Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1908-10-18 / 42. szám
Vili. évfolyam. Rákosszentmihály, 1908. vasárnap, október 18. 42. szám. RÁKOS VIDÉKE TrtRSflDflLAI és KÖZGflZ&flSrtGI HETILAP RÁKOSSZENTAIMÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHALYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ár : Egész évre .....................8 kor Fél évre...........................4 « Rákosszent mihály, Felelős szerkesztő : Negyed évre......................2 « EGYES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Rákosi-út 6I. BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petltsor ára 20 fillér. Kultúra és gazdaság. A kultúra csak ott fejlődik igazán és életképesen, ahol azt szilárd talajon gazdasági erő támogatja. A kultúra olyan fa, amely a gazdasági erők által termékenyített talajon él meg, csak ott nő terebélyessé. Minél mélyebb és termékenyebb rétegekbe bocsájthatja gyökereit, annál dúsabban virágzik és hozza gyümölcseit. Viszont a gazdasági erő és gazdasági élet, a jólét csak ott erősödik és ott izmosodik meg, ahol a kultúrának napfénye és melege árad rá. Sokszor mondták, de nem lehet eléggé ismételni, hogy csak művelt nemzet lehet gazdag és csak gazdag nemzet lehet igazán művelt. Mindakettő: a kultúra és a gazdasági munka elsőrendű állami feladat, mindkettőnek fejlesztése és erősítése közvetlen állami czél. De nem csupán az ! Nagy hiba és nálunk is el van terjedve az a balhit, hogy mindent az államtól várnak, pedig az állam nem tehet mindent, hiszen maga az állam végre sem más, mint a társadalom egyeteme, összesége. Az állam nem veheti át mindazokat a feladatokat, amiket a társadalom összes rétegeinek harmonikus együttműködése képes csak megoldani. Ez biztosítja csak az igazi haladást és fejlődést anyagi és szellemi téren. Csak egy minden rétegében összeforrott társadalom képes az államot feladataiban támogatni, egy társadalom, amely telítve van nemzeti és hazafias érzéssel, amely nem jelszavak után indul, hanem mindig a tiszta igazság kipróbált elvein az élet reális szükségleteit is számbaveszi, amely átérti és átérzi a nemzeti czélok nagyságát és munkálkodni kíván azokon, munkakedvvel bir és munkaképességgel, amely megbecsüli az egyéni munkásságot és az egyéni munkássággal fegyelmezi és szervezi a társadalmat. A társadalomnak ki kell vennie a maga részét az állami élet feladatainak teljesítéséből és nem is lenne jó, ha mindent az állam abszorbeálna, mert felemésztené azokat az erőforrásokat, amelyekből önmaga táplálkozik. A magyar társadalomnak még különösebb kötelességei vannak. Más országok százados konszolidált állapotnak örvendenek, mi sok irányban még kiépítetlen állami szervezettel bírunk. Tömérdek a kérdés, amely megoldásra vár beligazgatási, szocziális, gazdasági és kulturális téren. Nekünk nem szabad időt mulasztanunk. Nekünk közös munkára kell feszítenünk ösz- szes erőinket. Van még egy hátrányunk azokkal az államokkal szemben, amelyekben a nyelv egysége áll fenn. Nekünk kötelességünk, hogy a magyar műveltséget és a magyar kultúrát ápoljuk és terjeszszük. Jól mondta az első magyar parlamentáris minisztérium közoktatásügyi minisztere, hogy Magyarország jövőjének kérdése kulturkérdés. Minden országnak az, de az elmaradt és gyenge országnak leginkább az. Sőt ma azt mondhatjuk: mindenkinek a jövője kulturkérdés abban a nagy harczban, abban a versenyben, amely az egész világon gazdasági és szellemi téren minden nemzet között megvan. De nem szavakkal, tényekkel kell ezt bizonyítani. És lehet is. Van-e magasztosabb ügy, mint a műveltséget terjeszteni, annak szere- tetét bevinni a nép legalsób rétegeibe, őket nemesre képezni, de gyarapítani anyagilag. Ha mindenki válvetve, öntudatosan munkába áll ennek a nagy, szent ügynek érdekében, amelymai számunk 14 oldal.
