Rákos Vidéke, 1909 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-16 / 20. szám

2. RÁKOS VIDÉKÉ 20. szám Ha meggyiilölted . . .*) Ha meggyiilölted almafádat, Mivel kevés hasznot kinálgat, Vagy terebélyes ága, lombja Sötét árnyat vet ablakodra, Fejszét ragadsz tehát s kivágod... Hanem azért egyet ajánlok : Tedd el a magját, nemsokára Gondolsz szegény, vén almafára, Hallod te még, recsegve, nyögve, Holtan miként borai a rögre . . . Ültesd el akkor a magot S feltámad tőle a halott. Ha meggyiilölted rózsabokrát, Talán mivel szégyent hozott rád, Rózsáját valaki elkérte S hűtlenségét fizette érte, Te az egész bokori kivágod. . Hanem azért egyet ajánlok : Egy rózsaszált tégy el belőle . . . Csodás regéket hallasz tőle. Ha dalos-könyvbe tetted volna, Úgy látszik, mind e dalt dalolja. Engesztel, enyhít illatárja, Az emlék szivedet bejárja . . . Csodát tesz a kis rózsaszál: A régi üdv is visszaszáll! Gáspár Imre. *) A Petőfi társaság V i g y á z ó-féfe pályadijját elnyert „Jegyzetek” czimü cziklusból. Képviselőtestületi ülés. Rákosszentmihály községének képviselő­testülete rendkívüli közgyűlést tartott szombaton dél­után, Hauser Gyula biró, elnök, örömmel üdvö­zölhette a nagy számban megjelent tagokat, akik a tárgyalást eleven érdeklődéssel kisérték. A jegyző­könyv hitelesítésére K n e i f Endre és W a y a n d Károly tagokat kérte fel. Kren edits Sándor fő­jegyző terjesztette elő a tárgyakat, a mint itt követ­kezik : T Á R C Z A. Billet doux. (Szerelmes levél.) Irta: Reviczky Gyula. *) A nyúl nem vízben élő állat, nem is szereti a vizet; de ha a kutyák kergetik, bizony neki megy a folyónak is és úszik. Nekem is ilyen nyulszivem van. Nem szeretem az emberek társaságát, de ha a bánat és gond, ez a két mérges kutya sarkamban van, ak­kor adieu szeretett édes magányom ; fare well, Isten veled, te zajtalan, délibábos ábránd, bele kell maga­mat vetnem a társadalom hullámaiba, ha nem akarom hogy mérges üldözőim darabokra tépjék szivemet. A sebzett szív épp úgy nem élhet nyugodt életet, mint az üldözött szarvas nem legelhet az erdő lom­bos árnyában. Az az ember, aki szereti a magányt, bizonyára sok örömben részesült, mert hisz az öröm nem a világban található fel, hanem önszivünkben. Nem csak a fizikai, de a lelki hangok is tisztábban vehe­tők ki a magányban. A boldogság legcsábitóbb, ha nem más emberekkel, hanem saját magával társalog *) »Családi kör« 1879-iki évfolyamából, A kitűnő költő összegyűjtött művei közt a szép tárcza nem szerepel. (Húsvágó szabályrendelet.) A húsvágásról az uj vágóhíd megnyitása alkalmá­val szabályrendeletet készített a község. A szabály- rendelet most várja a törvényhatóság jóváhagyását, de a járási szolgabiróságon elakadt. Ugyanis észre­vették. hogy egy apró rendelkezése ellenkezik a törvény nyel, mely azt Írja elő, hogy a vágó-biztos fizetését előleges hónaponkénti részletekben kell fo­lyósítani, a szabályrendelet pedig utólagos utal­ványozást állapított meg, A képviselőtestület tehát most megfelelően módosította a 16. §-t. A szabály- rendelet jóváhagyásának ezzel megszűnt minden aka­dálya s illetékes helyen ki is jelentették, hogy az a legrövidebb idő alatt formaszerű elintézést nyer. (A III számú iskola.) Ä harmadik számú iskola bérletére nincs többé szüksége a községnek, mivel az uj középponti iskola megfelelő helyiségeket szolgáltat. Az épület tulajdo­nosa, K r a m m e r Károly ajánlatot tett a községnek, hogy az épületet vegye meg. s igen igen kedvező árat és könnyű törlesztési feltételeket szabott meg. A képviselőtestület egyhangúlag megállapodott abban, hogy a bérletet megszünteti utasította az elöljárósá­got, hogy a felmondást nyomban közölje a tulajdo­nossal. A vétel kérdésében vita támadott, — Többen határozottan ellenezték azt is, hogy a testület a kér­déssel bővebben foglalkozzék, mig B a 1 á z s o v i c h Zoltán szükebb bizottság kiküldését javasolta, hogy ez az ingatlant tüzetesen megbecsülje s véleményt mondjon, vájjon az ajánlat kedvező-e? Ámde a testü­let Way and Károly igazgató meghallgatása után már most egyértelmüleg a vétel ellen foglalt állást, olyan határozottan, hogy a további tárgyalása czél- talanná vált s igy a felett napirendre tértek. (A husdragaság ellen ) A rákosszent mihályi fogyasztási szövetkezet igen érdekes beadványban panaszolja el a községnek, hogy a húsdrágaság Rákosszent­mihály on hovatovább elviselhetetlen állapotokat teremt. A szövetkezet, melynek feladata, hogy a helybeli árakat, főként az élelmi czikkek árait állan­dóan figyelje és lehetőleg szabályozza, fájdalom, a legnagyobb buzgalom ellenére sincs ma még abban és a fájdalom 1 egkiállhatatlanabb, ha kénytelen ön­magára gondolni. Ezért ábrándozni, vagy lelkileg kínlódni csaknem annyit tesz, mint egyedül lenni. Ösztönszerüleg ke­resik a boldogok a csöndet és a bánatosak a zajt, mely túl kiabálja a fájdalom jajgatását, a mámort, mely izgat és feledtet. Igen, a bánat feledni megy társaságba s mint a szegény nyúl. gázol a társada­lom bűneiben, csakhogy megmeneküljön rettenetes üldözőitől, a magános gondolatoktól. — Világrendje, hogy a boldog emberek jó emberek is és a szeren­csétlenek aljas emberek. Magamon is tapasztaltam, hogy csak örülni tud­tam egyedül, bánkódni nem. Dőzsöltem, ha nem tehettem máskép, vagy a lombos fák alá heveredve elmerengtem a tavaszi fényes égbolton, ha időm volt ily szelíd álmodozásokra. Sokszor azonban, bármennyire óhajtjuk a ma­gányt. kell az emberek közé mennünk, hiszen, mint valamelyik régi költő mondja: »Rendeltetésünk nem magános élet«. Nagyon igaz mondás, jóllehet csak a parasztos verebek ütik fel mindenütt seregenként tanyájukat; de a madarak királyai nem élnek társaságban. Annyi bizonyos és nem csak Schiller, de az uj filozófia is tanítja, hogy éhség és szerelem mozgat­ják az egész világot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom