Rákos Vidéke, 1909 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1909-07-11 / 28. szám
2. RÁKOS VIDÉKE 28 szám a viharos elismerés, a zugó, tomboló lelkesedés, az öröm és vidámság paroxismusa mély nyomott hagyott minden egyes résztvevő lelkében s vitte, ragadta magával, mint a medréből kitört áradat . . . Az alkotók pedig könyekig meghatva hallgatták zúgását, megindult szívvel, repeső lélekkel . . . Különösen kijutott a lelkesedésből, hogy ezúttal mostohán csak a legfőbbeket említsük, a kipróbált elnöknek, P á 1 f i Jánosnak és társainak, Schvarczl Józsefnek és Hauser Gyulának, kik kezdettől fogva, jóban — rosszban, igaz összetartással vállalják magukra a munka elejét. Schvarczl József, a mindig áidozatrakész és önzetlen munkában határt nem ismerő Schvarczl József, egymaga külön méltató czikket érdemelne; a hálának, mely megilleti, az is csak egy morzsája lenne. A végrehajtás, a kivitel, legnagyobb részben az ő munkája, még pedig páratlanul sikeres, becses munkája. De méltó ünneplés tárgya volt a felavató ünnepélyen a többi dolgos vezetők élén Kre n edits Sándor, a községi kaszinó igazgatója is, kit a kaszinó megalkotása érdeméből 'oroszlánrész illet s ki a terhes igazgatói tiszt elvállalásával egyik nagy biztositékát nyújtotta a sikernek és lelke, középpontja, mozgató ereje lett az egyesületnek. Lesz még alkalom ezenkívül, hogy a méltó érdemet kiemeljük; ezúttal nem megyünk tovább. Csak a gyönyörű zászlóbontás után meleg szívvel köszöntjük erről a helyről is Rák össze ntmihálynak legújabb nagy alkotását, a »R á k o s s z e n t m i h á 1 y i Községi Kaszinót!« * TÁ R C Z A. Könyek. Könyékről szólva, tulajdonképen el kellene sírnom ezt a kis czikket. Hanem hát az élet úgyis elég siratni való szomorúság, próbálkozzunk hát meg egyszer — már csak az ellentét kedvéért is — mo^ solyogni a könyek fölött. Hiszen a köny és mosoly úgyis atyafiságban vannak és most is, midőn a könyeket akarnám ma- gyarázgatni, ott látom olvasóim arczán a mosolyt, mintha ezt akarnák mondani: — Hogyan, ön akarja nekünk, asszonyoknak, megmagyarázni, mi a köny? Hát nem tudja, hogy mi diplomatikus könyezők vagyunk ? . . , Nekünk a világegyetem nagy rektora állította ki a diplomát a könyezés tudományáról. Persze, most meg rajtam volna a sor mosolyogni ! Hajh, de ki tud mosolyogni, mikor női könyekről van szó ? Mi, férfiak, balga önteltségünkben hat nagyhatalommal ámítjuk magunkat. Milyen szörnyű tévedés ! Nincs, csak egy nagyhatalom és ez a női köny! A történelem Sámsonokat, Góliátokat, Herkuleseket, Botondokat, Toldyakat jegyzett föl, milyen pocsék törpeséggé áztathatta ezeket is az asszonvi sírás. J A megnyitó ünnepély részleteiről még elmondjuk, hogy a kaszinó nagytermét a szó szoros értelmében zsúfolásig megtöltötte a legszebb, előkelő közönség úgy, hogy a férfiak nagy része a külső szobákba szorult. Az ünnepély műsorát Flittn er Lipót, az uj gazda állította össze, már ez első szereplésével teljes sikert és elismerést aratva. A Pálfi János elnök megnyitó beszédéről már fentebb megemlékeztünk, még csak azt jegyezzük meg, hogy hatása óriási volt. Tomtíblva ünnepelték. Viharos taps köszöntötte a dobogón Melt sok Anzelmát, ki eléggé nem dicsérhető sikereinek hosszú sorozatát gyarapította szereplésével. A Balázsovich Zoltán »Házavat á s« czimü verses prológusát mondta el csudaszépen, ragyogó élelmességgel és tüzes lelkesedéssel. Gyönyörű, színes beszédével alig tudott betelni hallgatósága. Frank Frigyes, vendég, szép, meleg, bariton hangon énekelt néhány dalt, a Melt sok Anzelma finom, korrekt zongora kíséretével. O t t e Miczi nagy készültséggel és rutinnal, művészileg jáiszolt zongorán egy Mos/zkowszki keringőt. Havas Gyula jóizü. természetes humorral, ötletesen mondta el Cabányina k az »O n g y i 1 k o s« czimü monológját, végül K 1 i m k ó Laczi énekelt néhány aktuális, tréfás dalt és kupiét. Ó mindig erőssége a humoros programúinak, nagy rutinja, kiváló színpadi tehetsége és csudalatos sokoldalúsága alkotják nagy erősségét; ezúttal még a szokottnál is sokszorosan nagyobb sikere volt. Viharos derültséggel ünnepelték. Még Pálfi János mondott sikerült záróbeszédet, S c h v a r c z 1 József alelnökié ürítve poharát, amire uj lángot fogott a lelkesedés tüze s perczekig lobogott, — majd úrrá lett a jókedv a társaságon s tombolt kivilágos-kivirradíig, mig zeneszó mellett tánczoltak, vigadtak, szórakoztak fáradhatatlanul. Aztán vasárnap lett s a »Rák össze ntmihályi Dinamilot, ruboritot, melinitet s száz meg százféle robbantó eszközöket talált ki a nyughatatlan emberi elme: mennyire mögötte állnak ezek a pusztító elemek, a szelíden patakzó női könynek ! Amikor csak sziklákat robbantanak, de az asszonyi köny- csepp még a legkeményebb férfi szivet is meglágyítja. Sokat elmélkedtem afelett, vájjon micsoda titkos varázserő rejlik abban a pár csepp meleg vízben, melyek a női szemekből, a kellő pilanatban kicsordulnak. A feleletet egy gyógyszerésztől tudtam meg, akinek gyakran voltak a feleségével házi szczénái. A családi zivatarnak hevesebb kitöréseinél azonban az asszony kék nefelejts szemeiből megeredt a záporeső és a férj — be volt hütve — meg volt hunyász- kodva. Az én gyógyszerészem igen restelte a dolgot és egyszer aztán meg is emberelte magát. A legközelebbi családi égihábaru alkalmával ugyanis, mikor ama bizonyos eső permetezni kezdett, a férj maró hidegséggel nevetett az asszony szeme közé: »Eh, mit asszonyom, hagyjuk ezt a könyezést«. Analizáltam már az ön könyeit és nem találtam azokban egyebet, mint két rész sósavat és egy rész klórsavat, a többi csak viz ! ' Bezzeg nagyobb respektusa volt a női könyek előtt Shakespeare apónak, aki azt tartotta, hogyha a föld teherbe esnék a női könyektő!, bizonyára kroko- dilusokat szülne.
