Rákos Vidéke, 1909 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1909-11-28 / 48. szám
IX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1909. vasárnap, november 28. 48. szám. RÁKOS VIDÉKÉ TrtRSflDfiLAI'és KÖZGAZDASÁGI HETILAP RÁKOSSZENTAIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EOYESOLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET. A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Rákosi-út 47. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre ..........................8 kor Fé l évre..................................4 « Negyed évre............................2 « EG YES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egy hasábos petltsor ára 20 fillér. fl lóversemjfér kiheli/ezése. Hovatovább mindjobban időszerűbbé válik a budapesti lóversenytér kihelyezésének kérdése. Mint már ismeretes, a Magyar Lovaregylet szerződése nemsokára lejár s a főváros nem akarja azt meghosszabbitani. A Magyar Lovaregylet meggyőződött róla, hogy a mai területet semmiképen meg nem kaphatja többé, mert azt a főváros a saját fejlődése érdekében többé nem nélkülözheti. Helyes városi politikával nem köthet le akkora holt területet olyan helyen, ahol köröskörül már mindenfele beépített részek vannak s ez a nagy puszta beleékelődik a város épületei közé. A lovaregylet ilyen körülmények között a főváros közeli környékére fordította tekintetét s már hosszabb idő óta keres uj, alkalmas területet s nem hiába, mert mindenfelől elhalmozták ajánlatokkal s ugyancsak nagy volt a verseny, hogy kinek sikerül magához édesgetni a szívesen látott vendéget. Az ugyanis kétségtelen, hogy a versenypálya maga körül eleven életet pezsdit, fejlődést, virágzást biztosit, forgalmat nyit s uj, hasznot hajtő forrásokat nyit meg. Nem kell sok okoskodás hozzá, hogy ezt nyilvánvalónak tartsuk. Itt áll előttünk a budapesti és a 1 a g i versenypálya példája ; itt a Ferencz József kaszárnya környéke, hol a pusztaságban nagy, virágzó telepet teremtett, itt a T h ö k ö 1 y-ut és környéke, mely jóformán a lóversenyéletből táplálkozik. A versenypálya tehát szívesen látott vendég mindenütt, ahol magának a pályának a területe nem köt le fontosabb czélokra, építkezésre szükséges helyet, ahol a telek bővében van s egyelőre parlagon hever vagy csak igen szerény módon gyümölcsöztethető. Mindezt különben jól tudja a főváros is s azért amilyen mereven ragaszkodik a mostani pályaterület visszavételéhez, éppen olyan szívesen nyújtana alkalmas uj területet a versenypálya czéljára más, megfelelő helyen. Ezt a törekvést nagyban elősegíti az ismeretes S z e m e r e-féle indítvány, mely a budapesti versenypályát a nemzetközi versenyeknek szeretné megnyitni s ettől méltán remél az idegenforgalom terén is hatalmas fellendülést, aminek ellenében a főváros további szívességét várja ellenszolgáltatásul, ami pályaterületnek ezentúl is bérmentes átengedéséből áll. A fővárosnak mindezek szerint nagy érdeke, hogy a versenypályát a saját területén megtartsa, de ezenfelül is érdeke azért is, hogy a versenyfogadásokból élvezett járulékot a szegényalap számára a jövőben is megtartsa. A Lo varegyl etn e k a közönsége szempontjából érdeke, hogy pályája a város közvetlen közelében maradjon, de egyebekben nem érdeke, hogy területe a főváros határán belül feküdjék, sőt az anyagi terheket és egyéb körülményeket tekintve, -— előnyösebb, hogy a határon kívül, de közvetlenül a határszélen helyezkedjék el. E szempontok győzedelmeskedtek, amikor a sokáig »favorit« alagi pálya átvételének eszméjét elejtették. A távolság vette el az egyesület kedvét az egyébként tetszetős terv megvalósításától. Sok hive volt annak az eszmének is, hogy a pályát Szentlőrincz határában helyezzék el, — de ez se vált be, nemcsak a távolság, hanem egyéb más figyelemre méltó körülmények miatt. A budai oldal nem számit s igy ezekután mi maradhatott más hátra, mint visszatérni ahhoz a néhány évvel ezelőtt igen komolyan tárgyalt tervhez, hogy az uj lóversenypályát a Rákos vidékén helyezzék el. Csaknem teljesen bizonyos, hogy ez a szándék most megvalósulást nyer. Előkelő helyről olyan tájékozást kaptunk, hogy a Lovaregylet vezetősége előreláthatólag emellett fog dönteni, mihelyt a kérdés végleg dűlőre kerül. Közelebbről két megoldás kínálkozik a rákosvidéki terv keretében. Az egyik, amit a főváros ajánl fel: a 1 i g e t t e 1 k i fl\ai számunk 20 oldal.
