Rákos Vidéke, 1909 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-23 / 21. szám
21. szám. RÁKOS VIDÉKE 3. száma szerint csekély mértékben emelhető lenne. Az első 3 évben havi 60 kor,, 3—8 évig havi 70 kor,, 8—12 évig 80 korona, 12 évtől végig 90 kor. lenne. ■ Zárszámadásunkra vonatkozólag a következőket jelenthetjük: az 1908. évi költségelőirányzat szerint a közgyűlés által megszavaztatott 24051 kor, 72 fill. A rendkivüli közgyűlés által mészárszék, mosókonyha czéljaira és villamos világítási szakértőnek. . 2000 » — » Összesen : 26051 kor, 72 fill. Zárszámadásaink szerint kiadásaink 24407 » 05 » A kellő tartalékolás után, a következő megtakarítást értük el . . . 1644 kor. 67 fill, Mérlegszámlánk tanúsága szerint az 1907. évi 171769 kor. 90 fitlérnyi tiszta vagyonállapottal szemben az 1908. év végén 173 809 kor. 46 fillért mutat ki, tehát vagyonállapotunk 2039 kor. 56 fillérrel emelkedett. Hátralékos követeléseinket illetőleg tapasztaljuk, hogy azok összege évről-évre emelkedik. A t. közgyűlés megnyugtatására fel kell említenünk, hogy ezek csökkentésére mindent elkövettünk, sőt a legerélyesebb lépések megtételétől sem riadunk vissza. Vannak azonban oly kint levő követeléseink, melyeknek behajtására semmiféle eszköz czélhoz nem vezet, ezeknek behajthatatlanok gyanánt való leírására nézve a t. közgyűlés engedélyét kérjük és pedig: Jelfy Jánosné 92 kor. Takács Gyuláné 48 kor. és dr. Karsai Vilmos 10 kor. Összesen 150 kor. A múlt évi költségvetés rendelkezése szerint az utolsó 6 drb. részjegy is kihuzottnak jelentetett ki, u, m, Bürgermeister Ferencz 2 drb. Horn Dávid 3 drb. és Palkovics Aurél 1 drb, részjegygyeí. Amennyiben az érdekeltek az egyenkint 60 kor. értéket az egyesületnek, vagy valamely jótékony- czélra hajlandók átengedni, kérjük hogy tudassák az elnökséggel, ha pedig a kisorsolt részjegyek értékét kívánják, úgy azt a részjegyek beszolgáltatása ellé- nében egyesületi pénztárunknál fölvehetik. * A rendkivüli közgyűlés Kopeczek György t. tagtársunk indítványára utasította az elnökséget, hogy az egyes utczák és terek czélszerübb befásitása érdekében tegyen lépéseket. E czélra kértünk és kaptunk is a földmivelési minisztériumtól 30 ezer drb. fenyőt és 550 drb. diófát, melyeknek az elrendezéséről már gondoskodtunk is. * Czinkota községe 20 év óta telepünket soha semmiféle anyagi támogatásban sem részesítette. Végre sikerült rávenni, hogy évente 200 koronát juttasson telepünknek, melyet telepünk számára a költségvetésében beállított. Azonkívül a «Háztartás» fogyasztási adóját is telepünk pénztárába utalta. * Egyúttal a t. közgyűlés felhatalmazását kérjük hogy a költségvetés egyes tételeinél elérhető megtakarítások — amennyiben annak szüksége előállana — más tételeknél felhasználtathassanak, valamint felhatalmazást kérünk, hogy az 1910. évi január hó 1-től a jövő évi közgyűlésig terjedő időben a pénzkezelés az 1909. évi költségvetés alapján eszközöltessék. A tagsági dijaknak, úgymint a múlt évben, 4 fillérben való megállapítását javasoljuk, * A templomépitő-bizottság eredményes munkálkodását befejezvén, telepünk szép róni. kath. templommal gazdagodott. A templomépitő-bizottság ez eset nyomán azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a templom további gondozásba átvétessék. E tekintetben egyelőre abban történt a megállapodás, hogy tekintettel egyfelől arra, hogy a templom felépítésével a templomépitő-bizottság hatásköre kimentednek tekinhető, szemelőtt tartva másfelől a templomhoz fűződő fontos valláserköcsi érdekeket, a választmány addig, mig a templom jogviszonya véglegesen rendeztetik, anélkül azonban, hogy abból az egyesületet illetőleg bármely vonatkozásban bármiféle jogkövetkeztetés lenne vonható, késznek nyilatkozott arra, hogy a templomi ügyek intézését és kezelését érre külön felkért két tagja, névszerint Pern dl Flóris és Pozsgay Tivadar urak utján az eddigi módozatok szerint ellátja annak a kimondásával, hogy a szükséges anyagiak biztosításáról továbbra is társadalmi utón történjék gondoskodás. * A főszolgabíró úrtó! a választmányhoz fölszólitás érkezett, hogy ki által akarja a czinkotai képviselő- testületben magát képviseltetni ? A választmány a erények mellett é’S hogy miben állt az ő nagysága általában. Valóban, a világtörténelem legrejtettebb világában sem találok hozzá hasonló embert. Az önzetlensége, a szerénysége, nagy tudása, tehetsége, állam- férfiúi képességei — amellett, hogy egyszerű polgári életet élt, jó családfő, jó férj és kedves barát volt — aki egy világbirodalmat teremtett az ő mezitlábos katonáival — párját ritkítják a világ történetében. A minap a városligeti tó mellé vetődtem és véletlenül odabotorkáltam a Washington szobor mellé. A régi melegség, a sok hódolat, amiket azok a nemzeti ünnepek belémoltottak, azok a lelkes rajongó mesék az ő nagyságáról, amiket szinte belevéstek a lelkembe, mind fölszakadtak itt a keleten, a téli, ködös levegőben és szerettem volna megölelni az ércz- szobor lábait. Leültem a szobor kőtalapzatára és az elhagyott szürkületben, a csöndes tó mellett lejátszódott előttem ez a mese, amit könnyes szemmel hallgattunk végig egy február 22-én a Grammer School No. 79-ben. Voltak romantikus, szép történetek abban a sza- badságharczban, amely felszabadította az amerikai Egyesült Államokat, Nagyon rosszul állt egy télen a szabadságharcz ügye, West-Point vára volt még az egyetlen, amely tartotta magát, A szép, csodaszép West-Point, a Hudson partján. Bevehetetlen erősség. A vezére, a parancsnoka azonban áruló lett. Pénzért és rangért átakarta játszani a kis várat az angolok kezére. Az angol fővezér, Clinton generális egy Andrée nevű fiatal őrnagyot bízott meg az árulás lebonyolításával. Ez bejutott a várba, megkapta a rajzokat, a terveket és a mezítelen lába és a harisnyája közé rejtve indult gyaiogosan — amerikai uniformisban vissza az angol táborba. A történelem azt bizonyítja, hogyha ez az árulás sikerült volna, Amerika ma alighanem angol gyarmat volna. De nem sikerült. Ahogy Andrée ballagott csendesen visszafelé, három amerikai megállította ; gyanús volt, kikutatták, megtalálták az iratokat és bár Ígért nekik ezreket, mégis bevitték a főhadiszállásra Washington elé. Ez az Andréé daliás, szép, huszonnégy esztendős franczia ember volt, akit a kaland vágya vitt az angol hadseregbe, az amerikai forradalom színhelyére. Nagyon művelt, igen tehetséges katona volt, őrnagyi rangot viselt a hadseregben és a jelen megbízatása is amellett bizonyított, hogy Clinton tábornok nagyra- becsülte. Benedikt Arnold, az áruló generális neszét vette az elfogatásnak és átszökött az angolokhoz, mielőtt elfoghatták volna, de West Point vára meg volt mentve. Andrée a haditörvényszék elé került és mint közönséges kémet kötéláltali halálra Ítélték. Az Ítélet és a kivégeztetés közti idő alatt azonban Andréet az amerikai tisztek megszerették. Az a nyugodt hősiesség, amivel a sorsát fogadta és az a csendes halálra- szántság, amiben a fogság napjait töltötte, az amerikai tisztek szivét annyira meglágyította, hogy meleg rokonszenvvel kezdtek viseltetni az ellenséges kém-
