Rákos Vidéke, 1909 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-12 / 50. szám

IX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1909. vasárnap, deczember 12. 50. szám. RÁKOS VIDÉKE TrtRSflDflLÁKés KŐZGflZbftSflGI HETILAP RÁKOSSZÉNTnihflLT NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP, A RÁKOSSZENT MIHÁLYI IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EQYESOLET, A POLOÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LÁPJA, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Rákosi-út 47. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre .........................8 kői Fé l évre...............................4 < Ne gyed évre..........................2 * EO YES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petitsor ára 20 fillér. IpartestQlef. Vannak dolgok a világon, a miken a vég­zet nyargal s láthatatlan kezek űznek velük ördögi játékokat. Különös szeszélye a sors­nak, hogy nálunk egy igen-igen egyszerit és igen-igen közönséges dolgon mutatja meg átka erejét a balvégzet. A világon nincs köny- nyebb feladat, ugyanis, mint egy ipartestület megalakítása. A törvény roppant világosan szabályozza a feltételeit, amelyekről a lehető legkönnyebben lehet meggyőződést szerezni s ha ez megtörtént, — a hatóságok himes tojásként bánnak az ügygyei, — pólyázgatják, beczézgetik az újszülött testületet s minden lehetőt elkövetnek, hogy csak valamiképen megtartsák benne a lelket. Mert az ipartestü­let létezése éppen olyan fontos érdeke a benne önkormányzatot élvező iparosságnak, amily kellemes könnyebbségére szolgál fenn­állása a hatóságoknak. Kelletlen terhet és al­kalmatlanságot vesz le a vállukról s felesle­ges munkától szabadítja meg őket. A törvény azt mondja, hogy ahol száz iparos van (képesítéshez kötött iparok űzőit értve) ott meg kell alakítani a testületet, ha az érdekelt iparosok kétharmadrésze igy kí­vánja. Az iparosok számáról felvilágosit az iparlajstrom, az akaratnyilvánítást pedig gyű­léseken és aláírási ivek utján fejezik ki az iparosok. E lapok szives olvasói klasszikus tanúi annak az évtizedes küzdelemnek, amit a rákosszentmihályi ipartestület megalakítása érdekében vívtak itt balga em­berek, akiknek nincs jobb dolguk, mint, hogy más bajával törődjenek s más embereknek tegyenek kéretlen szolgálatokat. Olyanoknak, akik a maguk érdekét vagy nem képesek fel­ismerni, vagy nem akarják megbecsülni. Ezért tartott kilencz esztendeig, amíg odáig juthat­tak, hogy az Úrnak 1909. esztendejében — megalakíthatták nagy verejtékezve ipartestüle­tünket. A rákosszentmihályi iparo­sokhoz, akik végre tudatára ébredtek a dolog értékének, mint érdektársak hozzá szegődtek a czinkotai iparosok, akiket a rákos­szentmihályi épitő-iparosok helyi szö­vetsége, de leginkább a saját községi elöl­járóságuk buzgó fáradozása végre szintén fel­világosított az ipartestület hasznos czéljáról és üdvös előnyeiről. Az igy egyetértésre ju­tott iparosság Írásos nyilatkozatokban köte­lezte magát arra, hogy az ipartestületbe belép s megtartván közgyűlését, elfogadta az uj ipartestület alapszabályait, Ezekután bizonyára nagy megkönnyebbü­léssel fogadhatta mindenki a hirt, melyben két-három héttel ezelőtt örvendezve jelentet­tük, hogy az ipartestület alapszabályait a ke­reskedelmi miniszter jóváhagyta s igy a tes­tület ujesztendőre megkezdi működését. Meg kell jegyezni, hogy e ponton kissé változik a helyzet. Az ipartestület ugyanis nem egyszerű egyesület, amely, ha százszor is jóváhagyták alapszabályait, még sem tarto­zik működését megkezdeni vagy bármikor ab- banhagyhatja azt. Láttunk már elég példát arra, hogy nagy garral megalkották valamely egyesület alapszabályait s mire azok leérkez­tek a kormányhatóságtól, akkorra a szalma­láng elhamvadt vagy az alapítók összevesztek s az egyesület megszűnt, mielőtt voltaképen megszületett volna. Papiroson maradt. Ehhez azonban joga volt s ebbe senkinek beleszó­lása nem lehet. Nem úgy az ipartestület! Az ipartestület a kötelező aláirások és elfogadott alapszabályok értelmében megalakult, létrejött, ezt többé meg nem történtté tenni nem lehet s e percztől kezdve minden rákosszent­mihályi és minden czinkotai iparos, — aki képesítéshez kötött ipart üz — törvény értelmében köteles annak tagjává lenni, akár aláírta a kötelező nyilatkozatot, akár nem, — akár akarja, akár nem, — mert a testület a tagsági dijakat egyszerűen közadók módjára, közigazgatási végrehajtás utján hajtathatja be rajtuk. Ipartestületünk eszméjének mindig voltak ellenségei. Hogy miért, azt bizonyára maguk mai számunk 20 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom