Rákos Vidéke, 1909 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-28 / 13. szám
13. szám RÁKOS VIDÉKÉ 5 mik az előkészítése is legalább addig tartana, mint a végleges megoldásé. A pályaudvarok rekonstruk- czióját azonban a lehető legsürgősebben végre fogja hajtani. A lóvasut igazgatóság ülése. A Pusztaszentmihályi közúti vasút részvénytársaság igazgatósága és felügyelő bizottsága legutóbb, Pál fi János elnöklete alatt tartott, ülésén megállapította a társaság 1908. évi zárószámadásait és mérlegét s az idei rendes közgyűlést április tizenötödikére kitűzte. Az ülésen P á I f i János elnöknek ésSchvarczl József üzlet- igazgatónak buzgó és eredményes működéséért jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak. Rakosszentmihályi Kör. A Rákosszntmihályi Kör kiküldött bizottsága szerdán délután Pálfi János elnöklete alatt több óráig tartó ülésen tárgyalta a kör fejlesztésének ügyét és igen sok, fontos megállapodásra jutott, melyeket április elsején, csütörtökön terjeszt a kör választmánya elé, a mikor — este fél nyoícz órakor, a választmány tart ülést az E ng e 1- b recht vendéglőben levő körhelyiségben. — A kör uj helyiségének építését a Rákosi-ut és Ilona utcza sarkán már megkezdették s most, hogy az idő alkalmassá vált, teljes erővel folytatják, hogy a sürgős befejezését biztosíthassák. — A csütörtöki fontos választmányi ülésre ez utón is kérik a tagok pontos megjelenését, A képviselőválasztók névjegyzéke. A rákosszent- m i h á 1 y i országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékének kiigazítását márczius hó 22-én, hétfőn kezdte meg a vármegyei törvényhatóság külön kiküldött bizottsága, melynek tagjai voltak Zách ár Kálmán gödöllői ügyvéd, B i t s k e y Gyula csömöri, F á y Aladár nagytarcsai és Igó Elek maglódi jegyő, megyebizottsági tagok. A jegyzéken annyi sok a kiigazítani való, hogy a munkálatot be sem fejezhették, hanem annak folytatását április 3-ikára tűzték ki. Lukács István gyógyszertára. Lukács István, a rákosszent mihályi társaság tevékeny tagja, helybeli háztulajdonos, gyógyszertári engedélyt kapott a Váczon felállítandó harmadik patikára. Az uj gyógytár felállítását a vármegye ellenezte, de a belügyminiszter mégis megengedte, nyilvánvaló elismeréséül Lukács Istvánnak a gyógyszerészi szaksajtó terén kifejtett hosszú, eredményes működéséért. — Községünk ambicziózus lakost vészit el személyében. Néhány perez alatt elnyomja valamennyit az üdítő álom. Elcsendesedik a legénységi szoba, csak később hallatszik ki valami különös zaj: az alvók ezerféle hortyogása. Csak egy vén gézengúz nem tud aludni. Ébren tartja valami gonosz tréfa. Nagy óvatosan felkel ágyából s lábujhegyen elindul a regruták ágyai felé. Nesztelen, zajtalan jár, mintha lopni akarna. A sötétben előkeresi a regruták kék nadrágjait. Nem valami nehéz dolog megtalálni, szépen összehajtva ott fekszenek az ágyak feletti polezokon. Hüvelykujját beakasztja a nadrág zsinórjába s szakit rajta vagy két arasznyit. Aztán megint összehajtja s ahogy volt, vissza teszi a helyére. Mikor valamennyi regruta nadrágjáról igy leszaggatta a zsinórt, akkor visszamegy ágyába s nyugodtan elalszik. Almában többször kajánul mosolyog, mintha csak ezt mondaná: — Lesz reggel hadd el hadd ! Majd kaptok az őrmester úrtól! Bizony kaptak is olyan kegyetlen szidást, hogy a fél kaszárnya csudájára sietett. Őrmester ur Sólyom egy fél óra hosszat káromkodott, aztán levezette őket a kaszárnya udvarába. Ott csapott olyan lakodalmat, hogy belerészegedett valamennyi vendég. Mikor aztán ő maga is belefáradt az exercziroHalálozások. Fodor Kálmán, gyáros, márczius hó 18-án délelőtt 9 órakor, életének 68-ik és boldog házasságának 40-ik évében, a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után jobblétre szenderült Budapesten. A megboldogult igen előkelő szerepet játszott a főváros társadalmában s egész a legutóbbi időkig buzgó tevékenységet fejtett ki. G ő b e 1 József dr, székesfővárosi tiszti orvos, rákosszentmihályi villatulajdonos, a rákosvidéki társaság kitűnő tagja, anósaí gyászolja az elhunytban, kit impozáns reszvti közepette helyeztek örök nyugalomra a kerepesi úti temetőben. Kuczkay János ügyvéd, 1848 | 49-es honvéd- hadnagy, Békés-vármegye törvényhat. közgyűlésének 35 éven át tagja, életének 80-ik, boldog házasságának 46-ik évében, márczius hó 18-án, este fél 8 órakor elhunyt az Ehmann-telepen. A megboldogult igen érdemes, széles körben ismert férfiú volt, ki hosszú, munkás életét a hazának és közügynek szentelte. Kiterjedt, előkelő rokonság gyászolja, kik között egyik fia, Kuczkay László székesfővárosi tisztviselő az Ehmann-telep egyik újabb, szimpátikus, kedves lakosa. Mély bánatát szinte tragikussá teszi, hogy édes szüleit csak néhány hete költöztek hozzá Békés vármegyéből s a boldog családi élet derűjét ilyen hirtelen borította el a váratlan gyász. E hónap húszadikán temették a rokonok és ismerősök tömeges részvételével. Jegyzőválasztás. Hatalmas küzdelemmel folyt le Boldog községben a jegyző választás. Katona Andor jászfény-szarui adóügyi jegyző és a túrái segédjegyző egyenlő szavazatot kapott, minek következtében, törvényszerűit, sorshúzással kellett dönteni. Decsy főszolgabíró a két jelölt közül Katona nevét húzta ki s igy őt nyilánitóttá megválasztott jegyzőnek. Katona Andor pártja viharos lelkesedéssel fogadta az eredményt. Az uj jegyző sok éven át működött járásunkban, hová most régi vágya szerint visszakerült. Egyébként Z a c h á r Kálmán gödöllői ügyvédnek sógora. A gödöllői csendőrségi iskola ügye E hónap 19-én tartott közgyűlésén foglalkozott a gödöllői képviselő- testület a csendőr iskola ügyével. Arról volt szó, hogy a község 1,878.501 kor. 06 fill, költséggel építene kaszárnyát a csendórség részére, mely 50 éven át 5.9 százalékkal amortizálva lenne. Az amortizácziót az állam fizetné. A csendőr létszám 1200 főnyi lenne. zásba, előhívta az altiszteket s az öreg katonákat: folytassák most azok, amit ő félbehagyott. Mindenik keze alá adott egy vagy két regrutát, akikkel az állást, járást, fordulatokat s a fegyverfogásokat gyakorolták. Vári Szabó Jánost frájter ur Kondács oktatta. Ripacsosképü, gyilkos tekintetű kis ember. Otthon béreslegény volt, de itt már a frájterségig felvitte az Isten a dolgát. A frájterség sajátságos egy rang : se nem közlegény, se nem altiszt a viselője. Több a közlegénynél, de kevesebb az altisztnél. S éppen ezért a legrettenesebb hatalom. Minduntalan érezteti a közlegénynyel., hogy felette áll s túlbuzgó, hogy megkapja az altiszti bojtot. Ilyen volt frájter ur Kondács is. A nagy tahót ez oktatta a katonai tudományokra. Vári Szabó János derék munkáslegény, otthon olyan rendet vágott a búzában, hogy senki se ért a nyomába, A parádémais iránt azonban abszolúte nincs érzéke, azt pedig, hogy merre van rechts vagy links, hosszú fejtörés után se tudta egész bizonyosan megmondani. Ez elég ok volt frájter ur Kondácsnak arra, hogy fitogtassa minden frajteri hatalmát, Tele torokkal kiabált rá, elmondotta mindennek. De semmit se ért el vele, mert Vári Szabó János erre még jobban összekonfundálta a rechtset a links-szel.
