Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1908-05-31 / 22. szám
Vili. évfolyam. Rákosszentmihály, 1908. vasárnap, május 31. 22. szám. RÁKOS VIDÉKE TrtRSflDflLMl'és KÖZGflZ&flSrtGI HETILAP RÁKOSSZENTniHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET* RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! SPORTTELEP, A RÁKOSSZENT MIHÁLYI IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET. A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHALYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPjAi Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Rákosi-út 61. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre.......................8 kor Fél évre ............................4 « Neg yed évre........................2 « EGYES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petitsor ára 20 fillér. Vörösmarty. A főváros egyik népes terét néhány nap óta uj szobor ékesíti. A szózat költője szállott le újra közénk, hogy érczalakjával emlékünkbe idézze mindazt, amit csodaszép lantján egykor kidalolt: múltak napfényes dicsőségét, daliás idők bátor leventéit, Zalán futását, Cserhalmot, Egert, a Szózatot és dalos lelkének többi, századokra szánt gyönyörű alkotásait. Vörösmarty akkor lépett föl az irodalom terén, amikor a szabadság fuvalma kezdte bontogatni üdítő szárnyait. Mihez hasonlíthatnék ezt az időszakot, ha nem a tavaszhoz, mikor a természet fakadni kezd, melegebb lesz a nap sugara és felolvasztja a tél fagyát, havát, szép, zöld szőnyeggel vonja be s apró virágokkal díszíti a mezőt, a rétet. Élet, vidám, mosolygó élet jelentkezik a természet növény- és állatvilágában. Mily egészen más idő ez, mint a fagyos tél, mikor kihal vagy öntudatlan álomba merül a természet. Ilyen álomból ébredt 1848 után az emberiség. Szeretett a régi dicsőség és nagyság erényeinek csodálatába merülni. Örömest olvasta az eposzokat, melyek a nagy idők hőseit rajzolják le neki. E gondolkozás indította Vörösmartyt Zalán futásának megírására, mely 1825-ben jelent meg. A költő kebelében nagyra kelendő képzeletek villannak meg diadalmas Ügekről s a deli Almosról s Álmosnak büszke fiáról, pár- duezos Árpádról. Derengő lelke előtt lobogós kopják és kardok aczéli szegdelik a levegőt; látja, hogy kaczagányos apák s heves ifjú leventék száguldó lovakon mint törnek halni vagy élni. Zászlódat látom Bulcsu s szemem árja megindul! Mily más idők ! Mennyire eltér a hetvenes, nyolezvanas évek gondolkodásától, mikor rettegünk minden háborútól s ha mégis kitör, lokalizáljuk, másrészt társulatokat alapítunk az örök béke terjesztésére, államférfiaink interparlamentáris konferencziákat tartanak s a diplomaták hágai értekezlete a választott bíróság eszméjét hangoztatja, mely talán örökre mellőzi az ágyuk és más fegyverek használatát. Mily egészen más érzés diktálta Vörösmarty- nak a föntebbi és hasonló sorokat ! S mikor most országszerte lelkesedéssel hangoztatják e nagy költő nevét; ez biztos jele amaz idők közeledésének, ama világnézet ismétlődésének, mely Vörösmarty ajkaira adta a régi dicsőség magasztalását. Újra felébred szivünkben a vallás és erkölcs, a patriotizmus, a vitézség, a hősiség, a férfias büszkeség, a nemes öntudat hatalmas érzése. Át fogjuk érezni az adott szó szentségét, büszkék leszünk arra, hogy magyarok vagyunk és a szent korona hű jobbágyai lehetünk. Habár Vörösmartynál is akadunk néha egy-egy mosolygó és vidám, naiv és kedves képre, gondolatra, műveinek főbb jellemvonása lírájában sem lehet más, mint epikai és drámai alkotásaiban. Itt is a hideg és ünnepélyes, fenséges és magasztos tárgy és hang nyilvánul. Ödai szárnyalással, megragadó ellentétekkel, a nagyszerű képek árjával áraszt el bennünket. A nagy nemzeti és emberi eszmék érdeklik őt. Sokszor még a csekélyebb jelentőségű tárgyat sem tudja máskép felfogni, mint egy részt az egészben, egy darabot a nagy egységből. De főleg a haza eszméje tölti el a szivét és eszét. A fóti dal, a Honszeretet, Liszt Ferenczhez, a Hontalan, Az élő szobor és számos más költeményében a haza sorsa aggasztja és hevíti dalra. Az úri hölgyhöz, A magyar hölgyekhez, elkeseredve, majd esde- kelve szól és magasztos hivatásuk teljesítésére hívja fel. Mennyire kétségbeejti a haza elvesz- tének gondolata is, azt a fennemlitett és a lengyel nemzetre vonatkozó két költeménye : A hontalan és az Élő szobor mutatják. De legkiáltóbb hazafias szózata maga a Szózat, mely jóval több, mint félszázad óta Kölcsey Himnusza mellett tolmácsa volt a magyar nemzet hazafias lelkesedésének. Élte utolsó előtti évében, 1854-ben, mikor csak négy költeményt tud teremteni, alkotta meg vérző lelke hatalmas feljajdulását, A vén mai számunk 14 oldal.
