Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1908-07-26 / 30. szám

30. szám. RÁKOS VIDÉKE 7. mikor augusztus végén minden élet és mozgalom Mátyásföldön megszűnik ; itt ismét csak visszatérünk arra, hogy nem lenne-e észszerűbb egyletünk kere­tén belül megcsinálni (ha egyáltalán üdvös lenne a megvalósítás) az uj szakosztályt, egyletünk anyagi és erkölcsi erejét felhasználni, mint teljesen uj ala­kulással indulni neki a kezdet nehézségeinek. Tehát nemcsak méltányossági, de czélszeriiségi szempontok is amellett szóltak volna, hogy Hudetz bennünket keressen fel. Már pedig 3—4 hét alatt elhamarkodni a dolgot súlyos hiba lenne. Másik súlyos hibája a tervnek, hogy megvalósítása esetén nélkülözi a kellő ellenőrzést, szigorú fegyelmet, mely a hazai közép­iskolákban a czéllövészetet teljesen veszély­telenné teszi. A középiskolákban mindinkább ki­terjed a hatóságok támogatásával a czéllövészet, fölösleges ennek elébe vágni. Óva kellene minden szülőt inteni, hogy ártó fegyvert adjon gyermeke kezébe, midőn nincs ott a felügyelő tanár vagy ki­rendelt tiszt éber szeme. Felesleges az egész »reform«, hiszen a legtöbb pesti középiskolában örvendetesen pártfogolják az ügyet. Harmadszor felhozható még, hogy Rákos vidékének ifjúságát egy sport­telepre szerfölött nehéz, rendszeres gyakorlásra tán lehetetlen volna összpontosítani. Egyrészt tehát elké­sett az ötlet, másrészt pedig hely- és időszerűit nem aktuális. - Nézetiiuk szives közlését az »audiatur et altera pars« elve alapján kérve, még megjegyezzük, hogy véleményünket e tekintetben kifejtvén, polemi­zálni nem akarunk s az egész eszmecserét részünk­ről végérvényesen befejezettnek nyilvánítjuk. Mátyásföldi Ifjúság. Erre a levélre a magunk részéről csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy bár nyilvánvalóig a meglevő mátyásföldi egyesület dicséretes szeretete sugallta, mégis talán kissé túllő a czélon, amidőn az üdvös eszmét el akarja fojtani, mert más utón vető­dött föl. Mert, hogy a Hudetz János eszméje de­rék s figyelmet érdemlő, azt nehéz lenne a felhozott aggodalmakkal — amelyek inkább a megvalósításnál használandó jó tanácsok — megdönteni. Mi a ma­gunk részéről azt indítványoznánk, hogy legokosabb s legderekabb cselekedet lenne, ha a vitázó felek szépen, egyesült erővel karolnának fel minden üdvös dolgot, igy a czéllövészet kérdését is s mond­juk a mai egyesület keretében, mint egy uj, külön osztályt létesítenék. A vitában pedig az lesz a győz­tes fél, aki legrövidebb idő alatt a legszebb ered­ményt éri el s a legtöbb czentrumot talál. Szénásy Béla udvari szállító. S z é n á s y Béla az ösmert fővárosi papirkereskedő és gyáros, a buda­pesti kereskedővilág e kiválóan szimpátikus és érde­mes tagja, cs. és kir. udvari szállító lett. Szé­násy Béla megérdemelt kitüntetése a magyar ipar és kereskedelem újabb diadala s általában örvende­tes hatását csak fokozza, hogy olyan egyénileg is érdemes férfiút ért. A mátyásföldi ifjúság közgyűlése. A mátyás­földi ifjúság julius 29-én, este 7. órakor tartja rendes évi közgyűlését az egyesületi nagy vendéglő külön helyiségében. A közgyűlések e határnapját elő­zetesen állapították meg s az e pillanatban még nem végleges, a mennyiben lehet, hegy a körülmények alakulásához képest változást szenved, miért is az egyesület vezetősége a tagokat külön meghívón is értesíti a közgyűlés időpontjáról. Tűz Rákosszentmihályon. Kedden délelőtt hatalmas tüzveszedelem riasztotta fel Rákos­szentmihály lakosságát. Délelőtt tizenegy óra körül kigyuladt Horváth Ignácz sütő­mester műhelye s a veszedelem olyan hirtelen tovább terjedt, hogy néhány perez alatt lángba borította úgy a műhelyét magában foglaló mellék épületet, mint a vele összeépített lakó­házat is, melynek zsindelyes teteje a roppant szárazságban óriási lánggal égett. A veszede­lem hire pillanat alatt elterjedt a községben. K r e n e d it s Sándor főjegyző nyomban meg­jelent a tűznél, hol a községi rendőrök, csend­őrök, lóvasúti kocsisok, kéményseprők, a pék­műhely alkalmazottai s a lakosság összeverő­dött része megható buzgalommal látott a mun­kájához. A lóvasút egyik lova rögtön elővon­tatta a község tűzi fecskendőjét, mely ez alka­lommal kifogástalanul működött, csak az a hiányossága bizonyosodott be most is, hogy nincs kutból szívó szerkezete, hanem vedrekkel kell belehordani a vizet, ami a munkát tete­mesen meglassítja. Csudálatraméltó önfeláldo­zással dolgozott mindenki; szomszédok, idege­nek, fáradtak, segítettek az »örök, szent irga­lom nevében.« Kiszedték a kerítést, kihordták a bútorokat és lisztanyagot, locsoltak, rombol­tak, a hol kellett. Együttes, őszinte dicséret illet mindenkit. A csendőrök mindenütt ott voltak a többiekkel együtt, a kiket együttes elismerés illet meg. Különösen buzgó tevé­kenységet fejtett ki Schvarczl Ferencz, ki vakmerőén hatolt a legveszedelmesebb helyekre s egymaga rengeteget segített az oltásban R e b e r Irma önfeláldozó segítségével. Atyjának kocsija pedig Kuoinyecz Samu kocsiján fáradhatatlanul hordta a vizet a Pau- lusz téri közkútból. Marton Gábor, Kneif Endre, W a y a n d Károly, Mayer czipész mind kivették részüket a munkából, a többi­ekkel együtt, a kiket a tömegben névszerint fel nem jegyezhettünk. Egy jó félóra alatt vé­get ért a veszedelem. A ház teteje teljesen leégett, de sikerült megakadályozni, hogy a szobák mennyezete beégjen, valamint sikerült sértetlenül megoltalmazni a nem kis veszede­lemben forgott szomszédos épületeket. A kár igy is igen nagy, de a tüzbiztositás révén megtérül. A tűz oka a hibás építés volt. Az újpesti gimnáziumot államosítják. Az újpesti gimnáziumot, mely nem régen áll fenn s a város tu­lajdona, az állam megváltja. Újpesten általában örö­met okoz, hogy az intézet, melynek működésével egyébként mindenki megelégedett, most már állami lesz, csak azon fáradoznak, hogy az eddigi tanárokat is hagyja meg a kormány eddigi helyükön. Társasvacsora. A mátyásföldi ifjúság, el­nöke, Spett Ferencz dr. tiszteletére e héten pénte­ken nagyszabású társasvacsorát rendezett, Kraicso- v i t s Rezső egyesületi nagyvendéglőjében. A fénye­sen sikerült lakoma lefolyásáról jövő héten számo­lunk be. Hatósági hússzék. Budapesten nem vált be a ha­tósági hússzék intézménye s csak igen kis mérték­ben sikerült vele a húsdrágaságot mérsékelni. Egye­bütt azonban úgy látszik eredményes a hatóság közbelépése, mert mint olvassuk, például Zala­egerszegen kitünően sikerült a hatósági hússzék felállítása: 3ó százalékkal méri olcsóbban a húst, mint a helybeli mészárosok, akik bizonyára nem fogják soká bírni ezt a versengést, hanem leszállítják az áraikat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom