Rákos Vidéke, 1909 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-10 / 2. szám
IX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1909. vasárnap, január 10. 2. szám. RÁKOS VIDÉKE TflRSflDflLAl'és KÖZGAZDASÁGI HETILAP RÁKOSSZENTAIhÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMiHÁLYI SPORTTELEP, A RÁKOSSZENT MIHÁLYI IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Rákosi-út 61. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre ......................8 kui Fél évre.............................4 « Negyed évre........................2 ♦ EGYES SZ ÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petitsor ára 20 fillér. IpartestOlet. Amennyi tintát már el kellett pocsékolni a Rá k össze ntmi hál y—Cz i n k o t a— csömöri ipartestillet megalakításának ügyére, hát — ha ugyanannyi viz lenne a Rákos patakjában, — propelleren hajókázhatnánk körül a határunkat. Őseink kedvelt állata, az a bizonyos tengeri kígyó, ma született tiszavirág ehhez képest, vagy akár a villamos vasutunk dolga is csak holmi csekély bagatell ügy a maga mindenféle fázisaival és változataival egyetemben. Villamos vasutunk, még pedig terebélyes sinhálózatu, négyszeres .irányban közlekedő villamos vasutunk, Isten segedelmével csak megszületik immár, — az ipartestület azonban, mind a mellett, hogy nyolcz év alatt évenkint legalább néhány tuczat czikk és közlemény pertraktálta ügyét s már vagy tízszer ciceró és kompakt ciceró és ritkított ciceró betűs jelentésekkel ünnepelhettük az örönfhirt, hogy meg van az ipartestület, — nos tehát — még mindig ég és föld között lebeg, miként Mohamed koporsója. Nem szabad modernebb hasonlatokat alkalmaznunk a stilszerüség kedvéért. Az ipartestület ügye olyan régi, hogy néhány évtizeddel korábbi stílusban szabad csak foglalkozni vele. Bizonyos is, hogy minden nyájas olvasónk, aki nem érdekelt fél, könyv nélkül tudja a reá vonatkozó valamennyi adatot, csak éppen azoknak kell újra, — meg újra elmagyaráz- gatni, akiknek életbevágó, közvetet- 1 e n, komoly és sürgős érdekük, hogy haladék nélkül a helybeli ipartestület tagjaivá lehessenek. Ám ezennel komoly Ígéretet teszünk, hogy ezzel a sovány lakomával nem vendégeljük többé olvasóinkat. Valóságos terrorizmus ez már, hogy egy kaszt, — az iparosság — a maga közömbösségével ennyire megakaszsza a maga utján a mi fejlődésünket s ilyen improduktív, terméketlen munkálkodásra kény- szentsen ennyi sok időn keresztül a falra borsó hányás dísztelen gyakoroltatásával. Utolsó szó ez az ipartestület létésitése érdekében. Ha ez, most, a legaktuálisabb időben se vezet czélra, akkor bebizonyosodott, hogy iparosságunk az ipartestületi önkormányzatra még nem érett, általános színvonala még nem emelkedett az intelligenczia olyan magas fokára sem, ahol meg tudná különböztetni a maga érdekét a saját kárától. Elégszer, számtalanszor elmagyaráztuk már a jelentőségét annak, ha az iparügyek nagy része a helybeli ipartestület önkormányzati hatáskörébe kerül ; — kifejtettük, hogy miben szolgálná az az iparosság és az ipar érdekeit s minő károktól és kellemetlenségektől menekülne meg az érdekelt iparosság, ha a gödöllői szolgabiróság iparhatósági hatásköréből kiszabadulna s nem kellene minden apró dolgának elintézéséért félnapos utazásokkal rabolnia el idejét és sorvasztani amúgy se nagyon duzzadó erszényét. Elmondták ezt már különben előttünk is, utánunk is, mások is, akik az ipartestület megalakításán fáradoztak s erre az eddig annyira háládatlan feladatra sok-sok időt és fáradságot áldoztak. Mindez, ha érlelte is a dolgot, de meg- emészthetővé eddig még nem tehette. Nem kell nagyobb bizonyítás, mint hogy még ma is biztatni, bátorítani, ösztönözni kell a cselekvésre a legjobban érdekelteket. Ez mutatja továbbá, hogy iparosságunk ellen okkal-joggal elegendő kifogás merülhet fel s ezzel egy okkal több van arra, hogy az ipartestület megalakítását ne csak az ipart űzők javának tartsuk, hanem a nagyközönség érdekének minősítsük. Rend kell ide mindenekfelett, erős, egységes vezetés, rendezett állapot. A sok kontárt és szedett-vedett lézengőt, akik csak csúfságul viselik a mester nevet, szedjék rendbe, tanítsák, neveljék, fegyelmezzék, sőt ha kell, űzzék világgá az élre kerülő intelligens, rendes, komoly, tudással és tisztességgel megáldott iparosok, — akkor majd lehet arról beszélni, hogy önálló helyi iparunk is van, melynek helyzete a helybeli közönséggel szemben sok tekintetben kedvezőbb, mint a mai számunk 16 oldal.
