Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1908-09-27 / 39. szám
3 39 szám. RÁKOS VIDÉKE jeszíőnek, kapaczitálónak beállni. Erre kérjük föl az irodalmi tisztesség minden barátját. Különösen most, amidőn a »Zászlón k« Vll-ik évfolyamának első száma fekszik előttünk. Tessék megrendelni, tessék ajánlani a tiszta szépirodalom ezen kedves, bájos termékét. A pornográfiának egyhamar nem akad ennél hatalmasabb ellenszere — különösen a fogékony ifjúság lelkében. Nem beszélünk róla sokat, hisz ismerik széles-e hazában, de azt bátran hangsúlyozzuk, hogy aki e lapra azt a páratlanul csekély egész évi két k'oronányi előfizetést beküldte — még soha nem banta meg. Tessék megpróbálni — apák, anyák, nevelők, ifjúság, barátok ! Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Damjanich- utcza 50. Telefon szám: 2—46. Lóverseny. Az őszi futtatás évadja is ránk köszöntött e hétnek derekán, Rohamlépésben követi a hirtelen múltba hanyatlott nyári szezont, megint csak a száguldó idő szomorú tanúját. Immár visszavonhatatlanul elérkezett a lombhervasztó ősz, búcsúzó napsugarának .megtörő, fájdalmas fényével. Mohó vágygyal veti magát ilyenkor az ember a legforté- lyosabb szórakozások után, csakhogy az elmúlás nyomasztó bánatától szabaduljon. Az őszi verseny komilfó mulatság: sőt divat, melynek hódol a főranguak előkelő csapatától kezdve a legszegényebb közemberig mindenki. A Magyar L o v a r e g y- let vezetősége megint a szokott körültekintéssel és bőkezűséggel gondoskodott arról, hogy az őszi meeting sikere ne maradjon a többi megett, hanem ellenkezőleg biztosítsa a legszebb sportélvezetet és fokozza az év versenyei hosszú sorozatának értékét és népszerű vonzóerejét. Az őszi meeting sok nagybecsű klasszikus mérkőzést és számos kedvelt kisebb futamot tartalmaz, amelyek a versenyeknek fokozódó látogatottságot biztosítanak. Ilyenkor már a közönség tájékozódása is szilárdabb alapokon épül, úgy, hogy még a játékosok is megbízhatóbb reménységgel keresik fel a versenyteret, mely mindenkor színes, gyönyörködtető látványossággal szolgál látogatóinak, Beketow czirkusz. A Beketow czirkusz fényesen sikerült évadot zár szeptember 30-án. A hátralevő néhány nap csekély ideje alkalmat nyújt azoknak, akik előadását az utóbbi hetekben valami okból nem élvezhették, hogy mulasztásukat pótolhassák. A czirkusz igazgatósága éppen ezért az utóbbi, nagysikerű programmot épségben tartotta az évad végéig, csakhogy a közönség rövidséget ne szenvedjen. Az előadás fő érdekessége most is a Helgoland czimü vizi némajáték, mely látványosság e napokban kerül utoljára színre Budapesten, hol annyi sok szép telt házat vonzott. A lóvasut forgalma. A rákosszentmihályi lóvasuton ez év augusztus hónapjában 72080 személy utazott és 6427 kor. volt a bevétel. Tavaly augusztusban 70790 volt az utasok száma és 6339 kor. a bevétel. Az év elejétől fogva augusztus végéig a lóvasut 439793 utast szállított és bevétele 37296 koronára rúgott, mig a múlt év hasonló szakában 403996 utas után 34323 koronát vettek be. V CSARNOK. II & Aristomban. Irta : Szász József. Elcsendesült minden a kaszárnyában. Kilencz óra elmúlt, elfujták a takarodót. Valahány trombitás van az ezredben : mind fújta, valahány dobos van : mind verte. Erről tudják meg a városban, hogy főhadnagy ur Kaszovics kaszárnya-inspekcziót tart. Csak ő szokta az ezred valamennyi trombitásával, valamennyi dobosával a takarodót fuvatni, veretni. Az esti takarodó után egyszerre kialusznak a legénységi szobákban a petróleumlámpák. Kommandószóra fújják el a szobainspekcziósok. Mert a lámpa- gyújtás, lámpaelfujás és tisztítás: a szobaordináncz kötelessége, ő felel érte, ha két perczczel később alszik ki kilencz óra után és ő lakói érte, ha kapitány ur Komorovcsák egy mákszemnyi füstöt felfedez az üvegén. Sok minden okosságot és bolondságot lehet elkövetni kommandószóra, de aludni mégse lehet. Hiába parancsol pont kilencz órára álmot a szemekre a reglama : az álomnak csak nem tud parancsolni. Szombat este van, holnap vasárnap reggel, nincs se kirukkolás, se reggeli testgyakorlat. A rendesnél másfél órával lehet többet aludni s tán ez az oka, hogy nem álmosak a legények. Nyugtalanul hánykolódnak az ágyakban, nem tudnak aludni. Tanulni nincs kedvük. A tiszt urak neveit már úgy a hogy megtanulták, németül is tudnak már jól-rosszul, ki húszig, ki harminczig olvasni. Mit csinálnak hát most az éjjeli sötétben ? Ilyenkor mesét hallgat a katona. Egy mesél, a többi pedig áhítattal hallgatja. A mesemondó, vagy ahogyan ők mondják: az istóriás, káplár ur üreguss a századnál. Becsületes asztaloslegény otthon és a jó Isten a megmondhatója, hol szedett magába annyi teméntelen sok mesét. Most a harmadik esztendejét szolgálja és ez idő alatt elmondott már vagy ötszáz mesét, de még mindig tud újakat. Most is a káplár ur kezd mesélni. Bendegúz magyar vezér fiáról, a daliás Elemérről, aki hirt, nevet szerezni indult el atyja udvarából. Útközben találkozott Arimánnal, a lelketlen zöld vitézzel s Ogluval, a kegyetlen vörös vitézzel. Rettegett erős bajnok mind a kettő. A vitéz Elemér viadalra kél velük. Délben kezdődött a harcz s még késő éjjel is csattogtak, villándottak a kardok. A környék lakosai, a harczoló vitézek köré gyülekeztek s térdepelve imádkoztak a magyar vitéz diadaláért.. Isten meghallgatta imájukat, mert Elemér előbb Arimánt győzte le, aztán Oglunt tette harczképtelenné. A legények áhítattal hallgatják az istóriást. Káplár ur Greguss azért mégis többször megszakítja a mesét s elkiáltja magát: — Csont! A katonák kórusban válaszolnak rá: — Hús ! Ez arra való, hogy a mesemondó lássa, figyelemmel hallgatják-e szavait. Ezért kiáltja, hogy: csont s ezért válaszolnak rá, hogy: hús. Miért igy, ennek okát ők maguk sem tudják adni. Amelyik nem válaszol, azt bizonyosan elnyomta a buzgóság. Hogy ez a szerencsétlen sem alszik el többet rnesemondás közben, az egészen bizonyos. Az összehajtott köpe- nyeggel ébresztik fel, vagy pedig csillagot rugatnak vele. A mese jó altató szer. Jól alszik utána a katona is. Pár perez alatt mély álomban van az egész század és ezerféle horkolása kihallatszik a folyosóra, ahol az inspekeziós altiszt unalmában azt találgatja, ifielyik kinek a horkolása. Olykor kihallatszik egy- egy ijedt kiáltás is: — Hús! Aki kiáltotta, az felriadt álmából s hirtelenében azt gondolta, hogy mese közben aludt el. Vasárnap reggel tisztán, ragyogóan kapitány ur Komorovcsák elé áll a fél század. Kimaradási engedélyt kér a kapitány úrtól, ki éjfélig, ki éjfél utánig. Hajnalig egy se kér, mert jól tudja, hogy akkor engedély helyett áristomot kap a kapitány úrtól, Komorovcsák mindeniket megkérdi:
