Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1908-08-16 / 33. szám

Vili. évfolyam. Rákosszentmihály, 1908. vasárnap, augusztus 16. 33. szám. RÁKOS VIDÉKE TrtRSnDflLni'és KÖZGflZbflSrtGI HETILAP RÁKOSSZENTnihflLT NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOS! KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLYT SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLY» PARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Előfizetési ár : E^ész évre..................................8 kor Fél évre ....................................4 « Neg yed évre...............................2 « EGY ES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petítsor ára 20 fillér. Szerkesztőség; és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Rákosi-út 61. MEGJELENIK MINDEN VAKARNAE. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Ismerjük meg önmagunkat. Irta: Berzeviczy Albert. Tudományos életünknek első és főfeladata a külfölddel, az egész tudományos világgal szemben hazánk és nemzetünk tudományos megismerése és megismertetése. A föld és a nép, a természet és az ember alkotásai s vi­szonyai ezen a földön, a múlt és a jelen, az anyagi és a szellemi erők, mind a tudományos megismerés és megismertetés tárgyai voltak eddig is és maradnak mindig s ha a tudomá­nyos érdeklődésünkkel a gyakorlati föladatok igényeinek meg akarunk teljesen felelni, még roppant sok a teendő minden téren. A társadalom érdeklődése és áldozatkész­sége csak lassan és nehezen volt e feladatok iránt fölkelthető. Általánosságban azt lehet mondani, hogy művelt osztályunk is hazánkat még kevéssé ismeri; sokkal szívesebben járjuk a külföld taposott útjait s igyekeszünk szemlé­letből megismerni azt, amiről annyit olvastunk, mintsem hogy saját hazánkban tennénk fölfe­dező utakat. Gyakran tapasztaljuk, hogy mű­velt honfitársaink a hozzájuk legközelebb eső természeti, történeti vagy művészeti nevezetes­ségeket figyelmen kívül hagyják. Néhány évtized óta sikerült főképp iskoláink utján, valamint a társulati tevékenységgel az ismeretterjesz­tés terén, továbbá a vidéki múzeumok fej­lesztésével s bizonyos tekintetben a turistaság föllendülésével is haladást érnünk el a hazai föld szélesebbkörü megismerése s jelenségének tu­dományos földolgozása terén. Tudományos társulataink egyes vidékek viszonyainak föltá­rása körül vizsgálódásaikkal és adatgyűjtése­ikkel kiváló érdemeket szereztek, de a helyi érdeklődés és áldozatkészség ily mélyebbre­ható tudományos munkálatok számára még ritkán értékesíthető. Peddig — a mi különösen hazai törté­nelmünket illeti — nincs semmi okunk az igaz­ságtól félni. Ezeréves fennállásunk ténye maga hirdeti nemzetünk nagyságát, amely nem fog csök­kenni, ha múltúnk egy-egy pontja közelebbi szemléletre vészit is fényéből ; viszont a fele­dés homályában is sok ismeretlen fény rej­tőzik és várja, hogy felszínre hozzuk. De van ami történet- és régiségtani irodalmunknak egy különleges feladata is. Az, hogy a maga czéljának és anyagának népsze­rűsítésével a nagyrészt hiányzó történelmi ér­zéket ébreszsze, ápolja, fejleszsze nemzetünk­ben s ezáltal önmagának segítő erőket, szö­vetségeseket teremtsen. Vannak korszakok, melyekben a nemzetet érő csalódások s a jövőért való aggódása visszavezetik merengő tekintetét a múltba; ilyenkor talán a jelen bajai a történeti múlt megismerésének szolgálhatnak javára. Ebben a munkában sokaknak, mindenkinek jut szerep. A történetet mai nap már nem ír­ják, csak kritikailag összefoglalják egyesek. Maga az élet Írja meg napról-napra a maga történetét; egyik kezünkkel a múltat Írjuk le, a másikkal a jövő történetírója számára dol­gozunk. Északamerika nagy gondolkozója azt mondja, hogy a világon minden dolog a maga történetének megírásával van elfoglalva ; a bolygó csillagot csak úgy, mint a kavicsot saját árnyéka kiséri útjában ; a lezuhanó szikla sebhelyként hagyja rajta nyomát a hegyen, a folyó nyomot hagy ágyában, az állat csont­ját hagyja a földben, a lomb, a páfrány a maga alakját belérajzolja a szénbe, a leeső |T|ai számunk 12 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom