Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-12 / 2. szám
2. RÁKOS VIDÉKE 2. szám. Kispesten 347-8 százalékkal növekedett s általában a balparton az összes környékbeli községekben a lakosság százalékos szaporodása nagyobb a fővárosénál, amelynek szaporodása a jelzett időben csak 58 százalék. (Erzsébetfalvára nézve e százalékos növekedés nem állapítható meg, mert 1890-ben még Soroksárhoz tartozott), a joobparti községek lakosságának százalékos szaporodása általában kisebb, mint a fővárosé. A szomszédos községek népességének erős számbeli növekedése kétségtelenül nagy részében a fővárosból való bevándorlás folytán állott elő. Természetesen a lakosság e növekedésének megfelel, a terület változatlansága folytán, a népsűrűség fokozódása. A községek városiassága fokának a népességi viszonyokból való levezetésére legalkalmasabb a lakosság foglalkozásának vizsgálata; minél kevesebb ugyanis a mezőgazdasági foglalkozást űző népesség, illetőleg minél több az egyéb foglalkozásúak száma, annál városiasabb jellegű valamely község. Tta az utolsó népszámlálás (1900) óta történt fejlődést nézzük, a szomszédos községekben a s mezőgazdasági népesség száma vagy általában csökkent, vagy legalább is nem haladja meg a természetes szaporodást. Ha pedig a mező- gazdasági és az egyéb foglalkozásúak mai arányát tekintjük, úgy Újpesten, Rákos- szentmihályon, Erzsébetfalván, Albertfalván és Kistétényben, sőt kevés híján Kispesten is, nem találunk mezőgazd a- ságot űzőket, Rákospalotán, Rákoskeresztúron, Péczelen, Kispesten és Budafokon pedig a lakosság háromnegyedénél, Czinkotán, Rákoscsabán, Csepelen, Nagytétényben és Budakalázon felénél több a más foglalkozású. Gyárak nagyobb számmal és terjedelemben Újpesten, Rákospalotán, Kispesten, Erzsébetfalván és Budafokon vannak; és pedig együttvéve 124 gyár, mintegy 12.000 munkással. Megemlítjük még, hogy a városiasság fokával nagyjában arányban áll a magyar anyanyelvű és a magyar nyelven beszélő lakosság száma. (Folytatjuk.) HÍREK. Hédervári Lehel dr. Rákosszentmihályon. A gödöl- lői kerület országgyűlési képviselője, Hédervári Lehel dr. szombaton este Rákosszentmihályon részt vett a Rákosszentmihályi kör disznótoros vacsoráján, mely alkalmat kiváló ünneppé avatta a kedves vendég megjelenése. A toros vacsorára igen nagy számmal jelentek meg a körtagok, jórészt családtagjaikkal együtt és számos vendég kíséretében. Az Engelbrech t-vendéglő nagytermében levő körhelyiség megtelt közönséggel, midőn a már régebben meghívott Hédervári dr. Balázsovich Zoltán, lapunk szerkesztője kíséretében, még félnyolez óra előtt megjelent a körben s a jelenvoltak zajos üdvözlése közepette elfoglalta helyét, Az estély a körben szokásos jókedvű, minden szertartástól mentes vacsora volt, melyben képviselőnk zavartalan vidám hangulatban vett részt. Vacsora alatt P á 1 f i János, mint a kör elnöke üdvözölte néhány meleg szóval Hédervári képviselőt, majd Balázsovich Zoltán intézett hozzá üdvözlő beszédet, melyben néhány szóval vázolta Rákosszentmihály község történetét s a kör múltját. E kör, e társaság tagjai voltak a mai község alapvetői, kikhez a legközelebbi letelepülők nagyrésze is csatlakozott. A régiek itt, a tiszta barátság kötelékével egybefiizött, zárt tömeget alkottak s mint egy nagy család éltek évek hosszú során át s vetélkedtek a telep felvirágoztatásán, berendezésén, majd buzgólkodtak a község megalapításán. Természetes dolog, hogy a község fejlődésével lakossága megszaporodott s uj lakosság tömege lepte el. A régi konzervatív természetű őslakók és a radikálisabb vérmérsékletű uj közönség nem érthette meg egymást egykönnyen. A régi, szoros kötelékről, a nagy család ideális hangulatáról nem tudtak amazok lemondani, emezek nem tudtak ugyanabba beleilleszkedni, igy alakultak a községben különböző társadalmi szervezetek, a melyek ma még külön csoportokat alkotnak, a nélkül, hogy gyülölség vagy más-más czélok választanák el egymástól. Ez az oka, hogy képviselőnk más arezokat lát maga körül ma, mint máskor s ez az oka, hogy nem látja a társaságot együtt, egy csoportban. Minden belátó agyvelő átláthatja azonban, hogy ez nyilvánvalóig csak átmeneti állapot, A fejlődésnek még egy további foka kell csak hozzá, hogy a mai, — talán akkor kicsinyesnek is látszó válaszfalak lehulljanak s az uj, hatalmas község virágzó testében friss vérkeringés induljon s egységes, nagy, modern társadalmi élet zsendüljön, A régi, intimus hangulat, a régi baráti összetartozás, a nagy család azonban eltűnik örökre, vissza nem tér többé. Hagyományának letéíeményessei, emlékének hű ápolói és kultiválói e kör tagjai még, kiket a község fanatikus szeretete és egymás iránt érzett törhetetlen barátságuk jellemez. A milyen hűséges és ragaszkodó ez a társaság, olyan nehezen lelkesülő és bizalmatlan minden ismeretlen iránt. Hédervári dr, is ritkábban láthatta tagjait, kezdetben, hívei lelkes tömegében. De a képviselő pályája nyilvános s e nyilvánosság a titka, hogy Hédervári dr. meghódította és leglelkesebb híveivé tette egyetlen kardcsapás nélkül a rákosszentmihályi őslakosokat is. Az a tiszta, nobilis, eredményekben és sikerekben gazdag pálya, melyet Hédervári dr. rövid politikai utján megtett, az a kitüntető hely, melyet a képviselőház munkás tagjai között magának kivívott s az a becsülés, melyet mindenütt megszerzett, olyan nyilvános bizonyságok, amelyek mindenkiben a legőszintébb tiszteletet és ragaszkodást és feltétlen bizalmat keltik. Képviselőnk szeretetreméltó egyénisége mindezt szeretetre fokozza, úgy, hogy a kör szerencsésnek érzi magát, hogy Hédervári dr.-t vendégéül tisztelheti s midőn látogatásáért őszinte köszönetét nyilvánítja, egyúttal feltétlen bizalmáról biztosítva ót. magát viszont Hédervári dr. szeleteiébe ajánlja. — A kör tagjai viharos éljenzéssel ünnepelték Hédervári dr.-t a beszéd nyomán, A képviselő igen meleg szavakban válaszolt, azon a nyugodt, megnyerő hangon, okosan és szellemesen, ahogy megejti mindig hallgatóit beszéde. Világos elmével átértve a helyzetet fűzte tovább az előtte szóló gondolatait, Leikéből örül, hogy a helyi társadalmi állapotoknak ilyen nyugodt jellemzését hallotta, hogy látja, nem gyülölség tagolja szét a községet, hanem inkább csak bizonyos zsén választja szét időlegesen lakosságát, A konzervatív és radikális temperamentum szokásos harcza ez, mely a község javára váló. Szükséges mindkét irány s a kettő eredménye a tökéletes. Kívánja, óhajtja a község virágzását, fejlődését. Jól esik neki a régiek, a k v i r i t e s z e k, bizalma, örömmel vesz részt körükben. Nem üres szavakkal, tettekkel óhajtja a bizalmat viszonozni; óhajtása, szilárd akarata, hogy valami nagyobb tettel
