Rákos Vidéke, 1909 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-16 / 20. szám
2. RÁKOS VIDÉKÉ 20. szám Ha meggyiilölted . . .*) Ha meggyiilölted almafádat, Mivel kevés hasznot kinálgat, Vagy terebélyes ága, lombja Sötét árnyat vet ablakodra, Fejszét ragadsz tehát s kivágod... Hanem azért egyet ajánlok : Tedd el a magját, nemsokára Gondolsz szegény, vén almafára, Hallod te még, recsegve, nyögve, Holtan miként borai a rögre . . . Ültesd el akkor a magot S feltámad tőle a halott. Ha meggyiilölted rózsabokrát, Talán mivel szégyent hozott rád, Rózsáját valaki elkérte S hűtlenségét fizette érte, Te az egész bokori kivágod. . Hanem azért egyet ajánlok : Egy rózsaszált tégy el belőle . . . Csodás regéket hallasz tőle. Ha dalos-könyvbe tetted volna, Úgy látszik, mind e dalt dalolja. Engesztel, enyhít illatárja, Az emlék szivedet bejárja . . . Csodát tesz a kis rózsaszál: A régi üdv is visszaszáll! Gáspár Imre. *) A Petőfi társaság V i g y á z ó-féfe pályadijját elnyert „Jegyzetek” czimü cziklusból. Képviselőtestületi ülés. Rákosszentmihály községének képviselőtestülete rendkívüli közgyűlést tartott szombaton délután, Hauser Gyula biró, elnök, örömmel üdvözölhette a nagy számban megjelent tagokat, akik a tárgyalást eleven érdeklődéssel kisérték. A jegyzőkönyv hitelesítésére K n e i f Endre és W a y a n d Károly tagokat kérte fel. Kren edits Sándor főjegyző terjesztette elő a tárgyakat, a mint itt következik : T Á R C Z A. Billet doux. (Szerelmes levél.) Irta: Reviczky Gyula. *) A nyúl nem vízben élő állat, nem is szereti a vizet; de ha a kutyák kergetik, bizony neki megy a folyónak is és úszik. Nekem is ilyen nyulszivem van. Nem szeretem az emberek társaságát, de ha a bánat és gond, ez a két mérges kutya sarkamban van, akkor adieu szeretett édes magányom ; fare well, Isten veled, te zajtalan, délibábos ábránd, bele kell magamat vetnem a társadalom hullámaiba, ha nem akarom hogy mérges üldözőim darabokra tépjék szivemet. A sebzett szív épp úgy nem élhet nyugodt életet, mint az üldözött szarvas nem legelhet az erdő lombos árnyában. Az az ember, aki szereti a magányt, bizonyára sok örömben részesült, mert hisz az öröm nem a világban található fel, hanem önszivünkben. Nem csak a fizikai, de a lelki hangok is tisztábban vehetők ki a magányban. A boldogság legcsábitóbb, ha nem más emberekkel, hanem saját magával társalog *) »Családi kör« 1879-iki évfolyamából, A kitűnő költő összegyűjtött művei közt a szép tárcza nem szerepel. (Húsvágó szabályrendelet.) A húsvágásról az uj vágóhíd megnyitása alkalmával szabályrendeletet készített a község. A szabály- rendelet most várja a törvényhatóság jóváhagyását, de a járási szolgabiróságon elakadt. Ugyanis észrevették. hogy egy apró rendelkezése ellenkezik a törvény nyel, mely azt Írja elő, hogy a vágó-biztos fizetését előleges hónaponkénti részletekben kell folyósítani, a szabályrendelet pedig utólagos utalványozást állapított meg, A képviselőtestület tehát most megfelelően módosította a 16. §-t. A szabály- rendelet jóváhagyásának ezzel megszűnt minden akadálya s illetékes helyen ki is jelentették, hogy az a legrövidebb idő alatt formaszerű elintézést nyer. (A III számú iskola.) Ä harmadik számú iskola bérletére nincs többé szüksége a községnek, mivel az uj középponti iskola megfelelő helyiségeket szolgáltat. Az épület tulajdonosa, K r a m m e r Károly ajánlatot tett a községnek, hogy az épületet vegye meg. s igen igen kedvező árat és könnyű törlesztési feltételeket szabott meg. A képviselőtestület egyhangúlag megállapodott abban, hogy a bérletet megszünteti utasította az elöljáróságot, hogy a felmondást nyomban közölje a tulajdonossal. A vétel kérdésében vita támadott, — Többen határozottan ellenezték azt is, hogy a testület a kérdéssel bővebben foglalkozzék, mig B a 1 á z s o v i c h Zoltán szükebb bizottság kiküldését javasolta, hogy ez az ingatlant tüzetesen megbecsülje s véleményt mondjon, vájjon az ajánlat kedvező-e? Ámde a testület Way and Károly igazgató meghallgatása után már most egyértelmüleg a vétel ellen foglalt állást, olyan határozottan, hogy a további tárgyalása czél- talanná vált s igy a felett napirendre tértek. (A husdragaság ellen ) A rákosszent mihályi fogyasztási szövetkezet igen érdekes beadványban panaszolja el a községnek, hogy a húsdrágaság Rákosszentmihály on hovatovább elviselhetetlen állapotokat teremt. A szövetkezet, melynek feladata, hogy a helybeli árakat, főként az élelmi czikkek árait állandóan figyelje és lehetőleg szabályozza, fájdalom, a legnagyobb buzgalom ellenére sincs ma még abban és a fájdalom 1 egkiállhatatlanabb, ha kénytelen önmagára gondolni. Ezért ábrándozni, vagy lelkileg kínlódni csaknem annyit tesz, mint egyedül lenni. Ösztönszerüleg keresik a boldogok a csöndet és a bánatosak a zajt, mely túl kiabálja a fájdalom jajgatását, a mámort, mely izgat és feledtet. Igen, a bánat feledni megy társaságba s mint a szegény nyúl. gázol a társadalom bűneiben, csakhogy megmeneküljön rettenetes üldözőitől, a magános gondolatoktól. — Világrendje, hogy a boldog emberek jó emberek is és a szerencsétlenek aljas emberek. Magamon is tapasztaltam, hogy csak örülni tudtam egyedül, bánkódni nem. Dőzsöltem, ha nem tehettem máskép, vagy a lombos fák alá heveredve elmerengtem a tavaszi fényes égbolton, ha időm volt ily szelíd álmodozásokra. Sokszor azonban, bármennyire óhajtjuk a magányt. kell az emberek közé mennünk, hiszen, mint valamelyik régi költő mondja: »Rendeltetésünk nem magános élet«. Nagyon igaz mondás, jóllehet csak a parasztos verebek ütik fel mindenütt seregenként tanyájukat; de a madarak királyai nem élnek társaságban. Annyi bizonyos és nem csak Schiller, de az uj filozófia is tanítja, hogy éhség és szerelem mozgatják az egész világot.
