Rákos Vidéke, 1909 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-03 / 1. szám

1. szám

RÁKOS VIDÉKÉ

5

több napig időzött a villákban, mivel ott magának teát főzött, bort melegített s az ágyban aludt. — A tettes kiléte eddig ismeretlen.

A házinyultenyésztés az állattenyésztés legjövedelmezőbb ága. Egy bak és 4 anyanyul egy nagy családot képes egész éven át hússal ellátni. E mellett az az előnye, hogy városi lakásban is elhelyezhető

1-1 ládában. Eltartása úgyszólván mibe sem kerül, mert konyhai hulladékon is elél. Tehát nemcsak gazdaembernek való tenyésztése mellékágazatul, hanem az ipari és gyári munkások, valamint a szellemi munkások is eredménynyel foglalkozhatnak tenyésztésével. Tenyésztésének népszerűsítése érdekében Auffenberg János tanár, aki egy évtizede foglalkozik a nyultenyésztéssel, saját telepén a n y ulten yésztőmintatelepen, Csillaghegyen házinyultenyésztés és értékesítés czi- men Budapest mellett szaklapot ad ki, amelynek főmunkatársa. Andrássovich Géza nyuliigyi előadó, aki az országnak egy teljes tenyésztő generá- cziót nevelt tollával, A lapnak kiadóhivatala ingyen oszt tenyésznyulakat, csak azt köti ki, hogy az utódokból egynéhány visszaszóló áltassék. A lap előfizetésének ára egy évre 4 K., félévre 2 K.

Vásárlásodnál fessék lapunk hirdetéseire hivatkozni, mely esetben a vevő árkedvezményben részesül.

1908 I B. 284 I 3. szám.

fílásolat.

O Felsége a király nevében a gödöllői kir. járásbíróság mint büntető bíróság, dr. Szentirmay Ödön kir. járásbiró, mint biró és dr. Sándorfi Kamii kir. járásbirósági jegyző, mint jegyzőkönyvvezető részvétele mellett a közvádló, Baka Mátyás magánvádló részéről Holló Ágost ellen becsületsértés és könnyű testi sértés vétsége miatt emelt vád fölött Baka Mátyás magánvádlónak dr. Lehel Pál ügyvédnek, mint magánvádló képviselőjének, a vádlottnak dr. Pap Ferencz ü, j. mint dr. Bőnek Sándor ügyvéd, védő helyettesének jelenlétében, az alul kitett helyen és időben tartott nyilvános tárgyalás alapján, a vád- és védelem meghallgatása után a következően

o o

ítélt:

Szabadon levő Holló Ágost, 35 éves életkorú róm. kath. vallásu, wieni születésű, rákosszentmihályi lakos, magyar honos, foglalkozására nézve takarék- pénztári ellenőr, nős, 1 gyermek atyja, vagyonos, írni és olvasni tudó, katona volt, német anyanyelvű vádlott bűnös a B. T. 301. §-a 3 tételében meghatározott becsületsértésnek azzal a B. T. 96. §-a szerint anyagi halmazatban álló, a B. T. 261. §-ának 1, tételében meghatározott becsületsértésnek azzal elkövetett vétségében, hogy az 1908. évi márczius hó

19-ik napján Rákosszentmihályon a helyiérdekű vasút megállóhelyén »hazudik«, tekintse magát »felpofozottnak« meggyalázó kifejezésekkel illette a főmagán- vádlót s arczul ütötte, majd kis idő múlva esernyőjével arczába vágott s ezzel rajta szándékosan, de ölési szándék nélkül 8 nap alatt gyógyult testi sértést ejtett. Emiatt őt a kir. járásbíróság a B, T. 302, §-a 3. tétele s a B. T, 261. §-a 1. tétele alapján a B. T, 92. §-ának alkalmazásával 30 korona (harmincz korona) fő és 10 korona (tiz korona) mellék, továbbá 10 (tiz korona) pénzbüntetésre Ítéli, amely pénzbüntetési összeget az Ítélet végrehajthatóságától számított 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett ennél a kir. járásbíróságnál fizetni, az 1902. XVII. t.-cz. 3. §-ában meghatározott czélokra fordítani, behajthatlanság esetén a B. T. 53. §-a alapján 10 (tiz koronánként) 1 (egy) napi, összesen tehát 5 (öt) napi fogházra kell átváltoztatni. Köteles a vádlott 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett Baka Mátyás magánvádlónak úgyis mint magánfélnek a B. P. 480. §-a alapján a magánvádló képviselőjének ezennel 25 korona megállapított dijának a beszámitásával összesen 54 korona bűnügyi költségét megfizetni, Továbbá a B. P. 480. §-a alapján köteles a vádlott még felmerülendő bűnügyi költségeket az államkincstárnak, az 1890. XVIII. t,-cz. 9. §-a alapján közadók módján az 1883. XLIV. t.-cz.-ben meghatározott végrehajtás terhe mellett megtéríteni, Dr, Lehel Pál ügyvéd diját és költségét 25 koronában állapítja meg a B. P. 485. §-a alapján a saját felével szemben..

II. Baka Mátyás, 36 éves, róm. kath., keselős- szentpáli születésű, rákosszentmihályi lakos, székes- fővárosi tanító, nős, 3 gyermek atyja, vagyonos, ir, olvas, katona volt, magyar anyanyelvű vádlottat bűnösnek mondja ki a B. T. 261. §-ában meghatározott becsületsértésnek Holló Ágost sérelmére azzal elkövetett vétségében, hogy ugyanakkor őt esernyőjével visszaüttötte. a büntetés alól azonban a B. T. 275. §-a alapján felmenti; végül Baka Mátyást a Holló Ágost részéről Holló Agostné képviseletében utóbbiak—utóbbinak sérelmére elkövetett, a B, T. 258. §-ában meghatározott rágalmazás viszonvádja alul a B. P. 326. §-ának 1. pontja alapján felmenti. Az Ítélet, egész terjedelmében, indokaival együtt Holió Ágost k ö 11 s é g é r e a Rákosszentmihályon megjelenő »Rákos Vidéke« czimü lapban a B. T. 277. §-a alapján közzé tétetni.

Indokolás.

Röhl Károly, Szántó Pál, Gyibák Endre tanuk egybehangzó vallomásával bizonyítva vari, hogy a vádbeli alkalommal Holló Ágost vádlott a rákos- szentmihályi állomáson kérdőre vonta a főmagán- vádlót Baka Mátyást, hogy igaz-e az, hogy feleségéről azt beszélte, hogy mivel az és még egy asszony megkörnyékezte, azért lépett be a Tulipán-egyesületbe, A kérdőre vont Baka Mátyás erre azzal felelt, hogy ő nem sértette Holló Ágost nejét s aki ilyet állít, az hunczut gazember, mire Holló Ágost azzal felelt, hogy hazudik, tekintse magát felpofozottnak, majd Bakát arczul is ütötte s esernyőjével arczon vágta, úgy, hogy az orvosi látlelet szerint arczán és homlokán 8 nap alatt gyógyult testi sértést ejtett. Ugyanezen tanukkal s Baka Mátyás beismerésével bizonyítva van továbbá, hogy Baka Mátyás Holló Ágostont akkor, mikor ez őt esernyőjével megütötte, saját esernyőjével testi sértés okozása nélkül visszaütötte. A tanuk által bizonyított eme tényállást megerősíti Holló Ágost vádlott beismerése is ; Holló Ágost azonban azt vallja, hogy először Baka Mátyás ütötte meg az esernyőjével s ő csak visszaütötte; vallomásának ez a része azonban határozottan meg van czáfolva a tanuk egybehangzóan előadott vallomásaival, hogy az esernyővel való bántalmazást is Holló Ágost kezdte. A bántalmazás előzményeit illetően Baka Mátyásnak a Tulipán-egyesületben valami fizetnivalója volt s egy Kecskeméty nevű hölgygyei erről beszélgetve, sajnálkozásnak adott kifejezést, hogy belépett az egyesületbe s arra az észrevételre, hogy akkor miért lépett be az egyesületbe, azt felelte, hogy a belépési nyilatkozatot aláírta, mert hiszen Holló Agostné s még egy asszony megkörnyékezte vele. de ezt nem sértési szándékkal mondotta, hanem inkább azzal a czélzattal, hogy hogy ne lépett volna be, midőn két asszony kéri erre, akiknek már illemből nem mondhat ellent. Holló Ágost beismeri, hogy e nyilatkozat felett keletkezett felindulásában vonta kérdőre Bakát a rákosszentmihályi állomáson. Kétségtelen a fennebb megállapított tényállás mellett, hogy Holló Ágost ama ténykedé-