Rákos Vidéke, 1909 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-11 / 28. szám

4. RÁKOS VIDÉKÉ 28. szám a belügyminiszter 50 531 | III. 1909 szám alatt a köz­ségekhez és városokhoz a következő rendeletet intézte: Mind gyakrabban előfordul azon eset, hogy egyes városok vagy községek a tervezett villamos-berende­zések előmunkálatainak, valamint a kiírási műveletek­nek elkészítésére — szakértő hiányában valamely gyá­rat kérnek fel s ezen művelet képezi azután a ver­senytárgyalás alapját. Ezen eljárást nem tartom he­lyesnek, mert az ekként készített kiírási műveletek rendszerint oly kikötéseket tartalmaznak, melyeket csak a tervező gyár képes teljesíteni az ő sajátságos rendszerével. Igaz ugyan, hogy a tervezettől eltérő tervekkel is lehet pályázni, de mindamellett — miként azt a tapasztalatok mutatják — a pályázó czégek le­hetőleg a tervezethez tartják magukat azon indoko­lással, liogy a kiírás alapját képező tervezetet a kiíró hatóság már el is fogadta. Ily kiírási művelet pedig mindig a tervező czég javára billenti a mérleget. Ezen eljárás" megváltoztatása czéljából felhívom a városo- sokat és községeket, miszerint a jövőben esetleg lé­tesíteni szándékolt villamos-berendezések tervezésé­vel és kiírási műveletének elkészítésével pártatlan szakértőt bízzanak meg, mely műveletek a kereske­delemügyi miniszter által műszaki és iparfejlesztési szempontból történt felülvizsgálás után szolgálnának a közszállitási szabályrendelet 11. §-ának figyelembe vételével a kiírás alapjául. Ha a kiíró hatóság a ter­vezet elkészítésére szakértővel nem rendelkezik s ilyenek alkalmazását pénzügyi viszonyai meg sem engedik, a tervezet elkészítésének valamely gyárra való bízása feltétlenül kerülendő s ily esetekben kiírás alkalmával csupán versenytárgyalásra való felhívás lesz kibocsájtandó. Ezen felhívásban megadandó lenne a létesíteni szándékolt közvilágítási lámpák száma azzal, hogy a berendezés megfelelő nagyságú tarta­lékot kell, hogy magában foglaljon s egyben a hazai ipar védelme szempontjából a közszál litási szabály- rendelet előírásai is kikötendők lesznek, Ezen esetben az odaítélésnél a közszállitási szabályrendelet 29, §-ának 10. pontja lesz szem előtt tartandó, melynek értelmében a szállítás vagy munka annak Ítélendő oda, ki — a tervekből ítélve — a kiirt szállítást vagy munkát műszakilag helyesen és viszonylag legjutá- nyosabban teljesiti. Amennyiben pedig a kiíró ható­E fátum persze legkevésbbé esik meg az asszo­nyokon. Az asszony minden érzelme nyilvánításánál a meleg vízhez folyamodik. És az a baj, hogy nem tekinti gyógyszernek, melyet csöppenkint kell hasz­nálni, hanem mindjárt az özönvízzel áll elő. De hát nem is csoda. Az asszonyok a felhőkben sze­retnek lebegni. A felhőkből eső támad. Szerencsére az özönvíz hamar eltakarodik és megjelenik a béke olajága. Szóval az asszonyok a legügyesebb tűzoltók, mert legtalálékonyabbak a viz felfedezésében. Náluk a sirás nem fájdalom, de néha élvezet. Egy fiatal férj könyezve találja otthon kis fele­ségét, Persze, elrémül. — Mi lelt, édesem ? Két kövér könycsepp a felelet. — Ki bántott galambom? Újabb árvíz, A férfi kétségbe van esve, öngyil­kosságra gondol. — Hát szólj, lelkem, mit akarsz ? A nő ránéz, mosolyog és igy szól : — Csak sírni akarok ! Sajátságos, hogy mindnyájan sírva lépünk a vi­lágba és könyek között válunk meg az élettől. Egy keleti példaszó arra tanít, hogy mikor a vi­lágra jövünk, mi sírunk és környezetünk nevet, ipar­kodjunk tehát úgy élni, hogy mikor a halál révében akarunk kikötni, mi nevessünk és környezetünk sírjon. Ságoknak a ferrtiekben vázolt kiírási műveletek elké­szítéséhez útbaigazításokra lenne szüksége, úgy az adatok közlése mellett forduljanak közvetlenül a ke­reskedelmi muzeum igazgatóságához. Halálozás. Keller Gyula, nyugalmazott máv. felügyelőt és nejét, szül. Walter Herminát súlyos gyász érte. Szeretett fiuk, Keller Ernő, cs. és kir. 26-ik gyalogezredben százados, katonai érdemkereszt tulajdonosa, folyó hó 3-án, életének 42-ik évében, hosszas szenvedés után jobblétre szenderült. A meg­boldogultat e hónap 4-én, délután 5 órakor R.ákos- szentmihályon helyezték örök nyugalomra, a kiterjedt rokonság és gyászoló közönség tömeges részvételé­vel. Az érdemes katonatiszt kora elhunyta gyászba borította a Modi és Kiszer családokat is. Iskolánk évzáró statisztikája. A rákosszent- m i h á 1 y i állami elemi népiskola igazgatósága most terjeszti a királyi tanfelügyelő elé a szabályszerű év­záró statisztika adatait, melyek sok érdekes és jel­lemző részletet tartalmaznak. Megtudjuk belőlük töb­bek közt. hogy iskolánk 1884, októberében nyílt m®g, tehát az őszszel negyedszázados fennállását ünnepelheti. (Reméljük is, hogy községünk nem mu­laszthatja el ezt a szép alkalmat, hanem módot talál arra, hogy a jubileum méltó megünneplésével ki­mutassa elismerését úgy az iskola, mint annak ér­demes és népszerű igazgatója, Wayand Károly iránt, ki kezdettől fogva vezeti iskolánkat és buzgól- kodik annak szüntelen, fokozatos fejlesztésén.) — Iskolai, 5 százalékos pótadónk fejében az elmúlt is­kolai évben 1252 kor 91 fillér folyt be. Fenállott 25 osztály, köztük 1 fiú, 1 leány és 23 vegyes. Vele kapcsolatosan gazdasági ismétlő iskola állott fenn, a házi ipar ágaiból pedig a kötést, varrást, foltozást, hímzést és horgolást művelték. Az iskolai év szep­tember 15-ikétől junius 19-ig tartott, rendkívüli szü­net ez évben nem volt, bizonyítékául annak, hogy a köz­egészségi viszonyok lényegesen javultak községünk­ben. (Az előző években is azt vitattuk, hogy a ragályt gondatlan szülők gyermekei hurczolták az iskolába, mert kevés egészségesebb és tisztább helység van a mienknél!) Iskolai ünnepély volt: október 4, szep­tember 19, április 11, május 2, május 8 (madarak és fák napja) és junius 8. napjain. Azt mondja továbbá a jelentés, hogy »ifjúsági egyesület van az iskolával kapcsolatosan, de tagjai végkép elmaradtak«, a mi nem éppen lelkesítő jelenség. A tanulók száma az iskolai év végén: 331 fiú, 351 leány; összesen 682. (Deczember 31-én a magántanulókkal együtt 356 fiú, 349 leány; összesen 705.) Vallás szerint: róm. kath. 524. gör. kath. 2, ref. 82, ág, hitv, ev. 31, gör. kel. 2, izr. 41. Anyanyelv szerint: magyar 672; német 6; tót 2; szerb 2. A tiz idegen anyanyelvű gyermek azonban az év végén magyarul beszélni tudott. Az iskolai év elején beiratkozott 677, évközben pedig 80 gyermek. E 757 tanuló közül évközben 65 más iskolába ment, 10 pedig kimaradt és nem tanult to­vább. Az iskola-mulasztókra összesen 678 kor. bír­ságot szabtak ki, ami a mulasztások nagy arányát bizonyítja. A tanítói könyvtár 99, az ifjúsági pedig 174 kötetből áll. A Tulipán Szövetség M. V. ünnepélye. Gyönyörű időben folyt le múlt vasárnapon, julius 4-én a T, Sz. M. V. népünnepélye. A Sporttelepen 15 sátor­ban árusítottak urihölgyek különféle dolgokat, Szt. Korona-utcza felőli részen árnyékos fák alatt állott a »Csárda«. Halász Ferenczné és Goócs Kál­mánná vezetése alatt nagyban folyt a munka ott. Sütöttek, főztek szép hölgykezek és fürgén szolgál­ták az éhezőket. Szemben a másik »Bőr — Sör« sátorban Mihályffy Edéné vezetése alatt serény­kedtek az italokkal urilánykák és fiuk. Mindkét sátor­X v

Next

/
Oldalképek
Tartalom