Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1908-02-09 / 6. szám
Vili. évfolyam. Rákosszentmihály, 1908. vasárnap, február 9. 6. szám. RÁKOS VIDÉKE TrtRSflDflUM'és KÖZGAZDASÁGI HETILAP RflKOSSZENTnihflLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EOYES0LETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLY» IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Rákosi-út 61. MEGJELENIK MINDEN VASARNAP. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre .........................8 kur Fél évre...............................4 « Negyed évre..........................2 « EGY ES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petltsor ára 20 fillér. február 29A Rákos vidéke kalendáriumában uj veresbetüs dátum foglal helyet az 1908. évtől kezdődőleg. Majdani történetírói fel fogják jegyezni, hogy 1908. február 29-ike a rákos- szentmihályi önkéntes tűzoltó-testület tulajdonképe ni születése napja. Magától is értetődik, de meg is beszéltük már ezen a helyen, hogy az önkéntes tűzoltó testület megalakítása mekkora jelentőségű lépése a haladásnak, úgy humanitárius, mint gazdasági és közbiztonsági tekintetben is. Erre nem kell sok szót szaporítani. Tudja, érzi minden tagja ennek a közösségnek, hogy ezt az intézményt tovább nem nélkülözhetjük, életbe vágó érdekünk, hogy mielőbb létesüljön, még pedig szilárd alapon, kellő anyagi erővel alakulhasson meg, Olyan a mi közönségünk, hogy ha valamely dolgot közszükségletnek ismer fel, abban nem szokott visszariadni az áldozatoktól. Fényes példája ennek közadakozásból épült templomunk és sok más intézményünk. Ez a közönség olyan nemesnek, olyan áldozatkésznek, sőt bőkezűnek bizonyult már olyankor is, amikor csupán lelkiszükségletek fedezésére kellett anyagi eszközökről gondoskodni, hogy nem kell aggódnunk akkor sem, amikor anyagi érdekek és a testi épség biztosítása érdekében van szükség anyagi áldozatokra. A természetes emberi ösztön még sarkantyuzza a lélek buzgalmát ilyenkor s nem lehet kétséges, hogy most, amikor az önkéntes tűzoltóság kérdését a megvalósításra érettnek és időszerűnek ismertük fel — közönségünk megint olyan ragyogó példáját adja a maga nemes bőkezűségének, mint azt a múltban olyan sokszor megcselekedte. Az is igaz, hogy vezetőink értik a módját, hogyan kell közönségünket vígan, mondhatnánk kéjgázzal megadóztatni. Úgy megoperálni, hogy vért izzadjon, de mosolyogjon hozzá s még ő hálálkodjék a kapott élvezetért. Ez már valóságos művészete az önkéntes adóztatásnak, amit a mi vezetőink produkálnak ; a közönség lélektanának roppant ismerete kell hozzá és viszont még a publikuménál is nagyobb áldozatrakészség: Mert — és ez nagyon fontos és megszívlelendő dolog,. — derék, nemes cselekedet az, ha valaki mulat a köz javára, tetemes anyagi áldozatokat hoz a közczél érdekében s megélvezi a nyújtott szórakozást, — de még nagyobb áldozat az, ha egyesek az anyagi szolgáltatásokon kívül szellemi képességüket, tudásukat, művészetüket is a közczél rendelkezésére bocsájt- ják, hogy másoknak élvezetet, szórakozást szerezvén, százszor annyit fáradozzanak és dolgozzanak a közjó érdekében. Február 29-én is, a régi jó szokáshoz híven, világraszóló mulatságot csapunk Rákos- szentmihályon, hogy e kedves és kellemes alakban módot és alkalmat nyújtsunk közönségünknek, hogy a maga szívesen odaszánt áldozatát meghozhassa a humánus czél javára.. És mert a közönségnek mindig uj kell, a mulatságon, bálon kívül újfajta szórakozást ajánlunk fel neki. A megszokott műkedvelő előadás alakjában olyasmit kap, ami szokatlan és újszerű, ami önmagában is vonz és leköt s egyedül, a jótékonyczél nélkül is elegendő lenne arra, hogy a legszélesebb körű érdeklődést keltse. A különleges számokon kívül — amelyeket szintén nagy leleményességgel és elmésen válogattak össze a java dolgokból, — a Nemzeti Színháznak ma már ke- vésbbé ismert, de P a u 1 a y Ede igazgatása utolsó idejében óriási sikert aratott műsordarabját adják elő, a képzelhető legjobb műkedvelőkkel. Tehát három felvonásos, egész, nagylélekzetü darabot, még pedig olyan szalondarabot, amelynek mulattató voltát viharos derültséggel honorálta a fővárosi társaság, mely annak idején hónapokon keresztül arról beszélt, hogy milyen remekül mulatott az ör- döngös Bisson mester e roppant sikerű művén. Bisson Sándor darabjai a »V á 1 á s után«-nal kezdték meg felvonulásukat a magyar közönség elé s ez a darab alapította meg Mai számunk 12 oldal.
