Rákos Vidéke, 1909 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-05 / 49. szám

RÁKOS VIDÉKÉ 4. jegyben jármok, mig egymáséi lehettek, mert házas­sági óvadékra nem volt ugyan szükségük, — ez a granicsár-ezredekben ismeretlen intézmény volt — de másrészt egyéb akadályokat gördítettek a granicsár- tisztek családalapítása elé. Ez akadályok leküzdése után, 1847. augusztus 30-án házasságra léptek. Csa­ládi boldogságuk azonban nem tarthatott sokáig, egy év múlva már a háború izgalmai elszakították tőle férjét. 1849. október 6-án pedig utolérte a tra­gikus vég férjét, a szabadságharcz nagy hősét. A rettenetes csapás nem törte meg a fiatal hölgy lelkét. Évekig elvonult ugyan a világtól és csak saját fáj­dalmának élt, de 1861-ben, amikor egy nemzeti gazdasszony-egyesület alapítását propagálták az újsá­gok, Damjanichné a mozgalom élére állott. 1861. márczius 15-én az ő elnökiése alatt meg is alakult a Magyar Gazdasszonyok Egyesülete, a melynek cziméből a »nemzeti« jelzőt a helytartóság kitörölte. Az egyesület eleintén nem igen tudta, mihez fogjon ; kiállítást rendezett, majd ipari tanfolyamot, azután a kisdedóvás iránt kezdett érdeklődni, mig végre Dam­janichné gyakorlati érzéke megtalálta a helyes czélt: a kellő gondozásban nem részesülő leánygyermekek­nek jó gazdasszonyokká nevelését. Már 1862-ben el­határozták, hogy leány árvaházat alapítanak; az egyesületnek azonban erre nem volt pénze. Damja­nichné 18gi. márczius 22-én hangversenyt rendezett, a melynek jövedelméből nyolczszáz forint jutott a leányárvaháznak, Alapnak azonban az is kevés volt. Damjanichné addig járt a helytartó-tanácshoz, mig végre 1865-ben engedelmet kapott egy jótékonyczélu sorsjáték rendezésére. Ennek jövedelméből, mely húszezer forintra rúgott, telket és házat vásárolt a leányárvaház czéljaira a mai Damjanich-utczában, melynek akkor még a meghosszabbított Három Dob utcza volt a neve. Itt 1868-ban junius 6-án nyílt meg a magyar gazdasszonyok egyesületének leányárva­Juliska megértette édes atyját s ettől fogva Kovács úgy élt a képzeletében, mint egy mesebeli hős, bárha nem becsülte sokra a szárnoió ügyessé­get. Az idő gyorsan haladt előre s Fürszték meg­hívták az egész rokonságot, csak még az intézet tisztviselői nem voltak meghiva. Fürszt bácsi erre különös jó alkalmat keresett. Már csak három nap választotta el őket a nagy eseménytől s Fürszt bácsi Ferencz József kabátban indult az irodába, mert a meghívást megfelelő külsőben óhajtotta végrehajtani. Az igazgató urnái kezdte s igy fokról-fokra mindenkit külön meghívott s mind megígérték, hogy ott lesznek, csak mikor Kovácshoz ért, egy kis lámpaláz fogta el s a hangja remegett az ideges­ségtől. — Kedves Kovács, családom nagyon megtisz­telve erezné magát, ha Önt is a vendégek sorában üdvözölné ezüstlakodalmam alkalmával. Remén) lem ott lesz, mert külön hely van föntartva részére. S Fürszt bácsi szorongó szívvel várta a választ. Kovács, miután nyugodtan végighallgatta öreg kar­társát, kezet szorított vele s üdvözölte: — Igazán örülök s szívből gratulálok Önnek kedves Fürszt bácsi, de ne vegye zokon, hogy nem lehetek jelen, mert éppen akkor én is ünnepelek, tudniillik eljegyzem magam egy leánynyal. 49, szám. háza, a melyet pár évvel ezelőtt helyeztek ki Czin- kotára, az egyesület uj, nagy palotájába. A gazdasz- szonyok egyesületét Damjanichné buzgalma fokról- fokra növelte; mig 1862-ben az alapítók száma csak tizenhat volt, ez a szám 1876-ban már háromszáz- tizenkilenczre rúgott, s az évdijas tagok száma is annyira szaporodott, hogy már a hetvenes években harminczöt-negyvenezer forint jövedelme volt az egyesületnek. A külső Dob-utczát a székesfőváros már 1876-ban Damjanichnéről nevezte el. Mennyi jót tett az egyesület a magyar társadalomnak azzal, hogy évenkint mintegy száz árvaleányt fölnevelt, — talán nem is lehet méltányolni. Damjanichné azon­ban az egyesületen kívül is sokat tett a közjótékony­ság szolgálatában. Alig volt olyan országos csapás, a melynek nyomában a segitő-akcziót ne Damjanich­né kezdette volna, s a mit elkezdett, mindazt fényes sikerrel fejezte is be. Temészetesen a saját vagyon­kájának legnagyobb részét is jótékonyczélokra for­dította, nem fordulhatott hozzá segítségért kérő a nélkül, hogy valamit ne kapott volna tőle. Képviselőnk Gödöllőn. A gödöllői polgári kör f. évi deczember 5-én kezdi meg téli felolvasásait. A felolvasás d. u. 5 órakor kezdődik. Ez alkalommal a programmja a következő lesz. l. Elnöki megnyitó. Tartja: Nyiry Lajos. 2. Felolvasás. Taitja: Dávid Benő. 3 Szabad előadás a magyar ipar­ról és kereskedelemről. Tartja: dr. Héde r- váry Lehel országgyűlési képviselő. 4. Felolvasás. Tartja: Szabó Kálmán. A felolvasáson a polgári kör tagjai családjaikkal jelennek meg, de szívesen látnak, a kör alapszabályai értelmében, vendégeket is. A sajtó vasárnapja. Deczember 5-én a róni. kath, egyház összes templomaiban sajtó vasárnapot tarta­nak. Ez alkalommal az ünnepi szónokok ecsetelni fogják a sajtó hivatását, jelentőségét és gyűjtést rendeznek a r. kath. jellegű sajtó javára. Házasság. Bits key Gyula, Csömör község főjegyzője, ki a különválás előtt Rákosszentmi­hály n a k is népszerű és általánosan becsült vezére volt, — múlt szombaton vezette oltárhoz Almássy Lujzát, — Bits key Sándor özvegyét, Almássy Sándor pestvármegyei főszolgabíró nőtestvérét, Jász­berényben. Az uj pár mézesheteit csendes visz- szavonultságban Csömörön tölti. B i t s k e y Gyula annyira szerényen és csendben evezett be a boldog­sága megérdemelt révébe, hogy legközelebbi barátai is csak utólag tudták meg örvendetes hírét, súlyos csapás sebétől megvérezett szive boldog megnyug­vásának. Eljegyzés. Neszt József műkertész, Rákos­szentmihály régi polgára és volt törvény-birája kedves leányát, Ilonkát eljegyezte H r i v n á k László Tisza-Vezsenyből. Az ifjú pár boldogságához legjobb kivánatait csatolja Rákosszentmihály egész lakossága. • Pestvármegye a tűzoltókért. Pest-Piiis-Solt-Kiskun vármegye tűzoltó szövetsége a minap Serfőző Géza alelnök elnöklete dr. Dabasi Ödön kerületi felügyelő alelnök részvétele és Bitskey Illés szövetségi titkár előadó közreműködése mellett ülést tartott a várme­gye székházában. Az elnökség jelentésének tudomá­sul vétele után a tűzoltói évkönyv szétosztása került tárgyalás alá, mely évkönyvet a vármegye 1600 tűz­oltójának ingyen küldettek meg, A választmány a könyv szerzőjének köszönetét szavazott. Tervbe vette a választmány, hogy jövőre 6 járásban

Next

/
Oldalképek
Tartalom