Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1908-10-11 / 41. szám
2 RÁKOS VIDÉKÉ 41. szám HÍREK. Október hatodika. A »Rákosszentmihályi Kör« a szokott melegséggel ülte meg ez évben is az aradi gyásznap szomorú fordulóját. Az Engel- b r e c h t-vendéglőbeli körhelyiségbe nagy számban gyülekeztek a kör tagjai s feszült figyelemmel hallgatták az ünnepi szónokot, ki ezúttal Keresztes István dr, volt. Értékes szónok s nagyon sikerült, szép beszédet mondott, melynek bő kivonatával mai lapunk első helyén örvendeztetjük meg a szives olvasót. A meghatott közönség zajos tapssal köszönte meg a beszédet, melyért Pál fi János, a kör elnöke, a kör nevében is kifejezte őszinte köszönetét. A szép estélyt társasvacsora fejezte be. Küldöttség a tanfelügyelőnél. A rákosszent- m i h á 1 y i a k küldöttsége, mely a község elöljáróságából és az iskolagondnokságból állt, tisztelgett a napokban Petri Mór dr, kir. tanácsos, pestvármegyei tanfelügyelőnél, hogy ezen az utón is támogassa a gondnokságnak két uj tanító kinevezése tárgyában Írásban előterjesztett s lapunk múlt számában részletesen ismertetett kérelmét. A tanfelügyelő igen szívesen fogadta a küldöttséget s a maga részéről újabban is biztosította teljes jóindulatáról, azonban szükségesnek tartja, hogy első sorban gondoskodás történjék a kívánt két uj osztály számára szükséges helyiség megszerzéséről. Midőn pedig a küldöttség felvilágosította, hogy községünk képtelen az ezzel járó újabb anyagi áldozat elviselésére — kifejezte reményét a tanfelügyelő, hogy az így megokolt kérelemre talán lehetséges lesz közoktatásügyi kormányunktól kieszközölni, hogy a szükséges két uj osztályt államköltségen szervezze meg. Képviselőnk az udvari bálon. Dr. Héderváry Lehel orsz. gyűl. képviselő részt vett a spanyol királyi pár tiszteletére e hó 2-án Budán rendezett udvari bálon. Képviselőnk ez alkalommal tartott cerclén is részt vett s O felsége őt megszólításával is kitüntette. Villamos világítás. Egyik legfontosabb függő kérdésünk a villamos világítás berendezésének ügye, mely néhány hónap óta megrekedt s a nyári pihenő szünete óta még nem került szőnyegre, amennyiben a kiküldött bizottság eddig még nem TÁ R C Z A. Szegény fogja a madarat. Irta: Lumpért Géza, A szatmári békekötéssel beestéledett a hajdan fényes kuruczdicsőségnek örökre. A majtényi síkon elnémult a tárogató. Elhallgattak a tüzes, viharos harczi dalok s a labanczot vérig csipkedő paprikás kurucznóták. Éjnek sötét évadján, rejtett sűrűjében néha-néha riadt csak fel fájó méla- buval a bujdosó Rákóczi kesergője: I. A tábor, a tábor Zászlóit lehajtja A majtényi párton — Szegény kurucz tábor .... Hajh Káiolyi Sándor! Hajh Károlyi Sándor, Károlyi Sándorom! Hová lőtt, hová lőtt Az én szép táborom ? . . . . Károlyi Sándor s a szövetséges rendek hódolati esküt tettek a labanczgenerális, Pálffy János kezébe. S a tábor, a tábor, a szép kurucztábor fegyverét lerakva, szerteoszlott a négy szél tájra. Rákóczi Ferencz, a vezérlő fejedelem s azok a tiszta, rajongó lelkek, akik hozzá mindvégig hívek vette fel a tárgyalás fonalát a rendelkezésére álló ajánlatok alapján. Ezek az ajánlatok, melyeket már annak idején részletesen ismertettünk, abba a kedvező helyzetbe hozta a községeket, hogy a megoldás különféle módozatai között válogathasson. Érdekes azonban, hogy a napokban egyik szaklapban s bizonyára ennek nyomán egyebütt is olyan hir látott nagyvilágot, mintha Rákosszentmihályon és Mátyásföldön a nagyfontosságu kérdésben már döntés is történt volna s a vállalatot egy fiatal mérnök kapta volna meg, aki saját személyében eddig még az ajánlattevők között sem szerepelt. Az igazság és az érdekelt körök helyes tájékozása érdekében meg kell jegyeznünk, hogy ez a hir minden alapot nélkülöz, amennyiben az illető részéről — illetékes helyen nyert értesülés szerint még ajánlat sem érkezett, — a kiküldött bizottság pedig — mint szives olvasóink jól tudják — még meg sem kezdette tárgyalásait. Mátyásföldön folyamatban vannak több irányú tárgyalások, igy önálló részvénytársaság megalakítása czéljára is gyűjtöttek már aláírásokat, de hogy végleges döntés történt volna, arról mit sem tudunk s ilyen tárgyú döntő erejű gyűlést sem tartottak még tudtunkkal — az illetékes tényezők. — Mindenesetre kívánatos, hogy ezt a nagyfontosságu kérdést ne engedjük elposványosodni, hanem most már mielőbb megkezdjék a komoly és részletes tárgyalásokat. Halálozások. Paróczay József, ösmert rákosszentmihályi vendéglős hosszú szenvedés után 44 éves korában meghalt Budapesten. Paróczay közismert alakja volt Rákosszentmihály-' n a k. Mint nyugalomba vonult csendőr-őrsparancsnok elvette a Virág-vendéglő népszerű tulajdonosát, özv. Virág Józsefnét, kivel 11 éven át élt boldog házasságban. A községnek évekig virilistája volt s nagy szerepet játszott, mint a függetlenségi pártnak mindenkor törhetetlen és áldozatrakész harczosa. Az utóbbi években rettenetes betegség szállta meg, nem lett többé ura tetteinek s mind több ellenséget szerzett magának. Akkor még nem tudták, hogy betegsége volt oka gyakran különös viselkedésének, mígnem teljesen elborult elmével nem kellett az angyalföldi intézetbe szállítani, honnan rövid néhány hónap alatt megváltotta a könyörülő s mindent kibékítő halál. Nagy részvéttel temették a jobb sorsra érdemes embert a farkasréti temetőbe. maradtak, visszautasítván a császár hivó kegyelmét, messze idegenben a hontalanság keserű kenyerén éldegéltek. Török ég alatt, odalenn a mármora tenger ligetes partjain: Rodostóban. Nagy Bercsényi Miklós, Eszterházy Antal, Forgách Simon, Csáky Mihály grófok, a két Pápay testvér: János és Gáspár, Zay Zsigmond báró, Radalovich apát, szarvoskendi Sibrik Miklós, Horváth Ferencz, Kőszeghy és Kajda- csy alkották a bujdosó fejedelem udvarát. És a hívek hive, rajongók rajongója, a fényes szellemű, édesszavu poéta: Zágoni Mikes Kelemen. Maga Rákóczi valósággal kolostori életet élt. Miután utolsó szép reménysége is porba hullott, hogy idegen segítséggel még egyszer diadalmasan meglobogtathatja a magyar szabadság zászlóját: nagy lelke imádságba és elmélkedésbe mélyedt. Ami kis derű megaranyozta még ottan-ottan a szegény bujdosók egyhangú, szürke életét, azt az örökké gavallér Bercsényi Miklós gróf háza árasztotta. Ott össze-összecsendült még olykor a barátság vidám serlege. A ház lelke, az élet őszén is még mindig szép, szellemes »Méltóságos asszony, Bercsényiné asszonyom« vala, aki igen szeretett a társaságban mulatságos dolgokról beszélni, főképpen az ő tavaszi idejében való dolgokról ... És mellette Bercsényi hű, öreg poéta-titkárának a Vápi Vénus szép szavú énekesének ifjú lánya, a kis Kőszeghy Zsuzsikán anyátlan árvaságra maradt kis Zsuska lány ott derült fel a fényes Bercsényi udvarban. Bercsényiék úgy sze-
