Rákos Vidéke, 1909 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1909-12-12 / 50. szám
50 szám. RÁKOS VIDÉKÉ — Nagyon régen! Apa összeránczolta a homlokát: — És bizonyos vagy ebben ? És mamácska: — Egészen bizonyos vagyok benne. És papa: — Csakugyan vakmerő vagy! — Vakmerő? Hogy érti ezt? — Úgy gondolom, hogy szemtelenül hazudsz. Igen, mert éppen most voltál vele együtt. — Nem igaz. Tagadom, Én Colottetal voltam és Colotte egy perezre sem hagyott el. Kérdezd meg csak őt, ha nem hiszed el nekem ! Erre papa csendesen felelt: — Hadd csak! Nem akarom a gyermekeket ilyen gyalázatosságokba keverni. Érted ? Mama még sem hallgatott: — De! Azt akarom, hogy kérdezd meg Colottet. De papa nem akarta s csak azt mondta röviden : — Nem! Akkor már egészen nekivörösödött az arcza. Fölugrott az asztaltól. Hisz te is láthattad, mikor fölugrott — egészen vörös volt. Hát nem? Margót: Igen. Én is láttam mikor fölugrott, de én azt hittem, hogy valaki hívta, hogy sürgős dolga volt. Colotte: Ostobaság! Papa a körbe ment. Margót: Mit keres ott a papa? Colotte : Játszik. Margót: Mivel játszik? Colotte: Kártyákkal. Margót: Olyan kis kártyákkal, mint mi ? Colotte: Nem. Papának sokkal mulatságosabb kártyái vannak. Azok hozományt esznek. Elhiszed? Nemrég mondta fülem hallatára a mamácska: — Az én férjem — mondta — mindig részegen jön a klubból. Ezek az átkozott kártyák még megeszik a leányaim hozományát. Margót: Hát van szájuk is? Colotte: Nincs! Ez éppen olyan dolog, mint a te szemed, amelyet nem szabad kinyitnom. Ez any- nyit jelent, hogy papa játékos. (Ismételve.) Játékos. Te úgy nézesz rám, mint aki nem érti, hogy mit beszélnek. Margót : Oh igen ! Colotte: Hát megértetted a mamácska szédelgéseit ? Margót: Igen, kisasszony, megértettem, de kérlek mégis, magyarázd meg jobban ! Colotte: Tehát: igen, csakugyan nemrég beszélgettünk Bernhard úrral. Ez az egész: többet nem is kell tudnod. De a papának nem kell szólnod. Hallod ! Margót: Hallom, Colotte. De hát Fininek ? Fini- nek csak el szabad mondani, Ugy-e, el? Colotte: Persze. Jozefinnek szabad. Jozefin — az olyan, mintha a mamánk volna. Margót: Én szeretném is, ha ő volna a mamánk; hát te, Colotte ? Colotte: Isten mentsen! Margót: Miért? Colotte: Mert úgy szúr a katonája, mikor megcsókol és olyan hideg és nedves a keze . ,. Én jobban szeretem Bernhard urat. Margót: Csönd! Jön! Josephine: (a szobából kiált) Nos? Gyertek hát gyerekek hamar ! Colette és Margót egyszerre: Igen, Josephine, megyünk. (Sietve mennek a lakásba.) 7. Aki vásárlások alkalmával a „RÁKOS VIDÉKÉ“ hirdetéseire hivatkozik, tetemes ár- kedvezményben részesül a lapunkban hirdető czégeknél. Fogzás. Ne ijedjen meg, hanem adjon gyermekének egy kevés SCOTT-féle Emulsiót és vessen véget az álmatlan éjjeleknek. A könnyedség, amelylyel ezután a fogak jönni fognak, meg fogja Önt lepni, Az Em SCHO jegyet jük A SCOTT-féle EMULSIÓ kellemesen emészthető formá2! * HC OTQ ' H 3T ban tartalmazza éppen azokat ^ Sí az anyagokat, amelyek meg3 3 s p‘ 7k': 1 IlitlfM kívántainak fehér, egyenes és o, On £?' C/i Q, 2. erős fogak növéséhez. ff N (A 3 ; n fljjk A Scott-féle Emulsió 7 <?“» tisztaságát és erejét semmi sem múlja felül. Ize a legkellemesebb. A Scott-féle Emulsió a legkiválóbb. Egy eredeti üveg ára 2 korona 50 fillér. Kapható minden gyógytárban. F ATH GYULA BUDAPEST, IV„ FERENCZIEK-TERE Z. iskola kötények, harisnyák, kötött és szövött áruk, férfi divat és rövid áruk. II Hóra János <>zukr*sz ZZZ Rákosszentmihály, József-utcza. _ZZ Mindig friss, újfajta, kitűnő sütemények és torták. — A sütőipari kiállításon, Budapesten, ezüstéremmel kitüntetve, — Karácsonyi díszek. — Kitűnő, választékos teasütemények.
