Rákos Vidéke, 1909 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-10 / 2. szám

IX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1909. vasárnap, január 10. 2. szám. RÁKOS VIDÉKE TflRSflDflLAl'és KÖZGAZDASÁGI HETILAP RÁKOSSZENTAIhÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMiHÁLYI SPORTTELEP, A RÁKOSSZENT MIHÁLYI IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Rákosi-út 61. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre ......................8 kui Fél évre.............................4 « Negyed évre........................2 ♦ EGYES SZ ÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petitsor ára 20 fillér. IpartestOlet. Amennyi tintát már el kellett pocsékolni a Rá k össze ntmi hál y—Cz i n k o t a— csömöri ipartestillet megalakításának ügyé­re, hát — ha ugyanannyi viz lenne a Rákos patakjában, — propelleren hajókázhatnánk kö­rül a határunkat. Őseink kedvelt állata, az a bizonyos tengeri kígyó, ma született tiszavirág ehhez képest, vagy akár a villamos vasutunk dolga is csak holmi csekély bagatell ügy a maga mindenféle fázisaival és változataival egyetemben. Villamos vasutunk, még pedig terebélyes sinhálózatu, négyszeres .irányban közlekedő villamos vasutunk, Isten segedelmével csak megszületik immár, — az ipartestület azonban, mind a mellett, hogy nyolcz év alatt évenkint legalább néhány tuczat czikk és közlemény pertraktálta ügyét s már vagy tízszer ciceró és kompakt ciceró és ritkított ciceró betűs jelentésekkel ünnepelhettük az örönfhirt, hogy meg van az ipartestület, — nos tehát — még mindig ég és föld között lebeg, miként Mohamed koporsója. Nem szabad modernebb hasonlatokat alkalmaznunk a stilszerüség kedvéért. Az ipartes­tület ügye olyan régi, hogy néhány évtizeddel korábbi stílusban szabad csak foglalkozni vele. Bizonyos is, hogy minden nyájas olvasónk, aki nem érdekelt fél, könyv nélkül tudja a reá vonatkozó valamennyi adatot, csak éppen azoknak kell újra, — meg újra elmagyaráz- gatni, akiknek életbevágó, közvetet- 1 e n, komoly és sürgős érdekük, hogy haladék nélkül a helybeli ipartestület tagjaivá lehessenek. Ám ezennel komoly Ígéretet teszünk, hogy ezzel a sovány lakomával nem vendégeljük többé olvasóinkat. Valóságos terrorizmus ez már, hogy egy kaszt, — az iparosság — a maga közömbösségével ennyire megakaszsza a maga utján a mi fejlődésünket s ilyen im­produktív, terméketlen munkálkodásra kény- szentsen ennyi sok időn keresztül a falra borsó hányás dísztelen gyakoroltatásával. Utolsó szó ez az ipartestület létésitése érdekében. Ha ez, most, a legaktuálisabb időben se vezet czélra, akkor bebizonyosodott, hogy iparosságunk az ipartestületi önkormányzatra még nem érett, általános színvonala még nem emelkedett az intelligenczia olyan magas fokára sem, ahol meg tudná különböztetni a maga érdekét a saját kárától. Elégszer, számtalanszor elmagyaráztuk már a jelentőségét annak, ha az iparügyek nagy része a helybeli ipartestület önkormányzati hatáskörébe kerül ; — kifejtettük, hogy miben szolgálná az az iparosság és az ipar érdekeit s minő károktól és kellemetlenségektől mene­külne meg az érdekelt iparosság, ha a gö­döllői szolgabiróság iparhatósági hatásköré­ből kiszabadulna s nem kellene minden apró dolgának elintézéséért félnapos utazásokkal rabolnia el idejét és sorvasztani amúgy se na­gyon duzzadó erszényét. Elmondták ezt már kü­lönben előttünk is, utánunk is, mások is, akik az ipartestület megalakításán fáradoztak s erre az eddig annyira háládatlan feladatra sok-sok időt és fáradságot áldoztak. Mindez, ha érlelte is a dolgot, de meg- emészthetővé eddig még nem tehette. Nem kell nagyobb bizonyítás, mint hogy még ma is biztatni, bátorítani, ösztönözni kell a cse­lekvésre a legjobban érdekelteket. Ez mutatja továbbá, hogy iparosságunk ellen okkal-joggal elegendő kifogás merülhet fel s ezzel egy okkal több van arra, hogy az ipartestület megalakítását ne csak az ipart űzők javának tartsuk, hanem a nagyközönség érdekének minősítsük. Rend kell ide mindenekfelett, erős, egységes vezetés, rendezett állapot. A sok kontárt és szedett-vedett lézengőt, akik csak csúfságul viselik a mester nevet, szedjék rendbe, tanítsák, neveljék, fegyelmezzék, sőt ha kell, űzzék világgá az élre kerülő intelli­gens, rendes, komoly, tudással és tisztesség­gel megáldott iparosok, — akkor majd lehet arról beszélni, hogy önálló helyi iparunk is van, melynek helyzete a helybeli közönséggel szemben sok tekintetben kedvezőbb, mint a mai számunk 16 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom