Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1908-11-15 / 46. szám
Vili. évfolyam. Rákosszentmihály, 1908. vasárnap, november 15. 46. szám. RÁKOS VIDÉKE TrtRSflDflLfU"és KÖZGfiZ&flSrtGI HETILAP RflKOSSZÉNTnihflLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI liPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Rákosi-út 61. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre ........................8 kor Fél évre...............................4 , Neg yed évre..........................2 « EGY ES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petitsor ára 20 fillér. Ingyenes jogvédelem. Ingyenes ügyvédi állások szervezése már évtizedek óta fontos pontját alkotja a szoczi- ális munkaprogrammnak. A közéletben gyakran van arra példa, hogy valaki sérelmet szenvedett s mégis eláll attól a szándékától, hogy jogorvoslattal éljen a sérelem elkövetője ellen. Inkább viseli a kárt, semhogy bonyolujt, nagy költségekkel járó és esetleg kétes kimenetelű perbe bocsátkozzék. Az ingyenes jogvédő intézmény hivatása lenne, hogy megszüntesse e visszás és a forgalom biztonságára kétségkívül hátrányos állapotokat. Czélja az, hogy a szegényebb néposztályoknak módot nyújtson arra, hogy a maguk igazát könnyebben megvéd- hessék s hogy azok, akik az ügyvédi honoráriumok költségeit elviselni nem képesek, ingyenes jogvédelemben részesüljenek. Az európai kulturállamok között Németország volt az, mely ez intézmény létesítését úgy társadalmi, mint szövetkezeti alapon keresztülvitte s azt sikerült annyira fejlesztenie, hogy — belátva szocziológiai jelentőségét — ma már alig van állama a birodalomnak, melyben jogvédők ne működnének. Főleg a különböző munkás-szövetkezetek karolták fel az eszmét, amely bár jó ideje felvetődött már, kivitelre csak 1883-ban került, amikor a rajnai munkásegylet szervezte az első ügyvédi állást a köznép, illetőleg saját tagjai peres ügyeinek vezetésére. Hasonlóan organizált jogvédő intézmények vannak a trieri, sléziai, hesszeni, nasszaui és a badeni munkásszövetkezetekben is. Részben csekély összegért, részben pedig ingyen látják el a * tagok peres ügyeit, főleg akkor, ha a mezőgazdasági érdekek megvédéséről van szó. Jogvédelmi intézményt szervezett a 13 Raif- feisen-szövetkezet is, hét közülök teljesen ingyeneset. A szövetkezetek mintájára idővel a mező- gazdasági kamarák is kezdtek jogvédőket alkalmazni. így Brandenburgban, Sziléziában, Kelet- és Nyugatporoszországban, SchleswigHolsteinban, Szászországban és Wiesbadenban. Bajorországban 1900. óta úgy a gazdakörök, mint a mezőgazdasági tanács állított fel jogvédő hivatalokat, összesen ötöt. A westfaliai kamara nem tart külön jogvédőket, hanem az általa kiadott lapban válaszol a hozzá intézett kérdésekre; Wiirttenbergben pedig a királyi mezőgazdasági központ 72000 példányban megjelenő hetilapjában látja el utasításokkal az érdeklődőket. De a jogvédelem nem mindenütt ingyenes. így például a sziléziai mezőgazda- sági kamara szóbeli tanácsért 40 fillért, írásbeli tanácsért 1 korona 20 fillér dijat szed, sőt a szászországi 1—6 koronát is. Stettin városában 1906 óta a betegség; baleset és a munkaképtelenségi biztosítási ügyekben maga a hatóság szolgál tanácscsal, de* minden kezesség nélkül. Hat hónapi fennállás után 3169 személy vette a segélyt igénybe még pedig 1971 szóbeli, 99 Írásbeli tanácsot kért, 1125 esetről pedig jegyzőkönyvet vettek fel. A segítséget kérők között sok munkaadó is szerepelt, kiknek ügyeit szintén elintézték. Az eddig felsoroltaktól elütő szervezete van a jogvédelemnek a rhein-preusseni mező- gazdasági egyesületben. Ez az egyesület ugyanis mind a 66 vidéki fiókjában jogvédelmi bizottságot nevezett ki, melynek tagjai az igazgató, egy ügyvéd, és egy mezőgazda. A bizottság az egyes falvakba bizalmiférfiakat küld ki s a parasztok ezekhez fordulhatnak kéréseikkel és panaszaikkal. Ez a mód azért előnyös, mert igy helyben és előszóval adhatja elő kérését az is, aki Írni sem tud. Végül érdekes berendezést léptetett életbe a weimari mezőgazdasági és az oldenburgi munkásszövetkezet. Mindakéttő 1902-ben bé- kebiróságokat állított fel a peres ügyeknek lehetőleg békés utón való kiegyenlitésére. Élükön békebirák állanak, akik többnyire nem jogvégzett férfiak, hanem csak idősebb, tapasztalt egyének. Működésük már több Ízben sikerrel járt, mert közbenjárásukkal nem egy per vált elkerülhetővé. mai számunk 16 oldal.
