Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1908-06-21 / 25. szám
25. szám. RÁKOS VIDÉKE 3. pályaudvar mellett, de a harmadik vonal a közvágó- hidnál áll meg: addig nem lesz olyan ideális a közlekedés, aminőnek kívánjuk és azt a czélt, amelyet ezzel kapcsolatban el akarunk érni, t. i, a lakáskérdésnek bizonyos mértékben való megoldását, nem érjük el olyan mértékben, mint elérnők akkor, hogyha ezen vonalak a városba tényleg be is jönnének. Ez a kérdés azonban nem egyedül a kormánytól, hanem túlnyomó mértékben a várostól függ. Egy hang: Technikai kérdés! S z t erényi József kereskedelemügyi államtitkár : Technikai kérdésnek nem technikai kérdés; azon túl vagyunk ; a dolognak semmiféle technikai akadálya nincs. A kérdés három dolgon fordul meg leginkább és itt Pető Sándor képviselő úrral perbe kell szállnom, aki olyan elvet vall, amely homlok- egyenest ellenkezik fennálló törvényeinkkel, de ellenkezik a tényleges helyzettel is. A kérdés azon fordul meg, hogy a városba való bejövetel tekintetében, minthogy helyi érdekű vasútról van szó, a székesfőváros közönsége, amelynek a lakosság iránti áldozatkészségét a legmesszebbmenő módon elismerem és amelytől viszont elvárjuk azt, hogy ezt a kérdést is dűlőre jutni fogja engedni és nem fog nehézségeket csinálni a kérdés megoldásánál — mondom, a székesfőváros közönsége vindikálja magának azt a jogot, amely a közúti vasutakra nézve illeti őt, t. i., hogy a vasút az engedélyidő lejártával ráháramlik magára a székesfővárosra és ebből Pető Sándor képviselő ur azt a tételt konstruálja, hogy mihelyt egy vasút a székesfőváros területére bejő, ipso facto a székesfővárost illeti a háramlási jog, Éngedelmet kérek, a helyiérdekű vasutakról szóló törvény világosan kimondja, hogy minden helyiérdekű vasút az engedélyidő lejártával az államra háramlik át. Már most, ha ezen vasút mint helyiérdekű vasút engedélyeztetik, bár a főváros területére is . . . Pető Sándor (ellenmond). S z t erényi József: Méltóztassék csak türelemmel végighallgatni, akkor a háramlási jog kétséget kizárólag az államot illeti meg. A székesfővárosnak az engedélyezésnél van joga a maga érdekeit érvényesíteni ; a vasút nem jöhet be a székesfőváros területére, ha a területhasználási jog kérdése szabályozva nincs. A székesfőváros, mint területtulajdonos tehát a területhasználati szerződésben érvényesíti a maga jogait; azt a társasággal szemben bizonyos feltételekhez kötheti, de ez a háramlás kérdését nem érinti. És én, t. ház, joggal vélem feltételezhetni a székesfőváros közönségéről, hogy akkor, amikor ily fontos kérdésről lesz szó, — amint már szó is van, mert a kereskedelemügyi miniszter ur máris érintkezésbe lépett a székesfőváros közönségével e kérdésben — a területhasználási jog kérdésénél nem fognak oly nehézségek felmerülni, amelyek e fontos czél megvalósítását akadályozzák. Hozzájárul ehhez még az is, hogy tulajdonképen áthidalható az egész kérdés egy kis kölcsönös méltányossággal, nevezetesen az által, hogy ennél a három vonalnál a közúti társaság, mint a részvények tulajdonosa a maga közúti vonalait bocsátja a helyi érdekű vasút rendelkezésére. Szász József: Önmagának. Szt erényi József államtitkár: És a villamos vasút, mely amúgy is oly nagy forgalmat kénytelen lebonyolítani, majd a közúti vasút vágányait fogja használni úgy, hogy az a nagyon vitatott elvi kérdés gyakorlati téren nem lesz oly nehezen megoldható. Ezekben válaszoltam azon kérdések általános jellegű részére, a melyeket az egyes szónokok felhoztak, és most méltóztassék megengedni, hogy egész rövidséggel rátérjek néhány konkrét kérdésre. Szmrecsá- nyi György t. képviselő ur kritikájában azt hozza fel, hogy már azért sem fog megfelelni a vasút a hozzá fűzött várakozásoknak, mert nagyobb mértékben árut nem hoz be a városba és igy az élelmezési ügynek nem használ. Szmrecsányi György: Nem hozhat. S z t er ény i József államtitkár: Nem hozhat; úgy méltóztatott mondani. Köszönöm a helyreigazítást, mert ez a dolog pointje. A vasút engedélyt kap személyforgalomra és engedélyt kap, hogy az áruforgalomban a gőzüzemet is használja. A vasút, ha a maga czélját el akarja érni, a sajat érdekében, akkor külön kell a személyforgalmat lebonyolitania és külön az áruforgalmat. Sőt, ha igazán nagy eredményt akar elérni, akkor ezt meg kell tennie a saját érdekében. Es hogy ezt megteszi, erre nézve csak egy példára bátorkodom utalni: arra ugyanis, hogy a vasút berendezése megjavítása révén még az államvasutak budapesti pályaudvarain is segíteni fog sok tekintetben. A szénszállítmányok ügye ez idő szerint nagyon terhes a józsefvárosi pályaudvarra nézve, mert nem lévén a helyi érdekű vasútnak megfelelő berendezése a városban, naponként nem helyezhet el többet a városban két-három vaggon szénnél s ezért a józsefvárosi pályaudvar széncsuszdáját terheli meg túlságosan. Ezentúl azonban a társaság zárt vonatokkal gondoskodni fog a felvidékről érkező szén átvételéről és saját vonalain fogja tovább szállítani; igy tehermentesíti a pályaudvar azon részét, a mely ma a legrosszabb helyzetben van, Méltóztatik tehát látni, hogy a társaság az áruforgalmat külön fogja lebonyolítani. És amint le fogja bonyolítani a személyforgalom tekintetében a munkások forgalmát oltsó, külön munkásvonatokkal, úgy az élelmiszereket is, mihelyt a kellő forgalom kialakul, úgy fogja szállítani, hogy a követelményeknek teljes mértékben eleget fog tenni, Szmrecsányi György: És a tisztviselő ? Szt erényi József államtitkár: A tisztviselők tekintetében voltam bátor emliteni a tarifa leszállításának kérdését. A közlekedésügyi bizottság jelentése utal is erre, és figyelmébe ajánlja a t. miniszter urnák, hogy igyekezzék ezt a követelést érvényesíteni. E kötelezettséget vállaljuk és teljesíteni fogjuk és az igények ebben a tekintetben is ki fognak elégittetni. Weresmarthy t. képviselő ur négy külön kívánsággal áll elő. Egyik a fűtésre vonatkozik. Teljesen méltányos, Villamos berendezésnél részben nehézségek sem fognak előállani. Ügyelni fogunk a végrehajtásnál, hogy ez teljesittessék. Azután a színházi vonatokra méltóztatott utalni. Voltam bátor már a közlekedési bizottságban is kijelenteni, hogy gondoskodni fogunk, hogy színházi vonatok indíttassanak. A közönség joggal megkívánhatja a vállalattól, hogy a kulturális igényeket is ily csekély áldozatokkal kielégítse, ami voltakép tán nem is lesz áldozat.« Ezután szónok a többi kifogásra ad részletes felvilágosítást. »Ekként minden igénynek megfelelvén az előterjesztett törvényjavaslat, illetőleg az engedélyokirat, másrészt mód lévén arra, hogy a kormány a maga befolyását teljes mértékben érvényesítse, kérem a t. házat, méltóztassék a javaslatot, mint a mely a székes- főváros szocziális érdekeit is van hivatva szolgálni, változatlanul elfogadni.« Ami, mint tudjuk és már említettük, nyomban meg is történt. <Sr HÍREK. Űrnapja. A legszebb ünnepek egyike, Űrnap] a, igazán lélekemelő hangulatot öntött a rákosvidéki hívekbe. A mi népünk háP Istennek mindig elég vallásos volt, de mintha mostanában még jobban éreznék az emberek, hogy a vallás menedéke a legerősebb vár a világ mérhetetlen gonoszsága ellen ; olyan tömegek vonultak fel az ünnepi szentmisékre s olyan megható, impozáns volt az ájtatos úrnapi körmenet, aminőre alig emlékezünk vissza. Gyönyörű kép volt az: a lombos Rákosszentmihályon az ünnepi díszben pompázó közönség roppant tömege.
