Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1908-03-29 / 13. szám
Vili. évfolyam. Rákosszentmihály, 1908. vasárnap, márczius 29. 13. szám. RÁKOS VIDÉKE TrtRSftDflL/M'és KŐZGflZBflSAGI HETILAP RÁKOSSZÉHTnihflLT NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET} RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! SPORTTELEP, A RÁKOSSZENT MIHÁLYI IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET. A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKQSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA Előfizetési ar : Lgesz evie . . o aor Fel évre...........................4 c Negyed évre......................2 « EGYES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petitsor ára 20 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Rákosi-út 61. MEGJELENIK MINDEN VASADNAK Felelős szerkesztő : BALÁ2S0VICH ZOLTÁN. A lovasul közgyűlése. A rákosszentmihályi lóvasút, hivatalos nevén, Pusztaszentmihályi közúti vasút részvény- társaság, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, szerdán, délután tartotta tizennegyedik évi rendes közgyűlését, ami annyit jelent, hogy a vállalat immár tizenöt évi munkásságra tekinthet vissza. Tizenöt év ! Milyen hosszú darab egy ember életében, de minő nevezetes időszakasz a Rákos vidéke, főképpen pedig Rákosszentmihály történetében ! Olyan hosszú, hogy már alig akarunk az elejére visszaemlékezni, alig vállaljuk a tudatát annak, hogy micsoda más, de egészen más világ volt itt annak a másfél évtizednek előtte; milyen egészen más viszonyok, más — bizony igaz, hogy nem sok kivétellel más — emberek voltak itt akkoriban. Orületes a haladás munkája, mely átalakít mindent s itt is uj világot teremt. A fejlődés örök, természeti törvényének érvényesülését örvendező szívvel fogadjuk, gyönyörködünk is benne, de a vidámságunkba valami fájó melancholia keveredik. Talán olyanforma érzés, mint a szülőé, aki büszke a hatalmas, erős, deli fiára, de mégis egy kis szomorúsággal gondol vissza arra a szőkefürtü, hamvasarczu gyermekre, akit ő nevelt évekkel előbb féltő gonddal, melengető szeretettel. Rákosszentmihályt tulajdonképen a lóvasut teremtette meg. Ez dogma itt, amit nem szabad megtagadni, nem szabad pillanatra sem elfelejteni senkinek. A lóvasutat pedig az első telepesek lelkesedése, önfeláldozása, sze- retete teremtette meg és tartotta fenn éveken át. Ez az önzetlen és önfeláldozó »tiszteletbeli munka« biztosítja mindmáig is a vállalat virágzását. E nélkül nem lenne, nem lehetne az, a mi, mindamellett, hogy forgalma hihetetlenül megsokszorosodott s igy jövedelme is emelkedett. Jellemzőbb dolog a világon sincs, mint, hogy e vállalatot ma is Pusztaszentmihályi közúti vasútnak hivják. Puszta s zentmihályon alakult, Pusztaszent’ m i h á 1 y közlekedő eszköze. A nagygyá fejlett Rákosszentmihály jövevény lakossága számára sajnos - — kétségtelenül — ma már kezdetleges, meg nem felelő közlekedés. Ezért érthető a határtalan vágyakozás, sóvárgás az uj, modern, gyors és kényelmes közlekedés, a villamos vasút után. Érthető a jelen és a jövő szempontjából egyaránt, mert a jövő fejlődésnek további nélkülözhetetlen alapfeltétele a villamos közlekedés berendezése. Amig tehát ez a köztudat és ez a sóvárgás abban nyer kifejezést, hogy a villamos vasúti közlekedés létesítését sürgeti és elősegíti, nem csak jogos, hanem tiszteletreméltó és dicséretes is. De mikor oktalan és vak szenvedélyéé fajul és a lóvasut gyűlöletében nyilvánul meg, akkor már méltánytalan, igaztalan és undorító minden józan eszü és ép lelkületű ember szemében. Senkit erre a földdarabra erőszakkal nem hoztak ki. Senkit a község ide nem csábított, senkit erőszakkal itt nem tart. Aki itt letelepszik, ha idegen is, köteles vele, hogy a legfőbb helyi dolgok iránt érdeklődjék s köteles vele, hogy a mi tiszteletben tartott és becsült hagyományainkat tiszteletben tartsa, ami régi embereink önzetlen munkásságát, aminek gyümölcsét élvezi ő is, méltányolja és megbecsülje. A lóvasut a mi egyik legszebb hagyományunk. Örvendeni fogunk, ha az uj közlekedéssel életünk uj fordulójához jutunk el és a még mindig önzetlen munka igénybevételéről köszönettel lemondhatunk, de addig szüntelenül tiszteletben kell tartanunk ezeket és szeretettel kell támogatnunk napról-napra nehezebb feladatának teljesítésében a mi kis vállalatunkat. Ez nem is olyan nehéz, mikor ami ló- vasutunk nem csak a kezdet óráiban teljesítette alapvető munkálkodását, hanem szűkös eszközeivel, a hihetetlenül nagyobbodó munkáját is a körülményekhez képest teljes sikerrel oldja meg. Apróbb zavarok, előre nem látható körülmények közbejátszásából eredő nen\ai számunk 12 oldal.
