Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1908-03-08 / 10. szám
2 RÁKOS VIDÉKE 10. szám. Jákóné és Csikváry Ernő egy 600 négyszög öles; Sikorszky Titusz és neje, Ehmann Aladár és Csikváry Mariska egy 600 négyszög öles; Wiegand Re- zsőné két 600 négyszögöles, dr. Warga László egy 600 négyszög öles és Szikora Zoltán egy 900 négyszögöles telket vásároltak meg. Nyaralót építettek: Paul heim József, dr. Antal Gyula, D i ó s sy János és Kálmán; melléképületet Jan ezer Lajos, Mátrai Sándor és Földes Géza. Ezekkel a nyaraló épületek száma 136, a mellék- épületeké 55. A múlt év augusztus havában megejtett népszámlálás szerint 1264 lélekszám volt telepünkön és igy az 1906. évi számarányhoz hasonlítva 54 főnyi szaporodás volt. Meg kell még említenünk, hogy K értse her István lemondott kültagságáról. Súlyos csapás érte a múlt évben telepünket. Elhalt Szendi János tagtársunk, ki hosszú éveken át az egyesületnek tevékeny tagja és érdemes titkára volt. Elhalt Takács Gyula és Tömöry Károly egyesületünknek régi tagja. Továbbá elhunyt Kaczv i n sz ky János tagtársunknak neje és fia, végre Meixner Emil tagtársunknak édes anyja. Egyesületünk vezetősége a tagtársak nevében nem mulasztotta el a kegyelet adóját leróni. * Iskolánkba a folyó tanévre 119 tanuló iratkozott be, kik közül 80 mátyásföldi, mig a többiek a környékből járnak be. Az iskola gondnokságának múlt évben hozott határozata értelmében október hó 27-én Rákóczi ünnepély tartatott, melyen szép számú közönség vett részt A „Rákóczi-alap“ jelenleg 280 koronával rendelkezik. Az ünnepély alkalmával adakoztak: Pern dl Flóris 10 kor., Diósy Lajos 10 kor., Töttössy István 5 kor., Paul h ei m János 10 kor., J an ezer Lajos 10 kor., Feuer Sándor 2 kor., Dr. Végh Aladár 2 kor., Takács István 1 kor.. Tolnai Károly 4 kor., Pillér György 2 kor., Krai cső vies Rezső 5 kor., Erényi Antal 3 kor., Bresl- mayer Román 5 kor., Dr, Warga László 2 kor., Hembach Gyula 2 kor., Mih ály f i József 5 kor., és olvashatatlan aláírással 2 korona. A vármegyei kir. tanfelügyelő úr utasította a gondnokságot, hogy a felsorolt uraknak adományaikért köszönetét fejezze ki; a mit a gondnokság saját köszönetével kapcsolatban, ez utón fejez ki. A „Szent Antal“-persely kezelősége ez idén is folytatta jótékonyságát; a szegényebb sorsú tanulók között 9-pár csizmát és 15-pár czipőt osztott ki 186 korona értékben. Az uj iskolai gondnokság kinevezését illetőleg sikerült az egyesület jogkörét kiterjeszteni azzal, hogy a gondnokságba választmányunk tette meg az ajánlatot a kinevezésre: Per ját 1 Márton, Földes Géza, dr. Warga László és Pozs gay Tivadar személyében, mig a választmány a saját részéről Kaczv i n sz ky János és Szalai Jánost választotta meg gondnoksági tagokká. * Ifjúságunk a társadalmi élet élénkítését illetőleg teljesen szabadkezet nyert. A tennis-pályát leltár szerint átvették. Az ifjúság dr. Spett Ferencz tagtársunkat választotta meg elnöknek, több mulatságot rendezett, melyekről külön fog beszámolni, * A választmány a múlt évi közgyűlés határozatait foganatosította és gazdálkodását-mindenben a költség- vetés tételeit betartva, vezette. Ezekután részletesen beszámol a jelentés a választmány működéséről, melylyel legközelebb még foglalkozunk. A villamos világításról. — Levél a szerkesztőhöz, — A villamos világítás ügyében múlt héten közzétett tudósításunkra utalva, a következő levelet kaptuk, bizonyára csak első lánczszemét a meginduló megbeszélések hosszú lánczolatának : Tekintetes Szerkesztő ur! Hosszas hallgatás után engedje meg, hogy becses lapjának hasábjait a közügy érdekében igénybe vehessem. Arra kérve, hogy alábbi soraimnak helyet szorítani szíveskedjék. Fogadja előre is köszönetemet s maradtam kiváló tisztelettel Tóth Gyula. Rákosszentmihály, Anna-telep, márcz. 3. Tekintetes Szerkesztő ur! Becses lapjának legutóbbi számában »Vili a- mos világítás« czim alatt az adott körülményekhez képest teljes tárgyilagossággal foglalkozott Rákosszentmihály közvilágításával. Nem mulaszthatom el felemlíteni, hogy a meghívottak neveit olvasva, azok között Anna- vagy Árpád-telepi érdekeltet nem találtam. Tehát vagy nem lett erre senki felszólítva vagy az illetők, akik meghivattak, nem jelentek meg. Az utóbbi esetet, vagyis a meg nem jelenést, alig hiszem. Azt kell tehát következtetnem, hogy nem velünk, hanem nélkülünk ! A czikk utolsó előtti bekezdésében azonban örömmel olvastam, hogy'a jelen voltak közül Balázs ovi eh Zoltán szerkesztő ur volt szives az Anna-, Árpád- és György-telep bekapcsolását is szóvá tenni, hogy mily eredménynyel, azt ma még korai fejtegetni, de tanujelét adta Szerkesztő ur lekötelező figyelmének, melyért fogadja ez utón is hálás köszönetül n két. Magával a kérdéssel foglalkozva, nem szándékom senkit mulasztással vádolni, mert szerény véleményem szerint Rákosszentmihály nagyközség Elöljárósága nem szándékosan mellőzte Anna-, Árpád- és György-telep bekapcsolását a közvilágításba, hanem a jelenlegi körülmények hatása alatt. Mégis foglalkoztat bennünket az a körülmény, hogy ha megvalósítható is ez a kérdés, annak egyik legfőbb pontja, a kétszázezer kor. beruházási költség miiy módon való financzirozá- sára nézve, hogy alakulnak ki a vélemények? A Gan z-társaság, mint vállalkozó, Rákosszentmihály nagyközség közvilágításának berendezésébe a nagyközség garancziája mellett megy bele, ami máskép nem is gondolható. A kétszáz lámpára tervezett közvilágítás és jókarban tartásért a bemutatott tervezet szerint fizetne községünk évi 8000 koronát. Bátorkodom kérdeni, hogy ezen összegnek, ha nem is az egész, de nagy része nem lesz-e pótadóban az adózó polgárokra kivetve, kivétel nélkül az Anna-, Árpád- és György-teiepi érdekeltekre is ? Ha igen, legyen szabad kérdenem, méltányos és jogos követelés lesz-e ezen adó az Anna- Árpád stb. külső telepek érdekeltségétől, akik mai napig még egy lámpát sem kaptunk? Nem vonom kétségbe, hogy fenti soraim olvasásakor lesznek olyanok, akik a dolgot a saját érdekük szempontjából, tehát elfogultan, minden más jogos érdek mellőzésével, tekintik s egyszerűen azt fogják mondani: „minek a külső telepeknek a közvilágítás, mikor az építkezés még nagyon kezdetleges !“ Meg vagyok azonban arról is győződve, hogy a t. községi Elöljáróság nem igy fog gondolkozni,