Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1908-03-01 / 9. szám
4. RÁKOS VIDÉKÉ 9. szám számú intézkedése következtében f. hó 28-tól kezdve az említett iskolában a tanítások megkezdődtek. A mii- és sportkedvelők mulatsága. A »Rákosszentmihályi mű- és sportkedvelők köréinek jelmez-estélye a kör egyik legsikerültebb mulatságának mondható. Az eléggé tágas Biróné- féle vendéglő kicsinek bizonyult a vendégsereg befogadására. A jelmez-estély 9 órakor Zöldi András czigánybandájának zenéjére a »Labdarugó csárdással« vette kezdetét. A négyest 60 pár tánezolta. A mulatságnak csak a késő reggeli órák vetettek véget. Feltűnést keltett szép jelmezében: Schach irénke, We- genast Rózsiira, Raisch nővérek, Zsaludek Mariska, Huppai Mariska, Straba Rózsika és Pollák Mariska. A férfiak közül pedig : Zsaludek István, Németh Mihály és a kör 11 tagja tornász jelmezben. A hölgyek közül dijat nyertek Lakits Teruska. A férfiak részéről pedig Peczkai Márton. Felülfizettek : Bálind János 5 kor., Reisch György 5 kor., id. Putz Károly 5 kor., Roden Miklós 4 kor., Damjan Mihály 4 kor., Mayer József 4 kor., Lang Henrik 4 kor., Wegenast Lipót 4 kor.. Szabó Balázs 4 kor., Nálik István 3 kor., Sajtár Adélka 3 kor., Gresko- vits János 3 kor., Lakits Ferencz 3 kor., Zsaludek Antal 3 kor., Duda Nándor 3 kor,, Schach József né 3 kor., Nyerges István 3 kor., Janonánszki N. 2 kor.. Houermarszki Lajos 2 kor., Pollák Károly 2 kor., Heimovits Márton 2 kor,, Belloni Lipót 2 kor., Rókusz Antal 2 kor., Straha Vincze 2 kor., Fehér István 1 kor,, Hável József 40 fill. Úgy a rendezőségnek, mint a felül- fizetőknek ez utón mond köszönetét a vigalmi bizottság. Eljegyzés. Nyitray Ferencz nevelt leányát, Hegyi Boriskát 1908. évi február 19-én eljegyezte H a r m a t h Béla Rákosszentmihályon. Cserebogár. Érdekes küldeményt kaptunk a napokban Kiss Ferencz kedves barátunktól, az ösmert rákosszentmihályi műkertésztől. A borítékban egy jól kifejlődött, hatalmas, eleven cserebogár gub- baszkodott. A küldemény rémitő példája annak, hogy mennyire igaza van a földmivelésügyi minisztériumnak, midőn az idén óva int a kártevő rovarok veszedelmétől, mint ez mai számunk közgazdasági rovatában olvasható. Felhívjuk az érdekes közleményre szi-' vés olvasóink figyelmét, nemkülönben a hivatalos részben foglalt hirdetményre, olyan melyek komoly dolgokkal tartalmaznak, a miket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Megnyílt az Ördögsziget. A fővárosnak egyik legkedvesebb kiránduló helye a Szar áts István rákosvidéki polgártársunk Ördögsziget vendéglője a fővárosi erdőöv közelében, a kerepesi vámon kívül a Dömsödi-út elején. Méréssé vált kellemes, árnyas kert legfőképpen arról, hogy mindenkor pompás, tiszta bort mérnek benne s jó alföldi kolbászt, füstölt húsokat kapni borkorcsolyául. Február utolsó napján megnyitja ismét kapuit az Ördögsziget és Szar áts mester újból gyakorolja magát ott a régi erényekben, a melyek olyan népszerűvé tették ezt a kellemes tanyát, „Sirolin-Roche“ a creosot-gyógykezelésnek teljesen uj utat nyitott, mivel ugyan maga is creosot-preparatum, de teljesen méregmentes és kellemes izii. Tüdő- és gégetuberculo- susnál tehát legjobban ajánlható. Az orvosok egyhangzóan nyilatkoznak annak kiváló jó hatásáról ezen súlyos betegségek ellen. »Sirolin-Roche« minden gyógyszertárban kapható. KÖZGflZDflSflö. Cserebogár-irtás. A m. kir. földművelésügyi miniszter a gazd. egyesületeknek megküldötte a cserebogár-irtás tárgyában az összes törvényhatóságokhoz intézett ren- geletét, amelyet az alábbiakban szó szerint közlünk: Az eddig szerzett tapasztalatok szerint az 1908. év tavaszán, a közönséges cserebogár nagyobbmérvü rajzására kell következtetni, melynek beálltával a mező- és kertgazdaság ismét nagyobbmérvü károsodás veszélyének lesz kitéve. Ezen károsodások megelőzése érdekében az 1894 : XII. t.-cz. VII. fejezetében foglaltak alapján és az 1894. évi márczius 8-án kelt 28831—VII—1. számú itteni körrendeletére való utalással felhivom a törvényhatóságot, hogy a cserebogarak nagy számban való elszaporodásának veszélyességére és részben való tömeges irtásának szükségességére az érdekelt gazdaközönséget a legkiterjedtebb módon figyelmeztesse; az egy példányban idecsatolt irtási útmutatást hivatalos lapjában tegye közzé, a cserebogarak irtásáról megfelelően gondoskodjék s végrehajtó közegeit jó előre és szigorúan utasítsa, hogy az irtás ellenőrzése és vezetése s esetleg a közerő kirendelése tekintetében is törvényes kötelességeiket lelkiismeretes pontossággal teljesítsék, a mulasztókkal szemben pedig a törvény teljes szigorát alkalmazza. Budapest, 1908. január hó 16. A miniszter helyett: Mezőssy s. k. államtitkár. Útmutatás a cssrebogarak irtására. A cserebogarak irtásának legczélszerübb módja a cserebogarak összeszedése és elpusztítása. A szedést mindjárt a bogarak első megjelenésekor kell megkezdeni, hogy elpusztítsuk azokat, még mielőtt petéiket lerakták volna. Minthogy napos időben es estefelé a bogarak élénken repkednek, legjobb a cserebogarakat reggel, vagy borús időben nappal is gyűjteni, amikor a bogarak meg vannak gémberedve vagy halált színlelve a fákról könnyen lerázhatok. Szedéskor nagy gond fordítandó a magányosan állp vagy az ültetvények szélén lévő fákra, amelyeket a bogár különösen fel szeret keresni. A cserebogarat szedő munkásokat legczélszerübb az összegyűjtött bogarak mennyisége szerint, tehát kiló: vagy literszámra (1 kg, mintegy 1060 drb cserebogár) fizetni, mert igy a szedők jobban igyekeznek ; mivel azonban az iiyen szedők buzgóságuk- ban a fákat (főleg a gyümölcsfákat) nem igen kímélik, azért a gyümölcsfákról czélszerübb a szedést kellő felügyelet mellett napszámosokkal végeztetni. Ennek az lesz a jó oldala, hogy az ide-oda való méregetéssel nem pazaroljuk az időt, mint ahogyan az a mennyiség arányában fizetelt szedők alkalmazásánál történnék. Az alacsonyabb fákról a cserebogarakat egyszerűen rázzuk le, magasabb törzsű fáknál azonban a rázáshoz hosszunyelü horgokat alkalmazzunk, vagy ha a szedők között fiatal suhanczok akadnak, akkor azok másznak fel a fára és úgy rázzák meg annak ágait egyenkint. A rázás hirtelen, erős legyen és rövid ideig tartson, hogy a bogár egyszerre essék le: a fának ide-oda való lóbálásakor az erősen megkapaszkodó bogarak nem hullanak le. Szedéskor legczélszerübb a cserebogarakat szé- lesszáju, belül mázos és félig megtelt cserépfazékba gyűjteni, amelynek tartalmát, még mielőtt a fazék egészen megtelnék, időnkint ki kell önteni egy nagyobb edénybe (vízzel félig telt hordóba, kádba) vagy zsákba. \ , ^ Az elpusztítás többféle módon történhetik. Az összegyűjtött cserebogarakat kemény talajon (utón) agyon lehet tiporni, vagy összegyömöszölni ; a kádba szedett bogarakat pedig le lehet forrázni és gödörbe önteni, amely gödröt azután be kell temetni. A nagy mennyiségben összegyűjtött cserebogarakat érdemes mesterséges trágya készítésére felhasználni oly módon, hogy a bogarakat földdel és oltatlan mészszal, turfahulladékkal összekeverjük, mely utóbbi a bogarak rothadó tetemtömegét az átható kellemetlen szagtól is megfosztja. A feldolgozandó cserebogártömeghez annyi föld, mész vagy turfa kell, amennyi elég, hogy az előáltitott trágyatömeg bűzös szagát elveszítse. Fontos védekezési mód cserebogarak ellen az is, ha lárvájukat, tehát a földben élő pajorokat, irtjuk,
