Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1908-08-09 / 32. szám

4. RÁKOS VIDÉKÉ 32 szám. járó terheket is viselje, mert nagyobb terheket ránk róni teljes képtelenség. Ugyanebben a keretben kifejezendő az is, hogy a személyzetet a helyi hatóság a saját szabályzata szerint alkalmazza, a szabályrendeletét pedig maga a helyi hatóság alkotja és szükséghez képest változ­tassa. Hogy visszatérjünk az első indítványra, czél- szerü volna már most egy 5—10 tagból álló szükebbkörü bizottság kiküldése, amely bizottság időközönként összejönne, hogy az anyagot részben irányítsa, részben kialakítsa, s hogy ne kelljen a messzebb lakó bizottsági tagoknak mindig összejönni, az 5—10 tagból álló bizottság meghányja-veti a dol­got s ha elkészül, az összes bizottsági tagoknak meg­küldi az észrevételek megtehetése végett, s ha azok észrevételeiket megtették, e kérdést újból vita tár­gyává teszi. Szegedi Albert: A bizottság tagjaiul szabad kérem elsősorban dr, Ugró Gyulát, aki a szükebbkürü bizottságban mint elnök szerepelne, dr. ifj Jarmatzky Sándor, Küzdő Gyula, Vághó Ferencz, Győri Sándor, Drandtner Pál, Tóth Kázmér és Straub Bélát. Többek felkiáltására a bizottságba Szegedi Albert is bevá­lasztatott Dr. Ugró: A mai értekezletről felvett gyors­írói jegyzeteket az összes községeknek megküldjük azon kérelemmel, hogy az abban foglaltakat szíves­kedjenek képviselőtestületük elé terjeszteni és az e kérdéssel foglalkozó bizottságot községenkint is meg­alakítani és kérem az urakat, hogy minden egyes alkalommal, ha szükségesnek találják, tessék az én szolgálatomat igénybe venni, esetleg újabb kívánsá­gukat is velem közölni, hogy én azt a kisebb bizott­sággal azonnal közölhessem, esetleg a szükséges in­tézkedéseket meglehessem. HÍREK. Személyi hírek. C s á k y Károly gróf püspök Dány község plébánosává H a n u s z Zoltán lelkészt nevez­te ki, ki eddig a püspöki udvarban működött. — A vérem már akkor kezdett forrni. Hát itt akar hagyni? Jóllakott velem? Közelebb húzódtam hozzájuk, hogy minden szavukat halljam. A vörös majom czukorral kínálta meg. Bádogdobozban volt s nem tudták felnyitni. Kést vettek elő s azzal feszegették. A feleségem leült valami lóczára s egyik lábát a másikra téve bonto­gatni kezdte a dobozt. A férfi eléje térdelt s amint a czipőn feliül előkandikált a Iába, simogatni kezdte; — De remek lábad vau ! És ő ahelyett, hogy ellökte volna magától azt az embert, hozzáhajolt és megcsókolta. Ekkor rohantam oda. A férfit arczul ütöttem s ellöktem. Az végignyúlt a földön, az ő kezéből pedig kikaptam a kést és a mellébe döftem. Az a nyomo­rult ordítozva elszaladt, ő pedig visszaesett ájultan a helyére, De inkább az ijedségtől, mint a fájdalomtól ájult el, mert a seb jelentéktelennek látszott. Mikor magához tért, még mosolyogva mondta: — Milyen ostoba is vagy! Az orvos azt állította, hogy egy-két nap múlva már játszhat is és még az nap este fellépett a vér­mérgezés s másnapra meghalt. Az utolsó szava ez volt: — Esküszöm, hogy nem csaltalak meg senkivel. — És én nem hiszem neki most sem! — ordí­tott fel vadul a rab. Majd zokogni kezdett és kétségbeesetten nyög- dicsélte: — S ha mégis igaz lenne? — Magára nézve az már teljesen midegy — veté oda a biró. Hédervá ry Lehel dr. országgy. képviselő hazatért Reichen h a 1 b ó 1, hol atyjával, Hédervá ry Soma dr. újpesti városi főorvossal együit tartott több heti fürdőkúrát. A belügyminiszter a községi jegyzők gyermekeiért. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter támogatni óhajt­ván a községi és körjegyzők érdekeit, a kormány hozzájárulásával a »Magyar Gazdasszonyok Orszá­gos Egyestileté«-nek czinkotai leánynevelő intézeté­ben már a következő iskolai évtől kezdve 600 kor. javadalmazással huszonöt ingyenes, 300 kor. segít­séggel pedig 50 félfizetéses alapítványt létesített egyelőre a községi és körjegyzők (aljegyzők, segéd­jegyzők) leányárvái (félárvái) és leánygyermekei szá­mára. Az alapítványi helyek betöltésének joga min­denkor a belügyminisztert illeti meg, a betöltésre vonatkozó pályázati hirdetményt pedig mindig a Ma­gyar Gazdasszonyok Országos Egyesülete fogja ki­bocsátani. A Sporttelep mulatsága. A »R á k o s s z e n t mi­hál y i Sporttelep« szombaton este vidám es­tét szerzett hű közönségének, mely ezúttal is igen nagy számban gyűlt az Engelbrech t-vendég- lőbe, hogy a változatos és mulattató műsort végig nézze, Olyan félig kabaré, félig varieté előadás volt, melyet néhány sikerült szám tett értékessé, bár — fájdalom — a fő attrakcziója elmaradt. Kende Paula, kinek Klimkó Pistával kellett volna Al- másy Tihamár »Két év múltán« czimü vigjátékát előadni, szerződéses kötelezettsége alapján kénytelen volt hirtelen elutazni s megfosztotta az estélyt leg­szebb díszétől és érdekességétől. A rendezőség nagy buzgalommal igyekezett az igy támadt űrt pótolni, A közönség vidám hangulatát sok mókával biztosí­tották s a színpad változatos képekkel szórakoztatott. Klimkó László nyitotta meg a programmot na­gyon ügyes maszkban, igen jóízűen, jellegzetesen és egészséges humorral énekelvén két kitűnő Dank ó- féle bakter-nótát, melyeket helyiérdekű strófákkal is megtoldott. Utána Gabányi György szekerész egyenruhában az ösmert »trén« dalt adta elő zon- gorakisérettel, majd pedig Hajdú Marcsi és SteidI Jenő jelmezben két csinos olasz dalt énekelt. A dalokat SteidI maga kisérte gitáron. Hajdú Marcsi kedves hangja kellemesen simul a gitárhoz s bár az első fellépés láza némileg gátolta a teljes érvényesülésében, igen szép sikert aratott, SteidI- lal együtt Kár, hogy az ének folyamán sem hagyta el az ablakot, ahonnan énekelt, Supka Géza, SteidI Jenő és K 1 i m k ó László váltották fel őket a színpadon ; tréfás bigofon terczettet adtak elő; meg kell vallanunk, hogy a produkezió tréfás hatá­sát kevéssé támogatta a papírtrombiták hangjának szimfóniája, ami nem a buzgó előadóknak rovandó fel. Mindenesetre szokatlan, bizarr és változatos programmot nyújtott a rendezőség. Hézagpótlónak Reiter János tüzérhadnagy elmondta az ösmert »Lég y« czimü monológot, majd pedig S u p k a Géza ült a zongorához, hogy megismertessen pom­pás humorával. Igen sokoldalú ember, a fővárosban elismert műkedvelő konferanszié s elsőrangú dal- komikus és jeles zongorista. A saját zongora kísérete mellett énekelt sikerült kuplékat, részben saját szer­zeményű zenei tréfákat, paródiákat s más mindenféle mókákat. Kifogyhatatlan volt műsora s a közönség számtalanszor vissza hívta, hogy újabb és újabb si­keres számmal toldassa meg. — Reiter János, a monológgal is kisegítő tüzérhadnagy következett ez­után, a maga, immár fővárosszerte közismert külön­leges mutatványaival, melyek az estélynek egyik szenzáczióját alkották.- Műkedvelő bűvész, még pe­dig teljesen versenytárs nélkül álló ebben a szokat­lan zsánerben. Harmadéve már tapsoltuk Mátyás­földön, azóta még sokkal tökéletesebbedett ké­pessége s újabb és újabb rendkívüli számokat kap-

Next

/
Oldalképek
Tartalom