Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1908-07-26 / 30. szám
30 szám RÁKOS VIDÉKÉ 5. Pista volt. Merész vállalkozás hivatásos művész, sőt még színészek között is messze kimagasló művész társaságában műkedvelőket léptetni fel! Kell-e nagyobb dicséret műkedvelőinkre, mint, hogy nem vallottak szégyent a művésznő mellett, sőt túlzás nélkül mondhatjuk, derekasan helyt is állottak mellette. Klimkó Pista a legjava műkedvelőink legelső sorából való. Köztudomású dolog, hogy milyen csudálatos színjátszó és alakitó képességgel rendelkezik. Igen nehéz, néma szerepe volt Kende Paulával a passzív férj alakításában. Kényes feladat, hogy valószerü, lélektanilag igaz és elfogadható legyen, folytonos cselekvésében és következetes hallgatásában. Emellett szimpatikusnak kell lenni; nem szabad félszeggé válni, komikusnak kell lennie, amellett, hogy Ízléses és disztingvált marad. Klimkó Pista mindezt úgy cselekedte meg, hogy a közönség minden mozdulatán kaczagott, teljes egészében elfogadta és szeretetébe fogadta alakítását és az elismerés adójából tekintélyes részt juttatott neki is. A közönség lelkesedése e szám után igazán nem ismert határt. A művészi tudás készségét ünnepelte az estély közönsége a Magyar Mariska mesés czimbalom- játékában is. Ezt a bájos leánykát, mint csodagyermeket ünnepeltük még nemrég, sőt ünnepelte a főváros zeneértö közönsége is. Ma érett tudás mond ellene fiatalságának, mely emellett megőrizte hamvas báját, üdeségét, roppant szenzitiv érzését. Amit a czimbalmon művel, ennek a gyakran méltatlanul lekicsinyelt magyar hangszernek az apotheozisa. Bizonyítása annak, hogy minden művészi diadal kivivására alkalmas hangszer, csak olyan technikával és érzéssel rendelkező tehetség használja, mint ez a fiatal czimbalom-művésznő, ki Gounod Faust-ke- ringőjét az eredetileg zenekarra irt nehéz, klasszikus darabot, éppen olyan művészi tökéletességgel zendi- tette meg húrjain, mint az Állaga Géza magyar népdal ábrándját, vagy a ráadásul játszott gyönyörű magyar dalokat. Magyar Mariska sikere viharos volt; előadása egyik méltó fényessége ennek a gyönyörűséges estélynek. Végül Bérezik Árpádnak a »Nemzeti színház« színpadáról ösmert kitűnő egyfelvonásos vigjátéka : »Egy szellemdús hölgy« került színre a czimszerep- ben ugyancsak Kende Paulával, kinek sikere itt még fokozódott. Róla már elmondtuk a mondanivalónkat ; újabb fellépése újabb hódítás volt, A szerep alkalmat nyújtott tehetsége és művészete sokoldalúságának és pajzán, de felsőséges humorának csillogtatására. Valóságos művészi tűzijáték volt ez ; minden szava, minden mozdulata elragadó és jellem- zetes. Tombolva ünnepelték. Az összjáték kiegészítésének súlyos feladata ebben a darabban, M e 11 s o k Anzelmára és Kre n e- d i t s Sándorra hárult. Derekasan, mi több szenzá- cziósan megfeleltek neki. M e 1 t s o k Anzelma, a saját egyéniségével homlokegyenest ellenkező egyszerű asszonyka alakításával remekelt. Jobban már alig lehet elképzelni ezt az alakot, mint amilyen bájosan, jellegzetesen és mérséklettel játszotta. A szerepében és saját egyéniségében egyaránt tündöklő művésznő mellett is bőven kijutott számára az elismerés sokféle és meleg megnyilatkozásából, melyekre igazán alaposan rászolgált. Krenedits Sándor igen nehéz feladatra vállalkozott a férj szerepében s azt csudálatos tökéletességgel és virtuóz sikerrel ©ldotta meg. Elegáns, könnyed, fürge és ötletes volt; jellemző és művészileg beosztott minden szava és mozdulata; ellenállhatatlan a humora. A káprázatos környezetben is ekczellált és újból dicsőséget és elismerést szerzett műkedvelő gárdánknak, melynek ő egyik legerősebb oszlopa. Milyen más alak, más ember volt, mint a léha nóta korhely gavallérja! Az ő szerepkörében igen nehéz a játszott egyének megérzékitése és a saját egyéniségének elrejtése. Krenedits Sándor a hivatásos, nagy művészek módjára tudott alakítani és átalakulni. A község kitörő kaczagása és zugó tapsvihara hálálkodott fára- dozásáért. — A darab rendezése körül Koriger Ágost szaporította rendezői sikereit, melyet csakhamar a tánezterembe helyezett át, hol mint igen ügyes táncz- rendező szerzett újabb elismeréseket. A közreműködő hölgyek iránt a kör szép virág adományokkal adta külső jelét hálájának ; Kende Paulának a műkedvelők külön csokorral is kifejezték hódolatukat. Az igy megépített estély további folyamán természetesen a zajos jókedv lehetett csak uralkodó. Az emberek egymásnak gratuláltak, egymásnak hálálkodtak, egymás sikerén örvendeztek. A táncz, a dal nem szűnt a késő reggeli órákig, mig csak misére nem kondult a templom öreg harangja. Boldog, fényes, felejthetetlen éj csudálatos emlékével szivükben távoztak az estély résztvevői a késő pihenőre. Tóth József betegsége. Tóth József min. osztály- tanácsos, Pestvármegye nyugalmazott kir. tanfelügyelője kellemetlen betegségen esett túl, amennyiben mindkét szemén szürke hályog képződött, melyeket sikerült műtét utján távolítottak el. Mint igaz örömmel értesülünk, a kitűnő tanférfiu már túl van betegségének komoly részén s nemsokára ismét megkezdheti értékes működését, mely ez idő szerint a kulturális irodalom terén teremt érdemes alkotásokat. A sikerült operácziót Blaskovits László dr. egyetemi magántanár, az állami szemkórház igazgató főorvosa végezte. Uj villamos vasút vállalat. A villamos vállalatok részvénytársasága budapesti bejegyzett ezég f. hó 13-án taitott rendkívüli közgyűlésén alaptőkéjét 300.000 koronáról 2.000.000 koronára emelte fel. Az alaptőkét teljes mértékben befizették és a részvénytársaság a ha- sonlónevü társaságoktól való megkülönböztetésül nevét »Phöbus« Villamos Vállalatok Részvénytársasága« czi- müre változtatta meg. Az igazgatóságba beválasztották uj tagokul: Török Emil mérnök, Egger Gyula, Kvassay István, Hajós Menyhért és Váczián Antal részvényeseket. Ez a vállalat szerezte meg az eddigi engedélyesektől a Budapest-Vácz-Gödöllői villamos vasút építési engedélyét, mely tudvalevőleg a közeli pest- vármegyei községeket kapcsolja össze s tetemes állami kedvezményben részesül. Hir szerint a részvénytársaság a vasutat ötnegyed esztendő alatt építi meg, azonkívül pedig még a folyó évben létesít Budapest közelében egy nagyszabású központi áramfejlesztő telepet, mely szolgáltatni fogja az áramot a fent említett vasúthálózatnak, a Máv. pályaudvaroknak, valamint sok egyébb világítási és ipari vállalatoknak, A kőbányai elöljáró szabadságon. Toperczer Péter, tizedik kerületi elöljáró e hónap 13-ika óta hat heti szabadságát élvezi. Távolléte alatt az elöljáróságot Csomay Gáspár dr. h. elöljáró vezeti. A Sporttelep mulatsága. Mint már többször jeleztük, augusztus elsején, jövő szombaton tartja a Sporttelep nagyszabású nyári mulatságát, az Engelbrech t-vendéglő helyiségében. A S p ölttel e p erre az alkalomra rendkívül eredeti és különleges programmed állít össze, mely a varieté és kabaré előadásnak lesz rendkívüli keveréke s mind- egyikből a legmulattatóbb és legérdekesebb speczi- alitásokat ragadja ki. A programm maga annyira lebilincselő és rendkívüli, hogy igazán az vészit, aki nem nézi meg. A Sporttelep régi hírneve kellő biztosíték arra nézve, hogy azok a programmszámok kivétel nélkül a legmagasabb színvonalon állanak s igy nem szükséges közönségünket biztatni, hogy részt vegyen ez estélyen, mely iránt már előre is példátlan érdeklődés nyilvánul.
