidéke, 1909 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1909-07-04 / 27. szám
RÁKOS elmúlástól. A vizsgálatok izgalmai rendszerint nem nélkülözik a mulatságos jeleneteket sem es evro.- évre szolgáltatnak anyagot a - humor baratamak is. Az idén is több furcsaság keltett megérdemelt derültséget az iskola virágdiszes falai között. Így állítólag a rákosszentmihályi iskola egyik osztályában történt, hogy a nyelvtan bonyodalmai közben felhívtak egy kis fiút, hogy mondjon egy kötőszót. — Madzag, — felelte nagy lelki nyugalommal a lurkó. , Ezt az esetet meg Kőbányán hiieszteliK , kérdik a gyerektől : — Mondj, fiam, egy hiányos mondatot: — A papa a családjával nyaralni utazik, — felel a buksi. A tanító elégedetlen : — De miért hiányos ez a mondat? — Mert hiányzik belőle a papa pénze. A Radom szky Mihály osztályában pedig — úgy mondják — megismétlődött a már nem uj eset: — Nevezz meg, fiacskám, néhány háziállatot: — Tehénke, bárányka, kutyácska, szói a tanuló. — Nagyon jól van, dicséri a tanító; — de nem kell mindig hozzátenni a kicsinyítő ragot. Elég egyszerűen ; tehén, bárány, kutya stb. Nos, mondj te is egy háziállatot, Móricz. — Polos. Községi választók Gödöllőn. Az uj választói lista szerint Gödöllőn az I. kerületben 378, a II. kerületben 367, a III. kerületben 406 szavazó van. Feüilfizetések. A Rákosszentmihályon folyó évi junius hó 27-én megtartott szépsikerü ünnepély tiszta jövedelme 160 korona 46 fillért tett ki, mely összeg fele része a Vasárnapi asztaltársaságnak, fele része pedig a Kerékpáros körnek jutott. Felülfizettek : Kubinyecz Sámuel, N. N., Márton N. 10—10 kor., Wintermantel N, 6 kor., Hauser Gyula, id. Berger Péter, N. N., id. Kremsner József. Tál Eereucz, »Condor« kerékpáros kör. Ballon Andrásné 5—5 kor., Greskovits Agnes, Znameiiák Mihály, Röhí Károly, Stanek János 4—4 kor,, Zsaludek Antal, Bene József. Haimovits Márton, Szalay Nándor, Badics VIDÉKE _________ _ 27- szám Lá szlóné, Fehér István, Éppel Károly 3—3 korona, Tihanyi József 2 60 kor,Máloviís Lajos, Dlusztus Frigyes, ifj. Berger Péter, Váró Balázs, dr. Keresztessé István, György Sándor, Pekánovics Lajos 2—2 kor., Kovács Ferencz L60 kor., Jálics Ignácz 1 kor. Adomány. A rákosszentmihályi Mű- és Sportkedvelők Köre 1909. évi április hó’ 11-én rendezett kedélyes estélye tiszta jövedelmének fele részét, 5254 kor., a Vasárnapi asztaltársaság szegény gyermekek felruházási alapja javara fordította, melyet köszönettel felvett a vezetőség. Uj önkéntes tűzoltó-testület. A csömöri önkéntes tűzöltó-testüIet alapszabályait a belügyminiszter 74328 900. sz. a. jóvhagyta. Tehát a zajtalanul alakuló csömöri önkéntes tűzoltóság alaposan megelőzte a régen vajúdó rákosszent m rh á 1 y i t. Beketow czirkusz. A Beketov czirkusz közkívánatra még néhány napra meghosszabbította júniusi műsora fő attrakczióinak vendégszereplését. Ezek a számok olyan osztatlan tetszésben részesültek Budapest e n, hogy a czirkusz estéről-estére zsúfolásig megtelik közönséggel, mely viharos tapssal fejezi ki megelégedését. Ezzel a nagy műsorral Beketow túl tesz Európa legnagyobb czirkusz vállalatainak hasonló sikerén. Évek óta bebizonyult tény, hogy a Bohn-féle fedélcserép a legjobb telőfedélanyag s épp ezért óvakodni kell a silány áru vételétől, hanem határozottan Bohn-féle cserepet követelni. A lóvasút forgalma, A rákosszentmihályi lóvasuton ez év május hónapjában 60619: egyén utazott s a bevétel 5303. koronára rúgott. A múlt év május hónapjában ezzel szemben 57320. utast szállítottak és 4956 kor. volt a bevétel. Az év elejétől kezdve május végéig, az idén 243.249 egyén használta a lóvasutat, a mi 19649. kor. bevételt eredményezett, mig 1908. hasonló szakaszában221273. volt- az utasok száma és 17860. kor. volt a bevétel. A bor nyilvántartása. A bornyilvántartás tárgyában a földmivélési miniszter az 1908. XLV1I. t. c. 14. §-a alapján 64. 200 1909, sz. alatt fontos reodeletet bocsátóét ki, mely mindenek előtt megállapítja, hogy a borszinte a vidéken éreztem magam. Sok esztendő múlt el azóta, sok mindent elfelejtettem, amit átéltem, de arra az estére emlékszem, annak az estének minden mozzanatára igen jól emlékszem. A korcsmában nem volt egyetlen vendég sem. Egy öreg, őszhaju csaposlegény mérte volna a bort, ha lett volna kinek. Keresztül mentem a söntésen, be a fehérteritékü vendégszobába. Hat fehérabroszos asztal és mellettük senki, de senki Azaz, hogv igen, A hatodik asztalnál, amely egy ajtó mellett állott, hárman ültek. Egy sápadt arczu, éjszemü, kékesfekete hajú leány, egy szoborszerüen hideg tekintetű asszony és egy hat esztendősnek látszó fiúcska. Mintha sírboltba léptem volna véletlenül, olyan borzongás futott rajiam v^gig. Az aiczomba vágott a szegénység, a nyomor, a vagyoni romlás hideg levegője, A leány hozzám lépett és megkérdezte, mit akarok. Felelni akartam, de az ajtó mögül, amely mellett az ő asztaluk állott, szivetfacsaró férfizokogás hallatszott Megdöbbenve ugrottam föl, a leánynak egy pillantása azonban visszakényszeritett a helyemre. A leány yaHnu nyugodt fölénynyel és öntudattal mozgott körülöttem, mint aki tudja magáról, hogy több az esze es az ereje, mint az egész környezetének Bocsánatot kért tőlem és bement abba a szobába ahon- nan a zokogás hallatszott. Rosszul csukódott az ajtó es öai lehúzta maga után, mégis nyitva maradt. Jól hallottam, amint szelíd, szemrehányó, de határozott hangon mondta: — Apám ! A zokogás megszűnt és én kerestem a szeme pillantását, amikor visszajött. Szembe nézett velem bátran, erősen. Mintha azt akarta volna mondani : — Nincs itt titok, nincs itt rejtély. Szegények, nyomorultak vagyunk. Minek is jöttél vendégnek ide, ahol a balsors a házigazda. Néhány pohár bort ittam. A csaposlegény behozta a szobáig, de az asztalomra a leány tette. Olyan fehér volt a keze és oly gyönyörű, karcsú ujjak fogták át a poharat, hogy amikor letette elém, önkéntelenül mélyen meghajtottam fejemet. Olyan volt ez a mozdulat, mintha mélységes hódolattal meg akartam volna csókolni az ujjait. A második pohár bornál már a tenyerembe hajtottam a fejem, de a rettenetes csöndben, amely megülte a szobát, még a busulás is nehezen ment. Még a kis fiúcska is oly csöndes volt, oly természetellenesen csöndes. Az asszony pedig olyan mozdulatlanul ült és oly mereven nézte egy könyv lapjait, mintha fölöslegesnek tartana ezen a világon minden mozdulatot. Nem bírtam tovább, valami fojtogatta a torkomat. Talán rossz volt a bor, talán sírni szerettem volna. Elmentem. Mikor a zavarban lévő ember bizonytalan lépéseivel keresztül botorkáltam a söntésen, az utczára nyíló ajtó mellett szemembe ötlött az italmérési engedély. Hiszen ezért jöttem, jutott az eszembe és hirtelen odafordultam, hogy jól meg-
